Trump sem mentheti meg a bukás elől a Downing Street gyengekezű urát? – Már a tenyerét dörzsöli a radikális kihívó

Hiába volt a pénzügyminiszter az, aki nyár elején a könnyeit hullatta Westminsterben, a vakáció vége szakadtával mégis a miniszterelnök-helyettes kényszerült távozni a brit kormányból. És ő még csak a sor legelején állt.

Ahogy arról júliusban beszámoltunk, nem jelentéktelenebb eseménnyel zárult a politikai szezon Londonban, mint hogy a munkáspárti képviselők jókora része fellázadt Keir Starmer kormányfő ellen. A népes, több mint 400 fős frakcióból megközelítőleg 120-an jelezték, hogy leszavazhatják a kabinet által javasolt segélyreformot, ami a rászorulási alapon osztott segélyt (universal credit) és a fogyatékkossággal élők önellátási támogatását (Pip) kívánta visszavágni, hogy 2030-ig 5,5 milliárd fontot spóroljanak meg az államkasszának.

de A párton belüli nyomásgyakorlás és a kínos pofára esés kockázata miatt végül megfutamodásra kényszerült a Downing Street:

az lett a kompromisszum, hogy az összes helyett csak a jövőbeli igénylőkre vonatkoznak majd a változások, a Pip felülvizsgálatába pedig a fogyatékossággal élőket képviselő szervezeteket is bevonják. 47 munkáspárti képviselő viszont még így is nemet nyomott, négy főkolompost a renitensek közül pedig felfüggesztettek a frakcióból.

Nem ez volt a kormány egyetlen pálfordulása a nyár elején: a téli fűtéstámogatás megvágása, ami azonnal visszás alaphangot adott Starmer kormányzásának, egy évet sem élt eredeti formájában, mivel júniusban visszaállították azt mintegy 9 millió nyugdíjas számára.

De egy nappal azután, hogy a brit parlament a felvizezett, Rachel Reeves pénzügyminiszter megtakarítási terveit gyakorlatilag lenullázó segélyreformról szavazott,

drámai jeleneteknek lehettünk szemtanúi.

Miután a Konzervatív Párt – és az ellenzék hivatalos – vezetője, Kemi Badenoch a füstbe ment reform, illetve amiatt ekézte Starmert, hogy még a munkáspárti képviselők szerint is "lőttek" Reevesnek, a kormányfő mögött ülő, feldúlt pénzügyminiszter több könnyet is elmorzsolt. Az epizód olaj volt azokra a spekulációkra, hogy tényleg a menesztés szélén táncolhat, miközben a briteknél kancellárként ismert tárcavezető másnap azt nyilatkozta, magánéleti okokból volt "nyilvánvalóan zaklatott", de új nap virradt, és folytatja a helyén.

WATCH: A tear rolls down Rachel Reeves’ cheek during #PMQspic.twitter.com/FaaRbl9RQk https://twitter.com/hashtag/PMQs?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Politics UK (@PolitlcsUK) July 2, 2025

Reeves könnyei láttán a font árfolyama erősen gyengülni, az állampapírhozamok pedig meredeken emelkedni kezdtek. Miután azonban a Downing Street kiállt mellette, látványosan megnyugodtak a piacok: kis túlzással mondhatni tehát, hogy a kötvénypiac mentette meg Reeves karrierjét, kommentálta a történteket Kathleen Brooks, az XTB Research elemzője. "A piac nem akar balosabb pénzügyminisztert, és Reeves nagyjából a «legpiacbarátabb» pénzügyminiszter, akit kiállíthat a Munkáspárt" - vélekedett Brooks.

De három hónappal később Starmer másik kulcsembere, Angela Rayner miniszterelnök-helyettes már nem úszta meg ennyivel – ahogy a washingtoni brit nagykövet és Starmer egyik legközelebbi tanácsadója sem a napokban.

