Putyin brutális tisztogatásba kezdett, tömegeket likvidálnak Moszkvában

Portfolio

2025. október 03. 15:03

Vlagyimir Putyin rendszere belső tisztogatást indított az orosz titkosszolgálatokban, hogy eltávolítsa a nem etnikai orosz tiszteket, és teljes lojalitást biztosítson a hatalom felé. A CEPA elemzése szerint az FSZB, az SZVR és a GRU vezetése mára szinte kizárólag szentpétervári, Putyinhoz személyesen kötődő körökből áll. A folyamat rövid távon erősítheti a politikai kontrollt, de hosszabb távon súlyosan gyengítheti Oroszország hírszerzési és biztonsági kapacitásait.

A CEPA elemzése szerint Vlagyimir Putyin alatt Oroszország titkosszolgálatai látványos belső „tisztogatáson” mennek keresztül, amelynek célja, hogy a vezető és operatív pozíciókba kizárólag etnikai oroszok kerüljenek. Ez a tendencia szembemegy az ország soknemzetiségű hagyományával, amely a szovjet időkben a hírszerzés egyik erősségének számított. A cikk emlékeztet: korábban a különböző nemzetiségek – tatárok, grúzok, örmények, zsidók vagy baltiak – aránylag nagy számban dolgoztak a KGB-ben és más szervekben, mivel sokan közülük jól boldogultak a rejtett, többnyelvű és nemzetközi műveletek világában.

Most viszont a Moszkvából érkező utasítás egyértelmű: a rendszer csak azokban bízik, akik „vér szerint is oroszok”.

A háttérben demográfiai és politikai tényezők állnak. A 2021-es népszámlálás szerint az ország lakosságának mindössze 72 százaléka etnikai orosz, miközben a születésszám csökkenése és a kisebbségi régiók növekvő aránya miatt Moszkva attól tart, hogy az orosz identitás gyengül. A hatalom erre központosítással és lojalitásalapú kinevezésekkel reagál, ami a titkosszolgálatokban is megmutatkozik.

A szerzők szerint az FSZB, az SZVR és a GRU vezetése ma szinte kizárólag olyan emberekből áll, akik szentpétervári vagy leningrádi körökhöz köthetők, és személyesen hűek Putyinhoz.

A cikk konkrét példákat is hoz a rendszer etnikai elfogultságára. Egy tatár származású FSZB-tisztnek például azt tanácsolták, hogy oroszosított néven dolgozzon, mert a muszlim hátterű név „rossz fényt vethet” rá. Más esetekben a nem orosz nemzetiségű tiszteket mellőzték, vagy „bizalmatlansági” indokkal leváltották. Ez a fajta xenofób szemlélet a hivatalos retorikában is megjelenik:

a Kreml narratívája szerint a birodalom stabilitását az egységes orosz identitás védi, míg a sokféleség „gyengeséghez és széthulláshoz” vezethet.

A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a szovjet és korai orosz hírszerzés pont az etnikai sokszínűségből merített előnyt. Az örmény, zsidó vagy tatár származású ügynökök kulturális és nyelvi előnyöket hoztak, amikor külföldön vagy a peremvidékeken dolgoztak. Az új rendszer viszont a homogenitást preferálja, ami gyengítheti a terepi hatékonyságot, főleg olyan régiókban, ahol az orosz anyanyelv vagy kultúra idegen.

Ez nemcsak szakmai probléma, hanem biztonsági kockázat is lehet, hiszen az ügynökhálózat így kevésbé lesz beágyazott a helyi társadalmi csoportokban.

A CEPA szerint a változás nem csupán személyi, hanem strukturális is. A korábbi évtizedekben a szolgálatokon belül több „klán” működött, gyakran regionális vagy etnikai alapon szerveződve. Ez a belső pluralizmus most megszűnőben van. A kinevezések ma már kizárólag lojalitási szempontok alapján történnek, nem szakmai vagy tapasztalati alapon. Az új tisztek köre egyre inkább zárt, családi és baráti hálózatokból épül, ami növeli a korrupció és az inkompetencia veszélyét.

A folyamat mögött Putyin mély bizalmatlansága is felsejlik. A Kreml gyanakvással tekint a muszlim többségű vagy autonómiára törekvő régiókra, például Csecsenföldre, Tatársztánra vagy Baskíriára.

A hatalom attól tart, hogy ezek a területek gyenge láncszemmé válhatnak egy esetleges belső válság idején.

Ennek megelőzésére Moszkva a biztonsági apparátus minden szintjén a „megbízható orosz elemek” beépítését szorgalmazza. Az eredmény: a titkosszolgálatok etnikailag egyre homogénebbé, politikailag viszont egyre zártabbá válnak.

A cikk arra is kitér, hogy ez a tisztogatás hosszú távon önsorsrontó lehet. A hírszerzés sikerének kulcsa a rugalmasság és az adaptív gondolkodás, amit a monolit struktúra elfojt. Ha minden döntéshozó ugyanazt a világnézetet és ugyanazt a kulturális perspektívát képviseli, az információs torzulások és hibás elemzések elkerülhetetlenné válnak. A szerzők felidézik a szovjet idők kudarcait, amikor a párthűség felülírta a szakértelmet – hasonló mintázat látszik kibontakozni most is.

A CEPA szerint az etnikai alapú megtisztítás a hírszerzésen túl a teljes államigazgatást érinti. Ugyanez a logika figyelhető meg a hadseregben, az állami vállalatoknál és a médiában is: a lojalitás előbbre való, mint a kompetencia. Ez a belső centralizáció Putyin hatalmát rövid távon stabilizálhatja, de hosszú távon az állam működőképességét veszélyezteti. Az elemzés szerint a rendszer a „belső ellenség” keresésével valójában saját hatékonyságát rombolja le.