Egyetlen tényezőn múlhat Oroszország kitartása, Ukrajna támadásba lendülhet – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel a budapesti Trump-Putyin találkozóról.

Rubio és Lavrov készíti elő a Trump-Putyin csúcstalálkozót, amelynek helyszíne Budapest lehet - írja a Reuters.

Budapesten találkozhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin, a békéről tárgyalhatnak - írja a Bloomberg az elnök Truth Socialon megjelent posztja alapján. A hírről a TASSZ orosz hírügynökség is beszámolt. Trump szerint az első forduló megbeszélésein az Egyesült Államokat Marco Rubio külügyminiszter képviseli, de a helyszín még nem dőlt el. Orbán Viktor miniszterelnök az X-en azt írta Trump budapesti találkozójának belengetése után: "A tervezett találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír a világ békeszerető embereinek. Mi készen állunk!".

Kanada és Nagy-Britannia érdeklődést mutat az EU Oroszország befagyasztott eszközein alapuló, Ukrajna számára tervezett jóvátételi hitelterv iránt - írja a Reuters.

Az Azov dandár közlése szerint az ukrán erők visszavertek egy, több mint húsz páncélozott járművel indított orosz rohamot Dobropillja közelében.

Donald Trump amerikai elnök ma telefonon fog egyeztetni az ukrajnai háborúról orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, egy nappal azelőtt, hogy a Fehér Házban fogadná Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - tudta meg az Axios.

Az ukrán hadsereg csütörtökön bejelentette, hogy Oroszországban állomásozó észak-koreai csapatok drónokat reptetnek az ukrán légtérben felderítési céllal. Ez az első jelentés az észak-koreai katonák harctéri szerepvállalásáról hónapok óta – írja a Reuters.

Oroszország új taktikához nyúlt Európában: Putyin a Trumppal tartott alaszkai találkozó óta nem elég, hogy fokozta az Ukrajna elleni támadásokat, az elmúlt hetekben NATO-tagországokat is célba vett legelső alkalommal. De ez könnyedén végzetes hibába hajszolhatja a Kremlt - írja a Moscow Times hasábjain megjelent véleménycikkében Alekszander Baunov, a berlini székhelyű Carnegie Oroszország Eurázsia-központjának vezető munkatársa.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv úgy döntött, a város egyik terét Donald Trump amerikai elnökről nevezik el – írja a The Kyiv Independent.

Ukrajnának fel kell készülnie arra, hogy a következő évek sem lesznek békések, teljesen függetlenül attól, sikerül-e a közeljövőben lezárni a háborút – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője.

Az orosz hadsereg hamarosan elfoglalja a harkivi Vovcsanszk és Kupjanszk városait, ezzel megkezdi a régióban tartózkodó ukrán csapatok bekerítését – jelentette be a magát „harkivi katonai civil és katonai adminisztrációnak” nevező orosz kollaboráns szervezet.

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója Ukrajnába készül látogatni - írta a Bloomberg. A Valutaalap lépése egyértelműen erősíti Ukrajna további pénzügyi támogatásának esélyét, amire a háborús országnak a tervek szerint nagy szüksége is lesz.

Pål Jonson, Svédország védelmi minisztere elmondta egy interjúban, mi lehet a célja Oroszországnak azzal, hogy napról napra drónokat röptet a NATO légterébe.

Az orosz pilótákon és tengerészeken élcelődött Mark Rutte NATO-főtitkár ma Brüsszelben, a Kreml válaszreakciót adott a szövetség vezetőinek szavaira.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője azt mondta, hogy nyitottak lennének egyezkedni az ukránokkal egy ideiglenes fegyvernyugvásról a zaporizzsjai atomerőmű környékén, hogy helyreállíthassák a harcokban megrongálódott két villamos vezetéket. Az erőmű szeptember vége óta áram nélkül, vészüzemmódban működik, miközben a frontvonal közelsége továbbra is akadályozza a javítási munkálatokat.

Ukrán OSINT-elemzők számoltak be a hírről, amely szerint Mikolajivot orosz bombatámadás érte. Ez azonban különbözött a korábbi csapásoktól.