Cseberből vederbe

Az első évfordulóját júliusban ünneplő munkáspárti kormány eddig sem bólogathatott elégedetten a renoméját látván, de a parlament őszi ülésszakába csak újabb ellentmondásokkal vágtak bele.

A brit sajtóban augusztus végén jelent meg, hogy Angela Rayner 70 ezer helyett csupán 30 ezer font (kb. 13,6 millió forint) vagyonosodási illetéket fizetett egy májusban hitelre vásárolt, dél-angliai tengerparton fekvő ház után. Önmagában az "kétszínűségről" szóló vádakat váltott ki a jobboldal részéről, hogy a Brighton-közeli ingatlan a lakhatási válságot lakásügyi miniszterként megoldani hivatott Rayner harmadik háza: már volt egy otthona az általa képviselt Manchester környékén, és hivatalából fakadóan kapott egy szolgálati lakást London belvárosában.

Ahogy gyűrűzött a botrány, Rayner végül elismerte, hogy nem a magasabb, másodlagos lakóhelyekre érvényes összeget fizette be, mivel ügyvédi tanácsra a manchesteri helyett a hove-i házat adta meg elsőszámú lakhelyként. A miniszterelnök-helyettes szerint azért, mert a vásárlás előtt eladta a manchesteri házban lévő részesedését a fogyatékossággal élő fia nevében létrehozott bizalmi vagyonkezelőnek, így – mint utólag kiderült, tévesen – azt hitte, csak a sima illeték vonatkozik a másodikra. Rayner azt is megosztotta, hogy exférjével egymást váltva laknak a családi házban, és így nevelik két közös gyermeküket, ami tovább komplikálja a helyzetet.

A kormányfő-helyettes mindenesetre etikai vizsgálatot kezdeményezett maga ellen, ami rövidesen megállapította: megszegte a miniszteri kódot, és nem felelt meg "a helyes magatartás legmagasabb szintű elvárásainak", amiért nem fordult professzionális adótanácsadóhoz annak idején.

Teljes felelősséget vállalok ezért a hibáért

- szögezte le Rayner, aki ezáltal

minden kormányzati pozíciójáról lemondott, csak a képviselői mandátumát tartotta meg.

Hozzátette, soha nem állt szándékában mást tenni, mint a megfelelő összeget befizetni.

From zero qualifications to the top of government, Angela Rayner left school at 16 and worked her way up to deputy prime minister. Sky's @robpowellnews takes a look back at her career. Read more pic.twitter.com/1rWTDzALZ3 https://twitter.com/robpowellnews?ref_src=twsrc%5Etfw

— Sky News (@SkyNews) September 5, 2025

Starmer közölte, "nagyon szomorúan" fogadta helyettese távozását, bár való igaz, hogy az adóelkerüléssel vádolt Rayner maradása kényelmetlen pozícióba hozta volna azt a kormányt, amely november végén minden bizonnyal adóemelésre készül, és potenciálisan a nulláról újíthatja meg az ingatlanadó-rendszert.

A miniszterelnök számára azonban mégis felettébb fájdalmas Rayner távozása, több okból is:

• egyrészt volt második embere kapocsként szolgált a centrista Starmer és a párt "puha balszárnya" között. Utóbbiak számára megnyugvást jelenthetett, hogy a tűzhöz közel lévő "trónörökös" a saját soraikból kerülhet ki, Rayner pedig az általa preferált irányvonalat látszólag nem is rejtett véka alá: tavasszal kikerült egy feljegyzése, amelyben a tehetőseket sújtó adók növelésére sürgette a pénzügyminisztert.
• Másrészt a szerény, kihívásokkal küzdő családba született Raynert – aki 16 évesen teherbe esett és otthagyta az iskolát, szociális munkásként helyezkedett el, majd szakszervezeti képviselőként lépett a politikába – párttársai a társadalmi esélyteremtés ékes példájaként emlegették. Nem mellesleg az észak-angliai, munkásosztálybeli háttere markánsan ellenpontozta a londoni születésű, Oxfordban jogot végzett Starmert.
• A karót nyelt, visszafogott miniszterelnök önfeledt, laza stílusú helyettesét emellett a Munkáspárt egyik leghatékonyabb kommunikátorának tartották, aki a mindennapi emberekhez is hitelesen tudott szólni. Volt, hogy egy ártatlan parlamenti viccel, egy felháborodást kiváltó sértéssel, vagy ibizai DJ-zős videójával került a címlapokra.

