• Megjelenítés
FONTOS A cég, akiért megvárta a norvég vevő a NER-végét: tulajdonost vált a Dorsum
Vara Bálint

Vara Bálint

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 328
Zelenszkij most olyan kihívással nézhet szembe, amire a háború kezdete óta nem volt példa: szerinte ez tönkreteheti Ukrajnát

2026. augusztus 28. 06:00 | Vara Bálint

Zelenszkij most olyan kihívással nézhet szembe, amire a háború kezdete óta nem volt példa: szerinte ez tönkreteheti Ukrajnát

Ismét előkerült Ukrajnában az elnökválasztás témája, ezúttal egy belső politikai feszültség vezetett el eddig. Ugyanakkor hiába merül fel rendre az ötlet, a válasz mindig ugyanaz: a háború miatt sajnos erre nincs lehetőség. A mostani eset ugyanakkor más, mint az eddigiek, ugyanis nem az oroszok dezinformációs mesterkedéséről, vagy a Donald Trump amerikai elnök hirtelen felindulásból felvetett ötletéről van szó, hanem az ukrán elnökkel igencsak kritikus, népszerű, oroszpártisággal a legkevésbé sem gyanúsítható politikus vette elő a témát, ráadásul az eddigieknél súlyosabb veszélyekre s felhívta a figyelmet.

Szép csendben egy óvatos szultánság hozhatja el a megoldást Trump legnagyobb problémájára: ez bizonyítaná, mennyire tehetetlen Amerika

2026. augusztus 27. 09:30 | Vara Bálint

Szép csendben egy óvatos szultánság hozhatja el a megoldást Trump legnagyobb problémájára: ez bizonyítaná, mennyire tehetetlen Amerika

Augusztus 17-én Donald Trump amerikai elnök rövid időn belül már másodjára fenyegette meg Ománt, hogy lebombázza az országot, ha az „az útjába áll”. A kijelentés annak fényében különösen érdekes, hogy Maszkat hagyományosan a nyugati hatalmak fontos szövetségese, így az Egyesült Államokkal is számos védelmi-biztonsági megállapodásuk él. A mondat mégis azt mutatja, hogy a jellemzően kisebb figyelmet kapó állam szerepe mennyire megnövekedett az elmúlt időszakban, köszönhetően a külpolitikájának.

Putyin váratlan lépése után elszabadultak az indulatok: Moszkva újabb feszültséggel nézhet szembe, de épp erre van szüksége

2026. augusztus 26. 11:00 | Vara Bálint

Putyin váratlan lépése után elszabadultak az indulatok: Moszkva újabb feszültséggel nézhet szembe, de épp erre van szüksége

Japán és Oroszország között immár több mint egy évszázada állandó viták vannak a Kuril-szigetek hovatartozása miatt. A helyzet régóta rendezetlen, pedig a felek között többször is voltak próbálkozások a megoldásra. A feszültség 2026 augusztusában az eddigieknél is jobban elharapódzott, amit egyszerre okoztak a térségi katonai gyakorlatok, melyek során éleslövészetet is tartottak, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök is megjelent a vitatott szigetek egyikén. A felek folyamatosan kifejezik egymás számára az elégedetlenségüket, a dolgok állása alapján a folyamatok egyre inkább afelé mutatnak, hogy egy újabb súlyos konfliktuszóna van kiújulóban Oroszország körül, ezúttal a Távol-Keleten.

Csapdába esett a világ egyik leggazdagabb országa: hatalmas sebezhetőség bukott ki egy pillanat alatt, gyorsan kellene lépni

2026. augusztus 20. 06:00 | Vara Bálint

Csapdába esett a világ egyik leggazdagabb országa: hatalmas sebezhetőség bukott ki egy pillanat alatt, gyorsan kellene lépni

A Hormuzi-szoros lassan fél éve naponta csak alig néhány hajó jut át, ez azokat az országokat hozza nehéz helyzetbe, melyeknek lényegében nincs egyéb lehetőségük a nyersanyagok eljuttatására a világpiac felé. Az elemzés a világ egyik leggazdagabb országán, Kataron keresztül mutatja be azt a gyakran csekély figyelemmel kísért problémát, amely a Perzsa-öböl kisállamait érinti. Ezek az országok kényszerhelyzetbe szorultak, mivel szinte teljes egészében a kritikus tengeri átjárótól függenek. Megoldások és alternatívák lehetnek, de ehhez minél gyorsabban kellene lépniük.

