Megszólalt a KGB-vezér: ők is békeközvetítők lennének az orosz–ukrán háborúban

Tertel azt mondta, hogy szervezete

kész párbeszédet kezdeni Kijevvel, és konszenzust keres az orosz–ukrán háború lezárására

– jelentette a belarusz állami média. A bejelentés akkor érkezett, amikor Minszk igyekszik enyhíteni az Ukrajna elleni orosz invázióban játszott szerepe miatt rá nehezedő diplomáciai elszigeteltséget.

Tertel a Belarusz 1 állami televíziónak így fogalmazott:

Elnökünk, Aljakszandr Lukasenka a lehető legaktívabban dolgozik a térség stabilizálásán. Sikerült egyensúlyban tartanunk a felek érdekeit ebben a rendkívül bonyolult, eszkaláció felé tartó helyzetben.

Hozzátette:

Meggyőződésem, hogy csak nyugodt, csendes tárgyalásokkal és kompromisszumkereséssel lehet rendezni ezt a helyzetet,

ugyanakkor szerinte sok múlik az ukrán félen.

Kijev egyelőre nem reagált a kijelentéseire.

Minszk az elmúlt hónapokban ellentmondásos jelzéseket küldött az orosz invázióval kapcsolatban. Aljakszandr Lukasenka a hónap elején bírálta Ukrajnát, amiért szerinte nem hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről, és figyelmeztetett: Ukrajna megszűnhet létezni mint állam, ha Volodimir Zelenszkij elnök nem ül le, tárgyal és nem cselekszik haladéktalanul.

A háttérben az áll, hogy Minszk egyszerre küzd Moszkvától való katonai és gazdasági függőségével, valamint a nyugati szankciók enyhítésének igényével. Belarusz komoly politikai és gazdasági korlátozásokkal szembesül a 2020-as elnökválasztáson tapasztalt súlyos visszaélések miatt, és azért is, mert 2022-ben – az ukrajnai invázió kezdetén – területéről engedte orosz erők ukrajnai támadásait.

A hónap elején belarusz diplomaták európai tisztviselőkkel találkoztak, hogy újraindítsák a párbeszédet Minszk esetleges szerepéről a tűzszüneti tárgyalásokban, valamint a szankciók mérsékléséről. Egy európai diplomata a Reutersnek megerősítette, hogy találkozott Jurij Ambrazsevics korábbi belarusz külügyminiszter-helyettessel, aki azt javasolta:

Belarusz bekapcsolódhatna az orosz–ukrán békeerőfeszítésekbe, és szerepet vállalhatna az európai biztonságról szóló egyeztetéseken.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok és Belarusz között is megújult a párbeszéd, Lukasenka pedig jelezte, hogy kész erősíteni a kapcsolatokat, ha az Minszk érdekeit szolgálja. Szeptemberben az USA közreműködött 52, különböző nemzetiségű, Belaruszban fogva tartott politikai fogoly szabadon bocsátásáról szóló megállapodásban, miközben Washington beleegyezett a belarusz állami légitársaság, a Belavia elleni szankciók feloldásába.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images