Néhány órán át volt miniszterelnök, újra az oroszlánok elé veti Macron

Macron pénteken ismét Sébastien Lecornut bízta meg a kormányfői teendőkkel, miután korábban a héten lemondott pozíciójáról – írja a Reuters.

Az elnök abban bízik, hogy lojális szövetségese elegendő támogatást tud szerezni a mélyen megosztott parlamentben a 2026-os költségvetés elfogadásához.

A döntéssel Macron kockáztatja politikai ellenfelei haragját, akik szerint a politikai válságból kivezető út vagy az előrehozott parlamenti választások kiírása, vagy az elnök lemondása lenne. Lecornu legfontosabb feladata, hogy hétfő végéig költségvetési javaslatot nyújtson be a parlamentnek.

"Kötelességből elfogadom a köztársasági elnök által rám bízott feladatot, hogy mindent megtegyek Franciaország költségvetésének év végi elfogadtatásáért és polgártársaink mindennapi problémáinak kezeléséért" - írta Lecornu az X-en. Hozzátette:

Véget kell vetnünk ennek a politikai válságnak, amely frusztrálja a franciákat, és ennek az instabilitásnak, amely árt Franciaország megítélésének és érdekeinek.

Macron korábban a mainstream pártvezetők találkozóját hívta össze, hogy támogatást szerezzen választottja számára. A baloldali vezetők csalódottságukat fejezték ki, amiért Macron nem az ő soraikból választott miniszterelnököt, ami arra utal, hogy az új kormány ugyanolyan törékeny lehet, mint elődei.

A politikai bizonytalanság már most is negatívan hat a gazdaságra. François Villeroy de Galhau, a francia jegybank vezetője pénteken előrevetítette, hogy a jelenlegi politikai bizonytalanság a GDP 0,2 százalékpontjába kerülhet az országnak.

A bizonytalanság a növekedés első számú ellensége

– mondta a jegybankelnök az RTL rádiónak.

A költségvetési tárgyalások középpontjában a baloldal azon törekvése áll, hogy visszavonják Macron 2023-as nyugdíjreformját, amely megemelte a nyugdíjkorhatárt, valamint hogy magasabb adókat vessenek ki a gazdagokra. Ezeket a követeléseket nehéz összeegyeztetni a konzervatívok álláspontjával, akiknek támogatására Macronnak szintén szüksége van a költségvetés elfogadásához.

A találkozón Macron felajánlotta, hogy egy évvel, 2028-ig elhalasztja a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését, de a Zöldek vezetője, Marine Tondelier ezt az engedményt elégtelennek minősítette.

Villeroy szerint kívánatos lenne, ha a költségvetési hiány 2026-ban nem haladná meg a GDP 4,8 százalékát.

A hiány az idén várhatóan eléri a GDP 5,4 százalékát, ami közel kétszerese az Európai Unió által meghatározott felső határnak.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Shutterstock