Összefogtak a feszült régió legerősebb hatalmai: létrejöhet az „iszlám NATO”?

2026. augusztus 18. 10:00 | Vara Bálint

Összefogtak a feszült régió legerősebb hatalmai: létrejöhet az „iszlám NATO”?

A Közel-Kelet gyors ütemben alakul át, miután a korábbi várakozásoknak megfelelően Törökország is csatlakozott Pakisztán és Szaúd-Arábia korábbi védelmi megállapodásához. Az együttműködés mélysége és a szereplők szándékai azonban komoly kérdéseket vetnek fel, közel sem egyértelmű, hogy a felek ezzel milyen céljukat kívánják beteljesíteni. A paktum azzal az ígérettel jött létre, hogy az elrettentés segítségével közelebb hozza a békét a Közel-Keleten, ugyanakkor ehhez számtalan törésvonalat kell áthidalniuk, ráadásul a múlt hasonló próbálkozásai sem éppen járnak pozitív példával.

A két szuperhatalom versenyének árnyékában jöhet Európa első hatodik generációs vadászgépe, begyorsultak az események

2026. augusztus 06. 15:00 | Vara Bálint

A két szuperhatalom versenyének árnyékában jöhet Európa első hatodik generációs vadászgépe, begyorsultak az események

Zajlik a versenyfutás a világban, hogy melyik kormány lesz képes először szolgálatba állítani a világ első hatodik generációs vadászgépét. Szinte minden szem az amerikai-kínai versenyfutásra szegeződik és nem is véletlenül, mindkét hatalom megtette a tétjeit és időszakosan fel is villantják a J-36 és az F-47 egyes prototípusait, ezzel demonstrálva, hogy kőkeményen haladnak a munkálatok, hamarosan pedig akár már nyilvánosan is prezentálhatják az új büszkeségüket, nem csak egy-egy (félig) rejtett repülésből derül ki, pontosan hogy haladnak a munkálatok. Van azonban egy harmadik projekt is, amely kisebb figyelmet kap, pedig az elmúlt időszak eseményei alapján úgy tűnik, hogy a javarészt európai kezdeményezés felveti a versenyt a két nagyhatalom csúcsgépével.

Egyetlen húzással gyökeresen megváltozott minden: lángba borulhat a teljes régió

2026. augusztus 04. 15:00 | Vara Bálint

Egyetlen húzással gyökeresen megváltozott minden: lángba borulhat a teljes régió

Július 29-én olyasmi történt a Közel-Keleten, amire korábban még nem volt példa: Irán megtámadott egy egyiptomi kikötőt. Az eset – egyelőre – egyszeri figyelmeztetésnek tűnik, ugyanakkor rávilágított arra, hogy lényegében Teherán semmibe veszi a térségi „vörös vonalakat” és hajlandó kiterjeszteni a konfliktust. A dróncsapás után a kedélyek megnyugodni látszanak, ám ettől kezdve már senki nem érezheti magát biztonságban. Amennyiben a tárgyalások ismételten zátonyra futnak, akkor könnyen meglehet, hogy az iszlamista rezsim a harmadik energiafolyosó lezárásával is megpróbálkozik, ami drasztikus következményekkel járhat.

Csendes fojtogatásba kezdett az ázsiai szuperhatalom: elvághatják a külvilágtól a vitatott szigetet, ez lehet a háború első lépése

2026. július 30. 06:05 | Vara Bálint

Csendes fojtogatásba kezdett az ázsiai szuperhatalom: elvághatják a külvilágtól a vitatott szigetet, ez lehet a háború első lépése

Kína 2026-ban feltűnően szakított a korábbi évek gyakorlatával: elmaradt a szokásos tavaszi katonai erődemonstráció Tajvan körül, helyette a parti őrség fokozott jelenlétével igyekszik nyomást gyakorolni a szigetre. Az új stratégia kevesebb nemzetközi figyelmet kelt, miközben lehetővé teszi Peking számára az adatgyűjtést, a joghatóság kiterjesztését és a tajvani védelmi rendszer éberségének aláásását. Tajpej szerint a cél egy meglepetésszerű kereskedelmi blokád előkészítése lehet, ami az importfüggő sziget energiaellátását napok alatt megbéníthatná. A helyzet globális tétjét növeli, hogy Tajvan a világ chipgyártásának nagyhatalma, így bármilyen blokád súlyos ellátási zavarokat okozhat világszerte.

Két legyet egy csapásra: Ukrajna beletrafált Oroszország egyik gyenge pontjába, de ezzel Amerika járhat jól

2026. július 29. 17:00 | Vara Bálint

Két legyet egy csapásra: Ukrajna beletrafált Oroszország egyik gyenge pontjába, de ezzel Amerika járhat jól

Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverekkel mért csapást a Kaszpi-tengeren, amely Oroszország és Irán közötti fő kereskedelmi és katonai szállítási útvonalként szolgál. A támadás heves iráni reakciókat váltott ki: Teherán megtorlással fenyegetett, és azt állította, hogy Ukrajna Izrael parancsára cselekedett. A Kaszpi-tenger azért vált kulcsfontosságú célponttá, mert a szárazföldi alternatívák hiányában ezen az útvonalon bonyolódik a két szövetséges közötti forgalom jelentős része, beleértve a katonai szállítmányokat is. Az akció nemcsak az orosz–iráni együttműködés sebezhetőségét mutatta meg, hanem azt is bizonyította, hogy Kijev több ezer kilométeres távolságban is képes precíziós csapásokra, ami a jövőben komoly stratégiai dilemmák elé állíthatja mindkét országot.

A vörös vonalakat teszteli az ázsiai szuperhatalom: pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok szövetségesénél

2026. július 24. 13:00 | Vara Bálint

A vörös vonalakat teszteli az ázsiai szuperhatalom: pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok szövetségesénél

A Dél-kínai-tenger vitatott területén, a Second Thomas-zátonynál július 20-án ismét összecsaptak a Fülöp-szigeteki és kínai fegyveres testületek motorcsónakjai, miközben mindkét fél a másikat vádolja az incidens kiprovokálásával. A zátony körüli konfliktus Kína regionális terjeszkedésének egyik legfontosabb ütközőpontjává vált, mivel Peking a Dél-kínai-tenger mintegy 90 százalékát magáénak követeli a "kilencpontos vonal" alapján. Ez a konfliktus egy jóval tágabb regionális hatalmi játszma része, amelyben az egyik legfontosabb szereplő most a háttérből személi az eseményeket.

Megindult a folyamat, amitől sokan rettegtek: új atomhatalom felemelkedését segítheti az Egyesült Államok

2026. július 22. 06:00 | Vara Bálint

Megindult a folyamat, amitől sokan rettegtek: új atomhatalom felemelkedését segítheti az Egyesült Államok

Amikor a közel-keleti nukleáris programok kerülnek szóba, akkor szinte mindenki automatikusan az iráni urándúsításra gondol. A térség történelmét áttekintve, és a jelenleg létező terveket alapul véve ennél sokkal színesebb a történet, egy sor ország foglalkozott már a nukleáris beruházás kérdésével. Ezek között többen nyilvánvalóan fegyverkezési célokból vetették fel a témát, míg mások inkább az békés, energiatermelési szándékot részesítették előnyben.  Újabban viszont felmerült egy új hatalom belépése az atomhatalmak körébe, ami alaposan átírhatja a teljes térség erőviszonyait.

Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

2026. július 18. 15:30 | Vara Bálint

Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Koszovó legdélebbi csücskében, a Šar-hegység völgyeiben mindössze alig 9140 gorán él még, akiknek eredete és hovatartozása évtizedek óta vita tárgyát képezi a Balkánon. Bulgária bolgár kisebbségként kívánja elismertetni őket, míg mások szerb, macedón vagy bosnyák gyökereket tulajdonítanak a közösségnek. Az elszigetelt, gazdaságilag elmaradott régióban élő nép létszáma a jugoszláv időszak óta drasztikusan csökken: az 1991-es 45 ezerről mára töredékére zsugorodott, a közeljövő pedig a teljes asszimilációval fenyegeti őket.

