Amerika döntése elhozhatja a fordulatot: Moszkvában is megijedtek a fejleményektől

A döntés, amelyet JD Vance alelnök a hétvégén megerősített, hogy felülvizsgálat alatt áll, alapvető változást jelentene az eddigi amerikai álláspontban. Ez a lépés lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy mélyen orosz területen, akár Moszkváig is csapást mérjen – amit a korábbi adminisztrációk túlságosan eszkalációs kockázatnak ítéltek. Az amerikai haditengerészet jellegzetes szárazföldi támadó rakétájának – amely akár 1550 mérföldes (kb. 2500 km) hatótávolsággal rendelkezik – esetleges szállítása riadalmat keltett a Kremlben. Ukrajna számára ezek a rakéták nem a frontvonalakon való előrehaladásról szólnak, hanem Oroszország hátországból történő hadviselési képességének gyengítéséről.

George Barros, a Háború Tanulmányozásának Intézetének (ISW) Oroszország-elemzője a Kyiv Postnak kifejtette:

Ukrajnának operatív szüksége van arra, hogy csapást mérjen Oroszország közép- és mélységi hátországára.

Barros hangsúlyozta, hogy bár Ukrajnának vannak saját nagy hatótávolságú eszközei, ezek gyakran „nem rendelkeznek elegendő hasznos teherkapacitással”.

A Tomahawk rakéták azonban képesek nagy terheket szállítani nagyobb távolságokra, ami kulcsfontosságú a speciális és megerősített célpontok megsemmisítéséhez. A rakéta hatótávolsága lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy

orosz stratégiai célpontok hatalmas számát fenyegesse olyan módon, amire egy egyszer használatos drón nem képes a korlátozott robbanófej mérete miatt.

A döntés, hogy fontolóra veszik a Tomahawk-kérést, hirtelen fordulatot jelent egy olyan amerikai elnöktől, aki régóta igyekezett országát távol tartani a háborúban való közvetlen részvételtől. A lépés azonban Trump retorikájának közelmúltbeli változását követi, aki a múlt héten „papírtigrisnek” nevezte Oroszországot, és azt sugallta, hogy Ukrajna képes győzni, beleértve az 1991 utáni, 2014 előtti területeinek teljes visszaszerzését.

A Kreml válasza gyors volt. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz vezető szóvivője hétfőn közölte, hogy a hadsereg „szorosan figyelemmel kíséri” a jelentéseket, de mélyebb aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ki irányítaná a fegyvereket. Peszkov megpróbálta lekicsinyelni a fegyver hatását, kijelentve: „Nincsenek varázsfegyverek, legyen szó akár Tomahawkról, akár más rakétákról, nem lesznek képesek megváltoztatni a dinamikát” a frontvonalakon.

A washingtoni nyomás Oroszország csapásainak fokozódása után következik, beleértve a vasárnapra virradó éjszaka Ukrajna ellen intézett jelentős drón- és rakétatámadást, amely civil áldozatokat követelt. Annak ellenére, hogy Trump maga is igyekezett békét közvetíteni – többek között Putyinnal való találkozással – Moszkva csak fokozta agresszióját. A rakéták most

egy számított kockázatvállalást jelentenek, amelynek célja Moszkva nyomás alá helyezése a háború befejezése érdekében.

Címlapkép forrása: Portfolio