Oroszország nagyszabású támadást indított Ukrajna energetikai és civil infrastruktúrája ellen csütörtök hajnalban, több száz drón és több tucat rakéta bevetésével - írta meg a Kyiv Post.

Friss felvételek érkeztek arról, ahogy az ukrán haderő egyik HIMARS rakétarendszere semlegesíti az oroszok csúcsfegyverét.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) jelentése pontosan rámutatott, hogy jelen pillanatban összesen hány kubai harcol z orosz hadseregben – írja a Kyiv Independent.

A kiképzési idő lerövidítése érdekében az Egyesült Államok amerikai „vállalkozókat” is küldene Ukrajnának a Tomahawk cirkálórakéták mellé, akik a fegyverrendszer üzemeltetésében segítenék a kijevi haderőt – tudta meg a Financial Times.

Az Európai Unió új orosz szankciós csomagját ezúttal nem a magyar, hanem a szlovák és az osztrák kormányok fenyegetik vétóval. Robert Fico szlovák miniszterelnök az autóipar és az energiaárak válságának kezelését követeli a döntés feltételeként, míg Ausztria a Raiffeisen Bank 2,1 milliárd eurós orosz vesztesége miatt próbál engedményt kiharcolni. Bár a technikai részletekben már megegyeztek a tagállamok, a politikai jóváhagyás továbbra is két kormány kezében van – miközben meglepő módon ezúttal Magyarország nem állt a vétózók oldalára – számolt be az Euronews.

Donald Trump újabb frontot nyitott az orosz energiahordozók elleni kampányban: az amerikai elnök szerint India vállalta, hogy leállítja az orosz olaj vásárlását, amit „nagy lépésnek” nevezett Moszkva elszigetelésében. Új-Delhi viszont óvatosan reagált, és nem erősítette meg a bejelentést, miközben Washingtonban próbálja elkerülni, hogy az Egyesült Államok kivesse az 500%-os szupervámját az orosz olajat importáló országokra - számolt be a Reuters.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője szerint Moszkva meggyőződése, hogy a NATO biztonsági szolgálatai állnak az EU területén észlelt állítólagos orosz drónincidensek mögött.

A tegnapi nap folyamán órákon át röpültek B-52 Stratofortress típusú amerikai bombázók Venezuela partjainál, a The War Zone szerint a lépéssel Donald Trump nyomást akar gyakorolni a latin-amerikai országra, ugyanakkor folyamatosan növekszik a háború esélye. A lap úgy tudja: Trump belső körében már vannak, akik megindítanák a támadást.

Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatandó katonai terve szerint az EU-tagállamoknak öt évük van felkészülni egy esetleges háborúra. A dokumentum szerint 2030-ra Európának elég erős védelmi pozíciót kell kialakítania az ellenfelek elrettentésére és az esetleges agressziókra való reagálásra, főként egy Oroszország által indított háború esetén – tudósított a Politico.

Az orosz állami hírügynökségnek, a TASzSz-nak nyilatkozott Andrej Marocsko katonai szakértő, aki a frontvonal jelenlegi helyzetét elemezte.

Tymofij Milovanov, korábbi ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter azt fejtegette, hogy népesedési katasztrófa várhat a kelet-európai országra a következő évtizedben.

Az Egyesült Államok felszólította Japánt, hogy állítsa le az orosz energiahordozók importját, miközben Washington igyekszik csökkenteni Moszkva háborús bevételeit. Japán viszont továbbra is ragaszkodik az orosz LNG vásárlásához energiabiztonsági okokból, írja a Bloomberg.

Antti Häkkänen finn védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország igyekszik csapatokat gyűjteni, hogy ezzel a háború következő szakaszába lépjen – írja az RBK.

Donald Trump amerikai, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten Washingtonban találkoznak, ahol az Kijev offenzív stratégiáját vitatják meg az orosz-ukrán háborúban - jelentette a Kyiv Independent.

Donald Trump amerikai szerint India leállítja az orosz olajvásárlást, ami jelentős lépés lehet Moszkva gazdasági elszigetelésében.