Végtelen történet: újult erővel folytatódik a háború, hamarosan jöhet a fordulat

2026. július 17. 06:05 | Vara Bálint

Végtelen történet: újult erővel folytatódik a háború, hamarosan jöhet a fordulat

Kiújultak az összecsapások Irán és az Egyesült Államok között, a felek már napok óta folyamatosan lövik az ellenségesnek nyilvánított célpontokat. Az iszlamista rezsim tartja magát a háború kezdeténél lefektetett alapokhoz és szinte mindenre lőnek a térségben, amit az Egyesült Államokhoz kötnek. A másik oldal ennél pragmatikusabban közelíti meg a helyzetet, sokkal inkább a katonai infrastruktúrát támadják. Az utóbbi időszakban ugyanakkor vannak arra jelek, hogy Washington hozzáállása megváltozhat, ezzel pedig komolyan eszkalálódhat a háború. Az elemzésünkben azt vesszük górcső alá, hogy a jelenlegi támadásokkal mi lehet a felek célja, és pontosan merre tart a konfliktus a Közel-Keleten.

Új korszak kezdődik: Peking olyan törvényt léptetett életbe, amivel a világ bármely részére elérhet a keze

2026. július 11. 15:00 | Vara Bálint

Új korszak kezdődik: Peking olyan törvényt léptetett életbe, amivel a világ bármely részére elérhet a keze

A Kínai Népköztársaság 2026-ban új etnikai egységtörvényt fogadott el, amely a kritikusok szerint a kisebbségek erőszakos asszimilációját célozza. A július 1-én hatályba lépett jogszabály kötelezővé teszi a mandarin nyelv oktatását minden iskolában, és az élet számos területén – a közintézményektől a lakáspolitikáig – az "etnikai egység előmozdítását" írja elő. Különösen aggasztó, hogy a törvény hatálya az ország határain túlra is kiterjed, ami elsősorban Tajvant és a külföldön élő kínai disszidens közösségeket érintheti. A lépés nemzetközi kritikákat váltott ki, szakértők szerint a közel 140 milliós kisebbségi lakosság kulturális és nyelvi jogait szűkíti tovább, miközben Peking a harmónia és az integráció megteremtésére hivatkozik.

Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

2026. július 07. 17:00 | Vara Bálint

Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Az amerikai-iráni háború az egész világot rádöbbentette, hogy egyetlen gyenge pont megszorongatásával milyen könnyű a világgazdaságot megrengetni. A Hormuzi-szoros lezárása – valljuk be, kevésbé váratlanul – a Közel-Kelet jóléti monarchiáiban okozta a legnagyobb kárt, ezért gőzerővel törtek a felszínre azok a régóta meglévő, de többnyire sarokba hajított tervek, amelyek a térség hálózatosabb infrastrukturális összeköttetésére törekedtek. Új lendületet kapott az egykori oszmán Hidzsáz-vasútvonal újjáépítésének terve, amely Törökországot kötné össze Szaúd-Arábiával Szírián és Jordánián keresztül, stratégiai szárazföldi alternatívát teremtve a tengeri szállítási útvonalakkal szemben. A megvalósítás előtt ugyanakkor komoly kihívások állnak: a műszaki együttműködés hiánya, a szélsőséges csoportok fenyegetése és a térség továbbra is törékeny biztonsági helyzete.

Kiszivárgott dokumentum: a felszínen barátkozik, a színfalak mögött gőzerővel készül a háborúra Amerika

2026. július 03. 06:00 | Vara Bálint

Kiszivárgott dokumentum: a felszínen barátkozik, a színfalak mögött gőzerővel készül a háborúra Amerika

Samuel Paparo admirális, az Indo-csendes-óceáni Parancsnokság vezetője egy 221 oldalas titkos kongresszusi jelentésben 122 milliárd dolláros katonai fejlesztési csomagot kért a 2027-es pénzügyi évre, arra figyelmeztetve, hogy egyre közelebb kerül egy súlyos összecsapás lehetősége Kínával. Az admirális szerint Peking elsődleges célja Tajvan megszerzése, a kínai hadsereg pedig 2027-re kapott határidőt a sziget elfoglalására való felkészülésre. A terv ezekre a kihívásokra is válaszolna.

