Kritikus a helyzet Magyarország szomszédjában: vészhelyzeti üzemmódban Európa legnagyobb atomerőműve

Kicsivel több, mint egy hete még azt közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, hogy a 2024 áprilisa óta hideg leállásban működő zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak és rendszereinek hűtése továbbra is megfelelően biztosított. Az ügynökség ugyanakkor már akkor figyelmeztetett, hogy a térségben zajló aktív katonai tevékenységek továbbra is kockázatot jelentenek az erőmű biztonságára.

Ezt követően, szeptember 27-én jött a hír, hogy az atomerőmű több mint négy napja - azóta már 8 - nem kap áramot, ami az eddigi leghosszabb ilyen jellegű kimaradás. A problémát az ukrán fél szerint az oroszok által, az erőművet ellátó villamosenergia-hálózati infrastruktúrát ért támadások okozzák. Tegnap Zelenszkij is megszólalt az ügyben: az ukrán elnök keddi esti videóüzenetében jelentette be, hogy

Korábban soha nem volt ilyen vészhelyzet, a zaporizzsjai atomerőműben kritikussá vált a helyzet.

Az elmúlt napokban számos más nemzetközi és ukrán szereplő is nyilatkozott a veszélyhelyzetről. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója, Rafael Grossi, többször hangsúlyozta, hogy ugyan pillanatnyilag nincs „azonnali veszély”, a helyzet „nagyon aggasztó” és nem fenntartható. Ukrajna nukleáris felügyeleti főosztályának vezetője, Oleh Korikov pedig kijelentette, hogy a hálózati áramellátás hiánya

nagy veszélyt jelent a nukleáris és sugárvédelmi biztonságra.

Egyes ukrán tisztségviselők még odáig is elmentek, hogy a katasztrófa elkerülése érdekében be kellene szüntetni a konfliktust (például ideiglenes IAEA-felügyelettel).

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Egy hét múlva jön az év energetikai csúcsrendezvénye, amelyen Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója is részt vesz. Könnyen előfordulhat, hogy ez a téma is előkerül a vezetői panelbeszélgetés során, ahol a legaktuálisabb energetikai kérdések lesznek a fókuszban!

Információ és jelentkezés

De mekkora a baj?

Ehhez értenünk kell azt, hogy milyen szerepet játszik a villamosenergia-ellátás az atomerőművek működésében - ugyanis nem csak termelnek, hanem fogyasztanak is. Általános gyakorlat szerint teljes hálózati áramkimaradás (akár külső támadás, akár természeti katasztrófa miatt) esetén az atomerőművek több védelmi lépést hajtanak végre.

• A láncreakciót azonnal leállítják, beiktatva az automatikus vészleállító rendszert. Ez megakadályozza az aktív mag további működését.

• A távoli vezérlésű vészhelyzeti, általában dízelgenerátorok automatikusan működésbe lépnek. Ezek adják az energiát a reaktorok leállításához és a hűtőrendszerek működtetéséhez. A legtöbb erőműben szünetmentes tápegységek (UPS) is rendelkezésre állnak, hogy meghibásodásakor azonnali tartalék energiát biztosítanak és egyből ellássák a kritikus rendszereket.

• A veszélyhelyzeti működés alatt pedig a személyzet megkezdi a külső hálózat visszakapcsolását, illetve további biztonsági intézkedéseket (például tartalékhűtőrendszerek bevetését) vezetnek be.

Fontos viszont, hogy a zaporizzsjai atomerőmű hidegleállásban van, jelenleg nem működik. Ilyenkor ugyan megszűnik a láncreakció, de a fűtőelemek – különösen a nemrégiben leállított és kiégett rudak – jelentős hőt termelnek a radioaktív bomlás miatt. Ezért a reaktorblokkok és a fűtőelem-tárolómedencék esetében is folyamatosan keringetni kell a hűtővizet - amihez áram kell.

Az atomerőművekben általában

dízelgenerátorok képezik az utolsó védelmi vonalat.

Az erőmű jelenleg nyolc dízelaggregátort üzemeltet folyamatosan, további kilenc darab pedig készenlétben áll (három karbantartás alatt). Ezek a generátorok biztosítják a legfontosabb hűtőszivattyúk, vezérlőáramkörök és egyéb kritikus berendezések ellátását.

Az atomerőművek ráadásul több napnyi üzemanyagot is tárolnak, hogy hosszabb kiesés esetén se legyen probléma. A NAÜ nemrég azt közölte, hogy a veszélyhelyzeti bekapcsolásukat megelőzően a generátorok 20 napos tartalékkal rendelkeztek.

Ugyanakkor a dízelgenerátorok nem üzemelhetnek hónapokig megszakítás nélkül: rendszeres karbantartásra és üzemanyag-utánpótlásra van szükség, illetve a háborús körülmények akadályozhatják az utánpótlást. Ráadásul egy generátor már meg is hibásodott, így a tartalék állomány nem teljes, és egy későbbi hiba már valódi kockázatot jelentene.

Mi van akkor, ha megszűnik az áramellátás?

Ha a külső áramforrás vagy akár a dízelgenerátor is hosszú időre leállna, súlyos baleset-sorozat indulhat el. A legnagyobb veszély a reaktormag túlmelegedése: aktív hűtés hiányában a bomlási hő felhalmozódik, ami a fűtőelemek burkolatának károsodásához, szélsőséges esetben magolvadáshoz vezethet. Ez legrosszabb esetben a korábban tapasztalt nukleáris balesetekhez hasonló súlyos radioaktív kibocsátáshoz vezethet.

Szintén aggasztó a kiégett fűtőelemek tárolómedencéinek helyzete: ha a vízhűtés leáll, a medence vize forrni kezd. Ha a párolgás miatt a vízszint jelentősen lecsökken, a fűtőelemek burkolata túlmelegedhet, ami súlyos károsodást és akár hidrogénképződést okozhat, ami robbanáshoz is vezethet. A korábbi tapasztalatok szerint egy ilyen esetben nagy mennyiségű radioaktív anyag juthat a levegőbe. Hasonló folyamat zajlott le a fukusimai katasztrófa idején is, ahol a hűtés elvesztése miatt következett be robbanás és radioaktív kibocsátás.

Demilitarizált zónára lenne szükség

Jól látszik tehát, hogy egy nukleáris baleset elkerülése érdekében fontos lépésekre van szükség. Bár a mostani helyzet is már aggasztónak mondható, de feltételezzük azt, hogy sikerül megoldani a problémát és újra az áramhálózatra tudják csatlakoztatni az erőművet.

Abban viszont nem lesz változás, hogy az atomerőmű közvetlenül a frontvonal mellett található. A nehéztüzérségi csapások és a folyamatos dróntámadások még ha nem is az erőművet célozzák, de nagyon komoly kockázatot jelentenek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a háborús helyzet miatt a műszaki személyzet sem tudja tetszés szerint eljutni az erőműbe vagy elvégezni a javításokat. Az IAEA ezért már többször felszólította a feleket egy

a nukleáris létesítmény köré létrehozandó demilitarizált övezet kialakítására.

Bár ez részben megoldás lehet, de eltéved tüzérségi lövedékekkel és drónokkal továbbra is számolni kell, ezért a fegyvernyugvás beálltáig valószínűleg mindig fennmarad a kockázat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images