Deputy PM Angela Rayner filmed raving in DJ booth at Ibiza nightclubhttps://t.co/wbbblSjlo1 pic.twitter.com/bePRXIzRqD https://t.co/wbbblSjlo1

— The Mirror (@DailyMirror) August 30, 2024

Ha Rayner távozása nem lett volna elég, Starmer két másik élvonalbeli embere szintén ugyanerre a sorsra jutott.

Amikor az amerikai Kongresszus demokrata tagjai nyilvánosságra hozták a pedofíliával vádolt, elítélt szexuális bűnöző Jeffrey Epstein 50. születésnapi albumját, melyet 2003-ban állított össze a 20 év börtönre ítélt kerítőnője, Ghislaine Maxwell, kevesen gondolták volna, hogy az az óceán innenső felén fog politikusok menesztéséhoz vezetni. Mint kiderült, Starmer washingtoni nagykövete, Peter Mandelson "legjobb cimborájaként" hivatkozott Epsteinre az albumban, ami felélesztette az érdeklődést Lord Mandelson és a 2019-ben elhunyt milliomos kapcsolata iránt.

A Munkáspárt Tony Blair-féle megújításában kulcsszerepet vállaló Mandelson tagadta, hogy bármilyen bűncselekményről tudomása lett volna, illetve azt kívánta, bárcsak soha nem ismerte volna Epsteint. A sajtóban megjelent 2008-as levelezésük alapján ugyanakkor fény derült a páros azelőtt véltnél jóval szorosabb viszonyára: a diplomata egyebek mellett a vádak elleni harcra buzdította Epsteint, és azt írta neki,

nagyon sokat jelentesz nekem, és reménytelennek meg dühösnek érzem magam a történtek miatt.

Jóllehet múlt csütörtökön Starmer kirúgta Mandelsont, szerdán még védelmébe vette a parlamenti pódium mögött állva, ami sokak szemében megrengette a miniszterelnök politikai éleslátásába vetett bizalmat. Ahogy az is, hogy a botrányoktól azelőtt sem kímélt Mandelsont egyáltalán megtette nagykövetnek, miközben köztudott volt az Epsteinnel folytatott barátsága.

Ha akkor tudtam volna, amit most tudok, soha nem neveztem volna ki őt

- magyarázta a bizonyítványát Starmer, pontosabban azt, hogy mikor is tudott meg micsodát. Az ügy mindenesetre további muníciót adott azon – főleg balos – munkáspárti politikusok kezébe, akik Starmer blairista kabinetfőnökének, Morgan McSweeney-nek a menesztését követelik, hiszen állítólag a rendkívül befolyásos főtanácsadó kardoskodott Lord Mandelson mellett.

De ezzel párhuzamosan egy harmadik aknába is belelépett a Downing Street:

tegnapelőtt Starmer stratégiai igazgatója, Paul Ovenden távozott azonnali hatállyal, bár elvileg a hónap végén amúgy is kilépett volna. Ovenden szűrét azért tették ki, mert közzétették azokat a 2017-es emailjeit, amelyekben szexuális megjegyzéseket tesz Diane Abbott parlamenti képviselőre. A Westminsterben 1987 óta megszakítás nélkül szolgáló politikai veterán egyébként nem egyszer összetűzésbe került a pártvezetéssel, jelenleg is fel van függesztve a frakciótagsága.