Aknamezők mellől indul, majd eltűnik a homokban: veszélybe sodorhatják a világszinten egyedülálló folyót

2026. június 28. 14:00 | Vara Bálint

Aknamezők mellől indul, majd eltűnik a homokban: veszélybe sodorhatják a világszinten egyedülálló folyót

Ha rápillantunk Afrika déli részének a térképére, akkor az élesebb szeműek kiszúrhatják, hogy azon van egy furcsaság: az egyik vízfolyás mintha a semmiből a semmibe vezetne. Akik ezt kiszúrják, nem tévednek, ez az Okavango, amely a térség egyik legnagyobb folyójának számít, ám ahogy felbukkan Angolában, Botswanában úgy tűnik el váratlanul egy sivatagban, ráadásul egy hatalmas deltavidéken. Az elmúlt években azonban vita indult a térségi erőforrások kiaknázására, amelyre eltérő válaszokat adtak a helyi kormányok.

Megingott a nagyhatalom: kiderült, mi Amerika leggyengébb pontja, és ez még nagyon fájhat a világnak

2026. június 25. 17:00 | Vara Bálint

Megingott a nagyhatalom: kiderült, mi Amerika leggyengébb pontja, és ez még nagyon fájhat a világnak

Az Egyesült Államok szinte minden egyes rangsor szerint a világ legerősebb országának számít katonailag, így joggal merülhet fel a kérdés, mégis minek köszönhető a látványos fiaskó Iránban. Ugyan Donald Trump amerikai elnök és stábja minden felületen a saját győzelmüket hangoztatják, az aláírt megállapodás nem arról tanúskodik, hogy a nagyhatalom olyan túl jól jött volna ki a háborúból. Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi vezetett addig, hogy a rendkívüli képességekkel megerősített hadsereg egyáltalán nem érte el a célját, és milyen következményekkel járhat a jövőben ez a letaglózó eredmény.

Illúzió lehet Trump nagy békéje: nem oldódott meg semmi, csak az a kérdés, mikor jön az újabb háború

2026. június 18. 17:00 | Vara Bálint

Illúzió lehet Trump nagy békéje: nem oldódott meg semmi, csak az a kérdés, mikor jön az újabb háború

A vártnál korábban, már szerdáról csütörtökre virradóra megjelent az Irán és az Egyesült Államok közötti megállapodás teljes szövege, rajta a két ország elnökének szignójával. Mindez azt jelenti, hogy valóban elkezdődhet a rendezés a Közel-Keleten, méghozzá a jelek szerint jóval inkább Teherán kedve szerint. A feszültség ezzel nem illant el, továbbra is ott van a levegőben egy újabb háború réme. Mutatunk néhány lehetséges esetet, ahogy újra elszabadulhat a pokol a régióban.

Készül a háborúra a távoli, kontinensnyi ország, az Egyesült Államok segítségével állítanák meg a keleti óriást

2026. június 17. 10:00 | Vara Bálint

Készül a háborúra a távoli, kontinensnyi ország, az Egyesült Államok segítségével állítanák meg a keleti óriást

A világ figyelme az utóbbi néhány évben a Közel-Keleten zajló eseményekre terelődött, ugyanakkor az amerikai katonai szakértők jelentős része egyetért abban, hogy sokkal inkább az indo-csendes-óceáni térségre kellene koncentrálni. Valóban, az Európában távolinak tűnő régióban dinamikus folyamatok zajlanak, a küzdelem legfontosabb színterei pedig gyakran apró szigetek. Akit ez az egész a második világháborúban látott szigetharcra emlékeztet, az nem jár távol a valóságtól, valóban minden egyes víz fölé emelkedő szárazföldnek komoly jelentősége van. Ebben a küzdelemben gyakran kizárólag Kína, az Egyesült Államok, vagy éppen Japán manővereire koncentrál a figyelem, pedig van egy kontinensnyi ország, amely szintén egyre fontosabb szereplővé lép elő a térségben.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility