Kiszivárgott: lényegében Washingtonból irányítják az Oroszország elleni légicsapásokat

Amerikai és ukrán tisztviselők szerint a koordinált amerikai erőfeszítés célja a Kreml gazdasági erejének gyengítése és Putyin rákényszerítése a tárgyalásokra. A Kijevnek átadott hírszerzési információk lehetővé tették, hogy

Ukrajna a fronttól távol eső, kulcsfontosságú energetikai célpontokat – köztük olajfinomítókat – támadjon.

A korábban nem részletezett támogatás a nyár közepe óta erősödött. Ez azért is kiemelkedő, mert korábban pont a Fehér Ház, Joe Biden elnöklete alatt fékezte a moszkvai finomítók támadását.

A csapások már most megemelték az energiaárakat Oroszországban, Moszkva visszafogta a dízelexportot, és üzemanyagot volt kénytelen importálni.

A hírszerzési együttműködés egyben annak jele, hogy Donald Trump Ukrajnának nyújtott támogatása elmélyült, miközben Oroszországgal szembeni frusztrációja nőtt.

A fordulat egy júliusi Trump–Volodimir Zelenszkij-telefonhívás után következett: az amerikai elnök akkor azt kérdezte, képes volna-e Kijev Moszkvát is támadni, ha Washington hosszú hatótávolságú fegyvereket adna.

Két, a beszélgetést ismerő forrás szerint Trump jelezte, hogy támogat egy olyan stratégiát, amely "érezhető fájdalmat" okozna az oroszoknak, és alkura kényszerítené a Kremlt. A Fehér Ház később közölte: Trump "csak kérdezett, nem buzdított további öldöklésre".

Ukrajna eddig legalább 16-ot támadott meg Oroszország 38 olajfinomítója közül, némely létesítményt többször is. A kiesés több mint napi egymillió hordónyi finomítói kapacitást érintett.

Az amerikai hírszerzés az útvonal megtervezésében, a repülési magasság megválasztásában, időzítésben és egyéb missziós döntésekben segíti Kijevet, hogy a nagy hatótávolságú kamikaze drónok átjussanak az orosz légvédelem résein

– közölték az ügyet ismerő tisztviselők. Három forrás szerint Washington szorosan részt vesz a tervezés minden szakaszában.

Egy amerikai tisztviselő úgy fogalmazott: a célpontokat Ukrajna választja, az Egyesült Államok pedig ezek sebezhetőségeiről ad hírszerzési képet. Más, az akciókba bevont vagy azokról tájékozott szereplők viszont azt mondták,

Washington prioritásokat is kijelölt az ukránok számára.

Egyikük szerint Kijev drónereje "eszközként" szolgál az Egyesült Államok kezében Oroszország gazdaságának aláásására és Putyin alku felé terelésére.

Az Egyesült Államok mindazonáltal nem ismerte el, hogy közvetlen szerepe lenne az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán támadásokban, és óvatos maradt minden olyan lépéssel, amely eszkalációhoz és közvetlenebb konfrontációhoz vezethetne.

Az SZBU a Financial Timesnak úgy nyilatkozott: a nagy hatótávolságú csapások célja az ellenség katonai potenciáljának – beleértve gazdasági képességeit is – rombolása. Hozzátették, Kijev azon dolgozik, hogy növelje az oroszországi csapások számát és földrajzi kiterjedését.

A júliusi hívást követően – négy, a műveleteket ismerő forrás szerint – az amerikai hírszerzési információk új, jóval részletesebb hulláma indult Kijev felé. Ez lehetővé tette az orosz légvédelem pontosabb feltérképezését és a csapásútvonalak megtervezését. Az orosz olaj- és gázipari létesítmények, valamint a Moszkva háborús erőfeszítéseit támogató vezetékek elleni ukrán csapások üteme augusztusban és szeptemberben látványosan felgyorsult.

Címlapkép forrása: Shutterstock