Már az ország saját elnöke is kimondta: népirtás van az államában

A Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Felix Tshisekedi az ENSZ Közgyűlésén felszólalva arra kérte a tagállamokat,

hogy ismerjék el az országában zajló »csendes népirtást«.

Beszédében kijelentette, hogy minden jele megvan egy szisztematikus kiirtási kísérletnek, amely több mint harminc éve sújtja a kongói népet. Tshisekedi független nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását sürgette, amely segíthetne megtörni azt a büntetlenségi kört, amely évtizedek óta táplálja a kelet-kongói konfliktust. Emellett ENSZ-szankciókat is követelt azok ellen, akik háborús bűnöket, emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást követtek el a térségben. A kongói vezető figyelmeztetett:

a helyzet nem egyszerű belső konfliktus, hanem egy fokozatosan kibontakozó, tömeges atrocitásokkal járó válság.

A kongói keleti tartományok, amelyek gazdagok ásványkincsekben, már három évtizede súlyos fegyveres összecsapások helyszínei. A közelmúltban egy ENSZ-jelentés is megerősítette, hogy mindegyik fél követett el potenciális háborús bűncselekményeket és emberiesség elleni bűntetteket. A helyzet különösen 2021 óta éleződött ki, amikor újra megjelent a kormányellenes M23 nevű lázadócsoport, amelyet az ENSZ szerint a szomszédos Ruanda támogat, beleértve a ruandai hadsereget is.

A csoport 2025 elején stratégiai jelentőségű városokat foglalt el: januárban Gomát, februárban pedig Bukavút.

Az ENSZ adatai szerint az idei összecsapások már több ezer halálos áldozatot követeltek, és százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Ahogy arról korábban írtunk, a közép-afrikai konfliktus Európa számára abból a szempontból fenyegető, hogy akár egy újabb migrációs hullám elindulásával is fenyeget a kialakuló humanitárius válság miatt.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Emmanuel Macron francia elnök kedden bejelentette:

Franciaország októberben rendkívüli nemzetközi konferenciát szervez a Kongóban kialakult humanitárius válság kezelésére.

Macron hangsúlyozta, hogy a Nagy Tavak régiójában – amely jelenesetben a Ruanda, Burundi, Uganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia és Kenya területét magába foglaló, és rendkívül sűrűn lakott, termékeny mezőgazdasági területre vonatkozik – tiszteletben kell tartani a kongói szuverenitást és területi integritást. Kiemelte, hogy helyre kell állítani a reményt a Kivu tartomány lakói és a több százezer menekült számára. Szakértők attól tartanak, hogy

az M23 hamarosan offenzívát indít Uvira ellen, amely egy félmilliós város Dél-Kivu tartományban, és jelenleg még a kongói hadsereg, valamint a Kinshasához hű fegyveres csoportok kezén van.

A konfliktus gyökerei az 1990-es évek közepére nyúlnak vissza, a ruandai népirtás utáni időszakra, amikor a hutu milíciák és menekültek ezrei menekültek Kelet-Kongóba. Az ezt követő évtizedekben fegyveres csoportok és külföldi beavatkozások sorozata alakította a térség helyzetét, miközben a régió ásványkincsei – különösen a coltan, arany és kobalt – folyamatosan táplálták a harcokat. Az M23 eredetileg 2012-ben alakult meg, és célja a ruandai tuszi közösség védelme volt, de az évek során egyre inkább regionális befolyási harc részévé vált.

Bár 2013-ban hivatalosan feloszlatták, 2021-ben újra fegyvert fogott, ami azóta is súlyos harcokat generál Kelet-Kongóban.

2025 szeptemberére a konfliktus új szintre lépett: az M23 ellenőrzi Észak-Kivu kulcsfontosságú városait, a kongói kormány pedig nehezen tudja megállítani az előrenyomulást. A harcok nemcsak katonai jellegűek, hanem humanitárius katasztrófát is okoznak.

Mint említettük, több mint egymillió ember vált belső menekültté az elmúlt években, és az egészségügyi rendszer összeomlásának jelei mutatkoznak, ez pedig tömeges menekülthullámot indíthat Európa felé.

A nemzetközi közösség részéről erősödik a nyomás Ruandával szemben, hogy hagyjon fel az M23 támogatásával, de a diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak áttörést. A mostani francia kezdeményezés az egyik utolsó kísérlet lehet arra, hogy a térséget ne sodródjon egy még súlyosabb, regionális háborúba.