Május 8-án, csütörtök este a negyedik körös szavazásban meglepetésre az amerikai születésű Robert Francis Prevostot választották meg pápának, akit a legtöbb helyen előzetesen nem tartottak számon az esélyesek között. A XIV. Leó néven hatalomba lépő egyházfő több fontos kijelentést is tett korábban, amely alapján nagyjából kikövetkeztethető, hogy milyen irányba vezetné tovább a katolikus egyházat.
Május 7-én elvonulnak a katolikus egyház bíborosai a vatikáni Sixtus-kápolnába, majd zárt ajtók mögött megtárgyalják, hogy ki legyen a következő pápa. Ameddig a fehér füst fel nem száll, addig viszont szinte az egész világ azt találgatja, hogy ki kaphatja majd a legtöbb szavazatot, az esélyesek között pedig egy magyar név, Erdő Péteré is szerepel. Annak jártunk utána, hogy Ferenc halála óta hogyan alakultak át az erőviszonyok és jelenleg kire és miért tippelnek a legnagyobb fogadóirodák.
Oroszország előszeretettel gondol az egykori posztszovjet államokra úgy, mint a saját befolyási övezetének részeire, ahol továbbra is Moszkva szavának van a legnagyobb hatása. Az elmúlt években a helyzet több szempontból is megváltozni látszik, mivel egyre több ország fejezi ki, hogy inkább kitörne az orosz szorításból, többek között olyan közép-ázsiai országok is, amelyek eddig a kitett helyzetük miatt nem engedhették meg, hogy szembe forduljanak az oroszokkal.
Április 22-én kedden véres terrortámadás történt a vitatott hovatartozású, észak-indiai Kasmír régióban. Maga az eset azonnal kiváltotta a hatóságok erőteljes fellépését, ám Narendra Modi miniszterelnök ennél tovább ment és felhevítette a több évtizedes történelemre visszatekintő feszültséget Pakisztánnal. A rivális kormányok Újdelhiben és Iszlámábádban is azonnal egy sor kemény lépést hoztak egymással szemben, miközben a hadseregek elkezdtek felsorakozni a feszült régióban. Azóta szinte naponta kisebb összecsapásokról érkeznek beszámolók, közben az egész világ azt találgatja, hogy mikor eshet egymásnak a két atomhatalom, és ez milyen következményekkel járna.
Az Indokínai-félsziget délkeleti részén fekvő Kambodzsáról a világ nagy részének többnyire a gazdag történelmi múlt és Angkor ősi városa jut eszébe, valamint a 20. századi véres diktatúra a vörös khmerek vezetésével. Bár Pol Pot rémuralma óta már több évtized eltelt, mégis szinte alig hallani a világsajtóban az országról, pedig a jelentősége az elmúlt években emelkedett meg csak igazán. A Thai-öböl partvidékén felbukkant egy hadikikötő, amely szabályos versenyhelyzet idézett elő a globális nagyhatalmak között.
Véres terrortámadás történt április 22-én, kedden az észak-indiai Kasmírban, a turisták körében kifejezetten népszerűnek számító Pahalgamnál. A lövöldözésben összesen 26 embert öltek meg, többen megsebesültek. A helyszínen szinte azonnal megjelentek India legelitebb egységei, ami mutatta, hogy a világ legnépesebb országa nagyon komolyan kezeli a helyzetet. Azóta beindult egy veszélyes üzengetés a szomszédos Pakisztánnal, ami ismét a mélybe lökheti a hosszú és véres történelemmel bíró kapcsolatokat.
Húsvéthétfőn a reggeli órákban 88 évesen elhunyt Jorge Mario Bergoglio, vagy ahogy az egész világ ismerte: Ferenc pápa. Miközben globálisan a részvétüket fejezik ki a katolikus vezető halála miatt, csendben a háttérben már megindult a találgatás, hogy vajon ki lehet majd a világ legnagyobb vallásának egyházfője. A fogadóirodáknál már felröppent néhány név, akiket a legesélyesebbnek tartanak a pápai trónra, megnéztük, mit érdemes tudni a jelenleg ismert, potenciális jelöltekről.