EXCLUSIVE: These are the messages sent by Paul Ovenden, one of Keir Starmer’s most senior Downing Street advisers, where he repeats sexually explicit and offensive comments about Diane Abbott - ultimately leading to his resignation: pic.twitter.com/1GkUM17pwz https://t.co/1GkUM17pwz

— Shehab Khan ITV (@ShehabKhan) September 15, 2025

Farage jobb nyarat nem is kívánhatott volna

Starmer tehát hiába viseltetett óriási bizalommal az iránt, hogy ősszel rá tud fordulni a kormányzat által ígért változás végrehajtására ("delivery, delivery, delivery"), a "második fázist" a saját pozícióját is megrengető botrányok kezelésével és kormányátalakítással kényszerült kezdeni – a ragtapaszt pedig igyekezett a lehető leggyorsabban letépni Rayner távozása után.

Miniszterelnök-helyettesnek és igazságügyi tárcavezetőnek David Lammyt nevezte ki, aki külügyminiszterként a Trump-adminisztrációval való kapcsolatépítésben szintén fontos szerepet töltött be, Lammy helyét Yvette Cooper egykori belügyminiszter vette át.

A legjelentősebb változás ugyanakkor a belügy élén történt:

a minisztériumot a korábbi igazságügyi tárcavezető, a Munkáspárt jobbszárnyán ("Blue Labour") elhelyezkedő, politikai értelemben fürgébb és vakmerőbb Shabana Mahmood vette át, akitől Starmer feltehetőleg azt várja, hogy a megfontolt hozzáállásáról ismert Cooperrel ellentétben azonnali eredményeket mutasson fel a bevándorláspolitika terén. A migráció kapcsán keményvonalas Mahmood az első muszlim vallású női belügyminiszter, és pár éve arról beszélt, számos bevándorló hátterű brit ugyancsak aggódik az illegális migráció miatt, mivel ők szabálykövető módon érkeztek az országba – épp mint a saját családja Pakisztánból a '60-as években. Mahmood rögvest be is lengette, hogy leállíthatják a vízumkiadást azon országok részére, amelyek nem fogadják vissza a kitoloncolt állampolgáraikat.

egy biztos, A nyár nem éppen az uborkaszezonról szólt a brit politikában.

Miközben a nettó migráció (azaz a be- és kivándorlók különbsége) a konzervatívok idején, 2023 nyarán tetőzött a koronavírus-járvány és a Brexit árnyékában kiadott rengeteg vízum hatására, addig a csónakokon érkezők 2025-ös száma eddig jócskán meghaladja a korábbi évekét. Starmerék májusban szigorítottak a legális bevándorlási szabályokon, de a La Manche-csatornán életüket kockáztató menedékkérők érkezéséért felelőssé tett emberkereskedő bűnbandákat – a kormányfő szavaival élve – egyelőre nem sikerült "összezúzni".

Ráadásul júliusban a Londontól északkeletre fekvő Epping nevű kisvárosban tüntetések törtek ki (majd válaszul ellendemonstrációk), miután egy helyi hotelben elszállásolt etióp menedékkérő a gyanú szerint szexuálisan zaklatott egy 14 éves lányt. A londoni kormány Boris Johnson idején, a koronavírus miatt kezdte szállodákban elhelyezni az ügyük elbírálására váró menedékkérőket, az átmenetinek szánt gyakorlat azonban bevetté vált a helyhiány következtében.

A toryk "kaotikus" bevándorláspolitikájára mutogató Munkáspárt 2029-ig ígérte az összes hotel "rendezett módú" bezárását, miközben jogi vita is kerekedett a kormány és az eppingi önkormányzat között. Elsőfokon utóbbinak adtak igazat, és a szálloda kiürítését írták elő, de a fellebbviteli bíróság a kormány javára döntött, megsemmisítve az előző ítéletet.

