Lefülelték Putyin kémjét az európai atomhatalomban

Alexander Orlov, Oroszország volt franciaországi nagykövete jelenleg is Párizsban él, bár gyakran bírálja Franciaországot, „totalitárius államnak” nevezve az országot. Nyilvános szereplésein a Kreml álláspontját közvetíti, például NATO-ellenes kijelentésekkel és azzal, hogy Ukrajna szerinte sosem létezett önálló nemzetként. Bár hivatalos pozíciója már csak jelképes, továbbra is aktívan terjeszti Moszkva narratíváit konferenciákon és médiamegjelenéseken.

A L’Express által megszerzett francia külügyi dokumentumok szerint Orlov a hetvenes években a KGB számára dolgozott, miközben a Szovjetunió kulturális tanácsosaként Párizsban szolgált.

A francia elhárítás, a DST már 1985-ben hivatalosan ellenezte, hogy visszatérjen Franciaországba, mivel „jellemző operatív tevékenységet” folytatott, többek között egy francia házaspár ellen irányuló akcióban, valamint egy szovjet emigráns író, Andrej Szinyavszkij megzsarolási kísérletében vett részt. A DST nyomására Orlov vízumát ekkor meg is tagadták, amit az orosz fél azzal torolt meg, hogy két francia diplomatának is megtagadta a belépést a Szovjetunióba.

Szinyavszkij fia, Jegor Gran megerősítette a L’Expressnek, hogy a családját valóban megpróbálták zsarolni a KGB ügynökei a hetvenes évek végén.

Elmondása szerint anyja titokban felvételeket készített a zsarolókkal folytatott beszélgetésekről, és azokat átadta a francia elhárításnak. A dokumentumokban szereplő Raymond Nart, a DST akkori helyettes vezetője szintén megerősítette, hogy Orlovot a háttérben a KGB-hez kötötték, és közvetve részt vett a Szinyavszkij-ügyben.

Orlov mindezt tagadja, és azt állítja, hogy az amerikaiak bélyegezték meg KGB-ügynökként az 1983-as euromisszile-vita idején.

Saját verziója szerint csupán diplomatákkal érintkezett, és talán összekeverték valakivel, akit megfigyeltek. Memoárjában azt írta, hogy a vízum megtagadása politikai játszma része volt, és nem kémtevékenység bizonyítéka.

A francia külügy másik dokumentuma azonban egyértelműen kijelenti, hogy Orlovot „beépülési feladattal” küldték Párizsba, és feladata az emigráns közösség megfigyelése volt. 1986-ban, Jacques Chirac kormányra kerülése után a külügyminiszter Jean-Bernard Raimond politikai nyomására Orlov mégis visszatérhetett Franciaországba, és tanácsadóként dolgozhatott, miközben a KGB-kapcsolatait többé nem emlegették.

Ma Orlov hivatalosan visszavonult diplomata, de elemzők szerint továbbra is a Kreml befolyását erősíti Franciaországban.

Nyilvános megszólalásaiban rendszeresen védi Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját, és a háttérben egyfajta „párhuzamos diplomáciát” folytathat.

Bár múltja és valódi szerepe vitatott, a francia hírszerzés szerint egykori KGB-ügynökként működött, és máig a Kreml érdekeit képviseli, befolyásolva a francia közvéleményt és politikai köröket.

Címlapkép forrása: Shutterstock