Kína látványosan törekszik arra, hogy mindenütt globális tényezővé váljon, még az olyan területeken is, amelyhez látszólag nincs túl sok köze. Az egyik ilyen ezek közül a Jeges-tenger fagyott világa, a keleti nagyhatalom mégis egyre látványosabban növeli a jelenlétét a térségben. A megjelenésével azonban alaposan felkavarta az állóvizet.
88 éves korában életét vesztette Ferenc pápa, aki 12 éven keresztül volt a római katolikus egyház feje. A Vatikán videónyilatkozatban közölte a gyászhírt. Ferenc pápa február eleje óta súlyos beteg volt, kétoldali tüdőgyulladással és ennek komplikációval küzödött.
Tajvant egyre jobban szorongatja a szomszédos felemelkedő nagyhatalom katonailag, miközben a nagy szövetséges, Washington is egyre nagyobb nyomást gyakorol a szigetre a fegyverkezés érdekében. A harapófogóba került tajpeji vezetés viszont egyelőre nem tudja úgy alakítani az eseményeket, hogy az számára megfelelően alakuljon. A költségvetés az emelkedés helyett még csökken is, miközben ezzel ellentétesek az elvárások. Tajvan ezzel most olyan kihívás elé került, amely hosszasan meghatározhatja a sziget jövőjét.
Az Egyesült Államok egy ideje felhúzott szemöldökkel szemlélte, ahogy Kína folyamatosan növeli az erejét Közép- és Dél-Amerikában, de látványos lépések nem történtek a folyamat ellen. Az eddigi óvatoskodásba aztán páros lábbal szállt bele Donald Trump amerikai elnök a stábjával, és egy szempillantás alatt jelezték, hogy bizony nem nézik szótlanul tovább Peking hatalmának növekedését, Panamából gyakorlatilag kidobták a nagy riválist. A gyors átalakulások azonban itt még aligha fognak leállni, van ugyanis egy sor potenciális célpont, ami szálka lehet Washington szemében.
Évtizedek óta működnek Irakban síita félkatonai szervezetek, amelyek nagy hatással voltak Bagdad politikájára is. A fegyveres csoportok jelentős része a szomszédos Irán irányítása alatt áll, ezzel pedig segít Teheránnak amolyan „meghosszabbított kézként” elérni a Közel-Kelet távolabbi területeire is, miközben tökéletes álcaként is működnek. Donald Trump amerikai elnök egyre fenyegetőbb üzenetei miatt mostanra már az is felmerült, hogy a háború elkerülése érdekében inkább feloszlatnák ezeket a milíciákat. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy melyek ezek az alakulatok, és pontosan mekkorát veszítene a megszüntetésükkel a síita hatalom.
Időről időre az egész világ felfigyel arra, hogy Kína egyre látványosabban mocorog a Távol-Keleten, Peking késznek mutatkozik arra, hogy akár katonai úton, de egyszer és mindenkorra „lezárja” Tajvan felügyeletének kérdését. Az elmúlt években ez kifejezetten „slágertémává” vált, a felemelkedő nagyhatalom minden létező fórumon hangoztatja, hogy belátható időn belül szeretnék, hogy a „két Kína” egy felügyelet alá kerüljön, méghozzá a pekingi kormány irányítása alatt. Tajvan a múltban is igyekezett ellenállni az egyre súlyosabb nyomásnak, ehhez pedig elég sokáig hajlandóak lettek volna elmenni, a nukleáris fegyverek kifejlesztését sem tartották elvetendőnek, ennek pedig egy kevésbé ismert sztorija is van. A közelmúlt eseményeinek fényében a történet pedig jóval izgalmasabb megvilágításba kerül.
India egyre inkább úgy pozícionálja önmagát a globális térben, mint a jövő szuperhatalma. Az elképzelés nem is alaptalan, mivel az elmúlt években látványos fejlődésen mentek keresztül, bár még messze vannak attól, hogy Kínával vagy az Egyesült Államokkal lehessen egy lapon említeni. A jövő viszont mindenképpen fényesnek látszik a dél-ázsiai hatalom számára, ehhez pedig már meg is születtek az első nagy tervek, ám egyelőre nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt eltervezték Újdelhiben.