Az angol és brit zászlót lengető – a kritikusok szerint azokat megfélemlítés cáljából kisajátító –, bevándorláskritikus demonstrálók ugyanakkor nem csitultak, sőt, a múlt hétvégén több százezren vonultak Londonban Tommy Robinson radikális jobboldali aktivista szervezésében, ahol online videókapcsolaton keresztül Elon Musk is felszólalt a "kontroll nélküli migráció" ellen, új választások kiírását sürgetve.

Az viszont, hogy a nyár tele volt a La Manche-csatornán átkelő csónakokról és a hotelekben elszállásolt menedékkérőkről szóló címlapokkal,

egyértelműen a tüntetéseket támogató, jobboldali populista Reform UK alá adta a lovat.

Ezzel párhuzamosan a Starmer-kabinet lagymatag – vagy a baloldal szerint Farage-t hiábavalóan utánozó – kommunikációját azért kritizálták, mert gyakorlatilag teljesen átadta a kezdeményezést Nigel Farage pártjának ez ügyben, amely augusztus végén showműsorhoz illő körítéssel mutatta be bevándorláspolitikai ajánlatát. Farage például a csónakokon érkezők azonnali, és több mint félmillió ember kitoloncolását ígérte négy év alatt – noha korábban politikailag kivitelezhetetlennek nevezte a tömeges deportálásokat –; fizetne az önkéntesen távozó engedély nélküli bevándorlóknak; Ruandába vagy Albániába küldené azokat, akiket nem fogad vissza a hazájuk; és kilépne az emberi jogok európai egyezményéből.

A Munkáspárt megvalósíthatatlannak bélyegezte a tervet, a konzervatívok pedig – akiktől egymás után happolja el Farage a politikusokat – a saját javaslataik ellopásával vádolta a Reform UK-t.

Mi lesz még itt?

A következő napok egyértelműen a "különleges kapcsolat" felelevenítéséről és megerősítéséről fognak szólni az Egyesült Királyságban: Donald Trump valaha volt egyetlen amerikai elnökként ugyanis másodjára is állami fogadáson fog részt venni a windsori kastélyban III. Károly uralkodó személyes meghívására. Mint emlékezetes, az invitációt Starmer a kamerák előtt adta át Trumpnak februárban.

Kérdés azonban, hogy március után most is használhatja-e majd Starmer a diplomáciai jártasságát a belföldi megítélésének átmeneti javítására.

Following a torrid few weeks for the Prime Minister, Starmer’s job approval has hit a new low. It now sits at -46 the lowest we’ve recorded, with just 17% saying the PM is doing a good job. Badenoch is on -23; Davey on -10 and Farage on -7. pic.twitter.com/nMmcm08Dwq https://t.co/nMmcm08Dwq

— Luke Tryl (@LukeTryl) September 15, 2025

Az egymást követő botrányok és a bevándorláspolitikai fókusz közepette rekordalacsonyra zuhant a munkáspárti miniszterelnök népszerűsége a More in Common adatsorában.

csupán a britek 17%-a vélekedik pozitívan a teljesítményéről,

és vele szemben Nigel Farage mutatkozik a legnépszerűbb pártvezérnek. Mindeközben a lakosság háromnegyede úgy gondolja, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országban, és 71% szerint a munkáspárti kormány hatalma teljesen ugyanolyannak érződik, mint a tavaly 14 év után megbukott konzervatívoké.

Nem csoda tehát, hogy a Reform UK becsült szavazataránya tovább emelkedett az elmúlt hetekben: a More in Common szerint közel minden harmadik választó szavazna Farage pártjára, ha most lenne a parlamenti választás, míg a Munkáspárt 21%, a konzervatívok 18%-ra estek vissza. Relatíve jól tartják magukat továbbá a liberális demokraták és a zöldek, 13%, illetve 8%-kal. Sokatmondó, hogy

a YouGov júniusi becslése szerint a Reform UK a jelenlegi ötről 271-re növelné frakciója méretét Westminsterben,

és a szebb napokat látott, megtizedelt konzervatívokkal együtt többségi kormányt tudna alakítani. A Telegraph legutóbb már úgy becsült, hogy önállóan is meglenne Farage-éknak a többség.

