Elkészült a mesterterv: így kebelezne be egy egész országot Putyin – Trükkös akcióval sikerült felfedni Moszkva titkos hálózatát

Kis ország választása nagy téttel

Bár mindössze 2,3 millió lakosú az ország, a vasárnap (szeptember 28.) tartandó moldovai parlamenti választásoknak önmagán túlmutató jelentősége lesz. Az Ukrajnával szomszédos egykori szovjet tagköztársaságban ugyanis a Nyugat és Oroszország csap össze egymással, a tét pedig, hogy marad-e az eddigi nyugatos parlamenti többség, ezzel együtt a Maia Sandu elnököt támogató kormány, vagy az oroszbarát erők szerzik meg a törvényhozást.

Sandu 2020-ban került az államfői székbe, rá egy évre pedig pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) abszolút többséget szerzett a moldovai törvényhozásban. Sandu és a PAS győzelmével Moldova egyértelműen nyugatos irányba indult el, felváltva a korábbi, alapvetően Moszkva-barát politikai irányvonalat. Chisinau 2022 márciusában adta be tagfelvételi kérelmét az Európai Uniónak, a tagjelölti státuszt pedig az év júniusában kapta meg. 2023 decemberében az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, amelyek 2024 júniusában meg is indultak. A csatlakozás dátuma 2030-ra van kitűzve.

Azonban az EU-csatlakozási folyamat könnyen megakadhat, amennyiben az oroszbarát erők kerülnek többségbe a moldovai parlamentben.

A PAS-szal szemben létrejött egy pártszövetség, a Hazafias Blokk a Sandu előtti elnökkel, a jó moszkvai kapcsolatokat ápoló Igor Dodonnal az élen. Szintén parlamentbe kerülhet az ugyancsak oroszbarát Alternatíva Blokk, illetve az inkább nyugatos Mi Pártunk is. Volt olyan közvélemény-kutatás, amely már a Hazafias Blokk vezetését mutatta, de van olyan is, amely szerint utcahosszal vezet a PAS. Jósolni tehát nehéz.

Miután kijöttek az eredmények, az elnök, vagyis Maia Sandu dönthet arról, hogy kinek ad kormányalakítási megbízást. Ha a PAS-nak nincs meg a többsége, akkor a Mi Pártunkkal köthet koalíciót, ha azonban az oroszbarát erők kerülnek többségbe, Sandu számára nem nagyon marad más opció, mint az ő körükből kérni fel valakit kormányalakításra. Ez azonban a félelnöki rendszerben „társbérlethez” vezet az elnök és a kormány között, ami ilyen alapvető ideológiai szembenállás esetén nem tűnik nagyon működőképesnek.

Putyin mesterterve?

A Bloomberg a héten arról írt, hogy dokumentumok szerint

Moszkva tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogyan segítse győzelemre az oroszbarát erőket a parlamenti választásokon.

A várható orosz beavatkozásra már régóta figyelmeztet a jelenlegi vezetés, miután a tavaly őszi elnökválasztás és a vele egy időpontban tartott EU-s csatlakozási népszavazás kapcsán kiderült, hogy a Moszkvában emigrációban élő moldovai oligarcha, Ilan Șor összesen 130 ezer moldovai választópolgárnak fizetett kenőpénzt, hogy az uniós integráció és Maia Sandu ellen szavazzanak. Most augusztusban pedig havi 3000 dollár értékű javadalmazást ígért azoknak, akik kormányellenes tüntetésekhez csatlakoznak.

A Bloomberg által látott dokumentumok szerint az orosz stratégia három pilléren nyugszik:

• külföldön élő moldovaiak toborzása a voksolásra,
• erőszakos tiltakozások kiprovokálása,
• kiterjedt dezinformációs kampány a közösségi médiában.

A cél az, hogy a PAS elveszítse a választást, később pedig elmozdítsák posztjáról Maia Sandu elnököt.

A külföldön élő moldovaiak kulcsfontosságú szerepet játszottak a tavalyi elnökválasztáson és az EU-s csatlakozási népszavazáson, az utóbbin például csak az ő szavazataikkal győztek az igenek. Az otthon élő 2,4 millió moldovai állampolgáron kívül még több mint 1 millióan élnek külföldön – elsősorban uniós országokban, de Oroszországban is –, tehát az ő szavazataik most is döntőek lehetnek. Moszkva számára ezért céljai elérése érdekében fontos, hogy rájuk „lőjenek”, a körükben fordítsák meg a hangulatot. Stanislav Secrieru moldovai nemzetbiztonsági tanácsadó már augusztusban figyelmeztetett arra, hogy Moszkva fő célja a diaszpóra megnyerése.

A „mesterterv” másik pillére fiatal férfiak toborzása sportklubokból és bűnözői csoportokból, hogy erőszakos provokációkat rendezzenek a szavazás alatt és az azt követő tüntetéseken. Ha a nyugatos erők vesztenének, akkor Maia Sandu lemondását követelnék a „tüntetésszervezők”, ha győznének, akkor pedig választási csalásra hivatkozva vonulnának utcára.