Az utóbbi időszakban egy kicsi sziget került a figyelem középpontjába, amely az Indiai-óceán kellő közepén fekszik, területe mindössze akkora, mint Budapest X. kerületéé, azaz Kőbányáé. A geopolitikai jelentősége jóval nagyobb a Diego Garcia nevű apró atollnak, ahol rengeteg érdek találkozik, és most egyszerre több hatalom is ráirányította a figyelmét. Az Egyesült Államok ide telepített a világ legjobb lopakodó nehézbombázóiból párat, ez pedig példátlannak tűnő eseményekre figyelmeztet.
Donald Trump amerikai elnök kormánya alaposan megkavarta a dolgokat a tervével, amely szerint a Japánban állomásozó amerikai fegyveres erők fejlesztésének kárára hajtanának végre költségvetés-csökkentést. Bár döntés még nem született, a háttérben azonnal kemény lobbi indult be, Tokió régóta húzott lépésekkel jelezte szövetségesének, hogy nem tartja jó ötletnek a Fehér Ház felvetését.
A múlt héten tüntetések robbantak ki a törökországi Isztambulban, mivel a város országosan is nagy népszerűségének örvendő polgármesterét március 19-én őrizetbe vették. A lépés nem volt előjelek nélküli, azóta viszont egyre súlyosabb ellenállással szembesül a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan. Ankara már eddig is számos korlátozó intézkedést hozott, de egyelőre nem igazán látszik csillapodni a helyzet, ráadásul a legnagyobb veszéllyel nehezebb lesz szembenézni.
Oroszország 2023 őszétől látványosan elkezdett közeledni Észak-Koreához, ez pedig alaposan felkavarta a geopolitikai helyzetet a Távol-Keleten. Phenjan korábbi elszigeteltsége fellazult, ráadásul a világ egyik legfontosabb hatalmával kötött fontos védelmi szerződést. Az azóta eltelt időszakban a legtöbb elemzés a rezsim katonáinak harctéri jelenlétét emelte ki Kurszknál, valamint a fegyverszállításra fókuszáltak. A háttérben közben Moszkva fontos segítséget ad a diktatúra fegyverkezéséhez, ezzel alaposan felborítva a térségi erőviszonyokat.
Az ukrajnai háború és a Közel-Kelet más részein zajló turbulens események miatt az utóbbi időszakban kevesebb figyelem vetült Donald Trump egyik legnagyobb vesszőparipájára, az iráni atomprogramra. A probléma viszont továbbra is fennáll, sőt, az elmúlt hetekben több váratlan fejlemény is történt a Közel-Kelet iszlamista hatalmával kapcsolatban. A háttérben pedig elkezdtek felbukkanni az Egyesült Államok legnagyobb riválisai is, de ez egyszerre több kérdést is felvet. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi a helyzet jelenleg az iráni atomalkuval, és milyen kilátásai vannak az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő problémának.
Március 18. hajnalra arra ébredt fel a világ közvéleménye, hogy egy újabb drámai fordulattal folytatódnak az összecsapások a Gázai övezetben. Az izraeli légierő az éjjel nagyszabású bombázással jelezte, hogy nagyon messze van még a béke a térségben, ezzel gyakorlatilag egy csapásra felborítva az elmúlt két hónap lassú építkezési folyamatait a Közel-Kelet tűzfészkében.
Sötét napra ébredt ma az ország, a már nem létező demokrácia egy újabb hatalmas szöget kapott a koporsójába...
A világ minden tájáról érkeznek a tanulni vágyók Warren Buffetthez, mint egy ókori filozófushoz. Miután az omahai... 
Az SAP az egyik legelterjedtebb vállalati szoftvercsomag a világon, amelyet a vállalkozások különböző folyamataik... 
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb...
Már rég nem újdonság a buy now, pay later fizetési séma, de most találtam egy terméket, ami több szempontból is...
Makrogazdasági területen az elmúlt hét nem okozott számottevő meglepetést. Az USA, Kína és az eurózóna gazdaságát...
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
