Történelmi fordulat: trónfosztás történt az energiaszektorban

A világ energiaigénye folyamatosan nő, de az új kapacitások bővülése olyan ütemet vett, hogy

a nap- és szélenergia teljes mértékben fedezte az idei évben növekvő villamosenergia-igényt

- sőt, a fosszilis energiahordozók – különösen a szén és a gáz – felhasználása enyhén vissza is esett.

Az Ember elemzőház szerint a történelmi rekord mögött nagyon eltérő regionális trendek húzódnak meg. Míg a fejlődő országok, mindenekelőtt Kína és India vezetik a tisztaenergia-forradalmat, addig a fejlett világ – köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió - az elmúlt évben ismét nagyobb mértékben támaszkodott fosszilis energiahordozókra.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Kína előretörése, Európa lemaradása

Kína tavaly több új nap- és szélerőművi kapacitást telepített, mint a világ többi része együttvéve.

A kínai megújuló áramtermelés növekedése meghaladta az ország fogyasztásbővülését, így 2 százalékkal csökkent az ország fosszilis áramtermelése - ami óriási lépés egy olyan gazdaságban, ahol az energiaéhség hatalmas.

Ráadásul a globális tisztaenergia-iparban Kína megkerülhetetlen maradt: 2025 augusztusában rekordot döntött a tiszta technológiai export, 20 milliárd dolláros kivitel mellett. Az elektromos járművek és akkumulátorok exportja egyaránt több mint 20 százalékkal nőtt, és már kétszer akkora értéket képvisel, mint a kínai napelemmodul export.

Indiában hasonló trend figyelhető meg: a mérsékelt fogyasztásnövekedés és a gyors napenergia-telepítések együtt visszafogták a szénfelhasználást.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban a kereslet gyorsabban nőtt, mint a megújuló termelés, így az ország ismét több fosszilis energiát használt fel. Az EU-ban pedig a gyenge szél- és vízerőművi teljesítmény miatt nőtt a szén- és gázalapú áramtermelés aránya.

Tarol a napenergia, de egyre több a kihívás

A napenergia uralja a megújulók növekedését: a világ új villamosenergia-termelésének 83 százaléka napenergiából származik. A technológia mára a legolcsóbb energiaforrássá vált, köszönhetően a

1975 óta bekövetkezett 99,9 százalékos költségcsökkenésnek.

Ennek köszönhetően az elemzőház vizsgálata alapján a napenergia már a fejlődő országokban is robbanásszerűen terjed. Pakisztán például 2024-ben 17 gigawattnyi kapacitással bíró napelempanelt importált - ez kétszerese az előző évinek, és nagyjából az ország teljes áramtermelésének harmadát fedezheti. Afrikában is zajlik a napelemes forradalom: a kontinens napelemmodul importja 60 százalékkal nőtt, és a szénre épülő Dél-Afrika mellett Nigéria is gyorsan előretört, immár 1,7 GW beépített kapacitással.

A megújulók terjedése azonban nem mindenhol problémamentes. Afganisztánban például a napenergiával működő vízszivattyúk túlzott használata a talajvízszint drasztikus csökkenését okozza, ami miatt egyes térségek akár 5-10 éven belül kiszáradhatnak.

Az „napövezet” országai (Ázsia, Afrika, Latin-Amerika) napközben óriási mennyiségű energiát használnak hűtésre és légkondicionálásra – számukra a napenergia azonnali megtakarítást jelenthet, különösen az olcsóbbá váló akkumulátoros tárolás mellett. Ezzel szemben a „szélöv” nemzetek (pl. Európa, Észak-Amerika) hosszabb távú, bonyolultabb energiarendszer-átalakítás előtt állnak - hívja fel a figyelmet az elemzőház.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio