A totális összeomlás szélére került egy ország a keleti nagyhatalom szomszédságában: Peking egyre jobban belesodródik a harcokba

A Karen Nemzeti Unió (KNU) az egyik legnagyobb felkelő csoportosulás Mianmarban, ahol néhány évnyi „kvázi nyugalmat” követően 2021-ben robbantak ki harcok a hadsereg katonai puccsát követően. A kormányerők egyre nehezebben tudták visszatartani a lázadókat, különösen a nehezen járható hegyvidéki, sűrű növényzettel benőtt területeken. A legújabb beszámolók szerint viszont a kínai haditechnológia megjelenésének köszönhetően változni látszik a helyzet. A japán lapnak a KNU forrásai azt mondták, hogy egyre gyakrabban kell kémlelniük az eget a keleti nagyhatalomban gyártott drónokat figyelve. Hozzátették, hogy erre magától

a katonai rezsimnek nem lenne kapacitása, ehhez Peking segítsége is szükséges.

A drónos hadviselés megjelenése több ellenálló csoportnak súlyos károkat okozott eddig. David Scott Mathieson, a polgárháború eseményeit dokumentáló megfigyelő szerint a kínai technológia terjedése arra utal, hogy Kína megváltoztatta az eddigi védekező jellegű hozzáállását a szomszédos harcoknál, és inkább támadásba lendültek a rezsim támogatásával. Ez a trend 2024-ben kezdett megjelenni, azóta egyre több helyen nyer teret. Korábban úgy tűn, hogy Peking időszakosan mindkét félnek kedvezett a döntéseivel, így támogatta a kormányerőket, de bizonyos ellenálló csoportokat is, mivel éppen az kedvezett az érdekeinek. Kína mostanra egyértelmű állásfoglalást tett, és határozottabban áll ki a Nejpjidó mellett, és nyitottabban viszonyul a regionális tűzszünetekhez is.

Kína technológiatranszfere manipulálja és megváltoztatja a konfliktus menetét. Kína nyomása a Mianmar kínai határ menti régióiban aktív [etnikai fegyveres csoportok] ellen példátlan

– jelentette ki Mathieson.

Egyes felkelő csoportok kiemelték, hogy amióta a keleti nagyhatalom egyértelműen állást foglalt, azóta sokkal nehezebb lett beszerezni a drónokat. Mindazonáltal többen úgy vélik, hogy nem ez fogja elhozni a fényes győzelmet a rezsimnek, de a cél most elsősorban az, hogy a 2023 óta elvesztett területeket visszafoglalják a kormányerők. A junta esélyeit az is javította, hogy 2024-ben mintegy 70 ezer embert soroztak be, ez komoly vérfrissítést jelentett a régóta harcoló fegyveresek körében. Ennek sikerét éppen a kormányzat kudarca hozta el: az összeomló gazdaság miatt

alig maradt munkalehetőség, ezért sokan inkább a katonaságba mentek, csak legyen stabil megélhetésük.

A cikk szerint Kína szeretne valamilyen egyensúlyt kialakítani a totális káoszba fulladt országban, hogy a korábban megígérteknek köszönhetően még 2025 decemberében demokratikus választásokat lehessen tartani. Jelenleg a monszunidőszak tombol az országban, ez a felkelőket segíti, de a szárazabb időszak a rezsim erőteljesebb támadásait hozhatja el.

Címlapkép forrása: Thu Myae/SOPA Images/LightRocket via Getty Images