A harmadik pillér dezinformációs kampányok szervezése a közösségi médiában. Secrieru nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Oroszországból többek között hamis híroldalakat hoznak létre, amelyeken keresztül álhíreket terjesztenek a diaszpóra körében. A moldovai rendőrség igyekszik fellépni az álhírek ellen, például csak augusztusban 443 TikTok-csatornát blokkoltak.

Hogyan zajlik egy befolyásolási kampány?

A BBC oknyomozói újságírói egy beépített riporter segítségével felfedtek egy olyan orosz hálózatot, amelynek célja álhírek terjesztése a moldovai választásokkal kapcsolatban a nyugatos erők kárára. Az oknyomozás során belefutottak a már említett Ilan Șor oligarchába, illetve a hozzá köthető, Evrazia nevű civil szervezetbe.

A BBC beépített riportere egy linken keresztül jutott be abba a Telegram-csoportba, melyen keresztül a hálózat munkáját koordinálták. A riporternek először egy titkos online szemináriumon kellett részt vennie, melynek célja az ügynökök felkészítése volt. Ezt követően kerülhetett kapcsolatba a hálózat koordinátorával, egy Alina Juc nevű nővel, aki az orosz hadsereg által ellenőrzött moldovai bábállamban, a Dnyeszter Menti Köztársaságban lakik, és Instagram-profilja szerint az utóbbi években több utazást is tett Oroszországba. Juc elmondta a riporternek, hogy havi 3000 moldovai lejt (kb. 60 ezer forintot) kaphat Facebook- és TikTok-posztok gyártásáért a Nyugat által szankcionált Promszvjazbankon keresztül, amely az orosz védelmi minisztérium hivatalos bankja.

A riportert és a többi résztvevőt ezután megtanították, hogyan tudnak mesterséges intelligencia segítségével posztokat és videókat készíteni. Ezt követően konkrét feladatokat is kaptak, melyek során álhíreket kellett legyártaniuk, például arról, hogy a moldovai kormány meg akarja hamisítani a választások eredményét, vagy hogy Maia Sandu elnök a gyerekkereskedelmet támogatja.  

A BBC oknyomozói Telegram-hozzáférésükön keresztül megpróbáltak rálátni a hálózatban részt vevő más csoportok tevékenységére is. Arra jutottak, hogy a hálózat legalább 90 TikTok-fiókból áll, melyek január óta több ezer videót tettek közzé, amelyek több mint 23 megtekintést és 860 ezer lájkot kaptak. Egy amerikai digitális kutató laboratórium is kiértékelte az adatokat, az ő számításaik szerint 55 millió megtekintésről és több mint 2,2 millió lájkról lehet szó csak a TikTokon.

A koordinátor, Alina Juc arra is megkérte a BBC fedett riporterét és másokat, hogy óránként 200 moldovai lejért (kb. 4000 forint) végezzenek illegális közvélemény-kutatást. A feladat előtt a résztvevőket kiképezték arra, hogyan tudják kérdezés közben finoman befolyásolni a megkérdezetteket. Juc arra is megkérte a résztvevőket, hogy titokban rögzítsék a beszélgetéseket, hogy ezeket felhasználhassák abban az esetben, hogy a PAS nyerné meg a választást – a „választási csalás” bizonyítékaiként.  

74 emberre csaptak le egy razzia során

Maia Sandu elnök hétfői videóbeszédében figyelmeztetett arra, hogy Moszkva a moldovai választások elcsalására készül szavazatok megvásárlásával:

A Kreml több százmillió eurót önt a Dnyeszter folyó mindkét partján és külföldön is több százezer szavazat megvásárlására

– fogalmazott az államfő.

Ugyanezen a napon a moldovai rendőrség kiterjedt razziát tartott, melynek során több mint 250 helyszínen mintegy 100 gyanúsítottra csaptak le, és közülük 74-et letartóztattak. Az őrizetbe vettek a gyanú szerint nyugtalanságot akartak kelteni a vasárnapi választások alatt. A gyanúsítottak a hatóságok szerint Szerbiába jártak kiképzésekre, ahol az orosz titkosszolgálatok segítségével fegyverhasználatot és az erőszak kiprovokálásának taktikáit tanulták meg. Alexandru Musteata, a moldovai titkosszolgálat igazgatója szerint a folyamatot Andrej Pavlov orosz hírszerző tiszt felügyelte, nem meglepő módon Ilan Șor segítségével.

Címlapkép: Vasile Tarlev, a Moldova Jövője (PVM) párt vezetője, Igor Dodon korábbi államfő, a Szocialista Párt vezetője, Irina Vlah, a moldovai gagauz autonóm terület korábbi kormányzója, a Moldova Szíve (PRIM) párt vezetője és Zinaida Grecianii korábbi miniszterelnök (b-j) az oroszbarát kommunisták és a szocialisták alkotta blokk (BECS) kampányindító rendezvényén a Chisinau térségében levő Caprianánál 2025. augusztus 29-én. MTI/EPA/Dumitru Doru