Miközben Starmer az utóbbi hónapokban inkább a jobb oldalára tekintett – és mozdult el – az ellenfél lefegyverzése érdekében, a felmérések szerint a baljáról sem kellene megfeledkeznie, ugyanis legalább ugyanannyi, de meglehet, hogy több tavalyi munkáspárti szavazó pártolt át mostanra a libdemekhez vagy a zöldekhez, mint a Reform UK-hez.

A balról jövő fenyegetés pedig hosszú távon valószínűleg csak nőni fog:

Starmer elődje a Munkáspárt élén, Jeremy Corbyn független képviselő nyáron bejelentette egy új, karakteresen baloldali párt megalapítását néhány társával, miközben a zöldek is határozott baloldali fordulatot vettek az "ökopopulista" Zack Polanski újdonsült vezetésével. És Polanski az együttműködést sem zárta ki Corbynékkal.

This is a really key insight from Sam into the debate about where Labour ought to be thinking. I take the rather boring view that if you won with 35% of the vote you can’t afford to lose voters in any direction - a platform just pitched to one wing will lose you the other. https://t.co/9INHSFztPs https://t.co/9INHSFztPs

— Luke Tryl (@LukeTryl) May 21, 2025

A Starmer-kabinet, pontosabban Rachel Reeves pénzügyminiszter előtt álló legközelebbi nagy kihívás mégis a költségvetés novemberi bemutatása lesz, illetve a potenciális adóemelések "eladása", bárkit is sújtsanak majd leginkább. Jövő májusban pedig helyhatósági választások jönnek Angliában, illetve újraválasztják a wales-i és a skót törvényhozást is.

Ha pedig nem változik a helyzet, a Reform UK nemcsak angliában tarolhat, hanem Walesben is,

míg Skóciában a Skót Nemzeti Párt (SNP) folytathatja majd kormányon, hiába tűnt még tavaly úgy, hogy akár munkáspárti trónfosztás jöhet.

Ám az elmúlt napokban egyre többen teszik fel a kérdést, hogy

Starmer egyáltalán májusig kihúzhatja-e a párt és az ország élén.

A pártvezető-helyettesi versenyben, úgy tűnik, a Starmer által menesztett parlamenti frakcióvezető, a "független hangnak" ígérkező Lucy Powell áll az élen Bridget Phillipson oktatási miniszterrel szemben. Ha viszont tényleg nem a hozzá közelebb álló jelölt kerül ki győztesként, hanem a "puha balos" szekcióba sorolt Powell, az megalázó és rendkívül vészjósló jel lehet a miniszterelnökre és a jövőjére nézve.

Főleg, hogy Powell Andy Burnham, Manchester népszerű polgármesterének egyik szövetségese, aki

feltűnően nem igyekszik eloszlatni azokat a pletykákat, hogy kihívást intézhet Starmer ellen.

Ehhez azonban Burnhamnek először parlamenti mandátumhoz kellenne jutnia, így minden bizonnyal látni fogjuk előre, ha az "Észak királyának" becézett politikus – aki korábban kétszer kísérelt meg a párt élére állni –, harmadjára is próbát tesz ugyanerre. De rajta kívül potenciális utódként emlegetik még Wes Streeting egészségügyi minisztert is, akinek nem kéne vesződnie olyan manőverekkel, mint Burnhamnek. Ennek ellenére a Munkáspárt vezetőjét jóval nehezebb eltávolítani a párt belső szabályai alapján, mint a konzervatívokét – meglátjuk, hogy a vezetők megpuccsolásában is a toryk nyomdokait követi-e a népszerűségben már hasonló mélyre süllyedt Munkáspárt.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Neil Hall