Elképesztő dolog derült ki erről a mindennapi eszközről: baktériumok és gombák millióinak táptalaja, de hogyan védekezhetünk?

A sörtéken könnyen biofilmek (azaz mikroorganizmusok alkotta hártyák) alakulnak ki, az öregedő szálak repedéseibe pedig még jobban befészkelődnek a mikrobák. Időről időre a külső környezetből érkező "vendégek" is csatlakoznak hozzájuk – például a vécé öblítésekor a levegőbe kerülő cseppekből vagy egy nyitott ablakon át.

És az emberek többsége ezt naponta legalább egyszer a szájába veszi.

Nem véletlen, hogy évek óta vizsgálják fogorvosok és orvosok, mi tenyészik a fogkeféinken, jelentenek‑e valós kockázatot ezek a mikrobák, és hogyan érdemes tisztán tartani ezt az eszközt.

A fogkefén lévő mikrobák elsődleges forrása három hely: a használó szája, a bőre és a fogkefe tárolási környezete

– fogalmazott Marc‑Kevin Zinn, a németországi Rhine‑Waal Alkalmazott Tudományok Egyetemének mikrobiológusa.

Azonban már vadonatúj állapotukban is találhatunk a fogkeféken mikrobakolóniát. Egy, a brazil boltokból vásárolt 40 új fogkefét vizsgáló kutatás

felükön kimutatott különböző baktériumokat.

Jó hír ugyanakkor, hogy a használt fogkeféken előforduló mikroorganizmusok többsége ártalmatlan, és túlnyomórészt a szánkból származik. Néhányuk még hasznos is lehet, mert segíthetnek visszaszorítani a fogszuvasodást okozó mikrobákat.

Akadnak viszont köztük káros potyautasok is.

A legfontosabbak a Streptococcusok és a Staphylococcusok, amelyek fogszuvasodást okoznak

– mondta Vinicius Pedrazzi, a brazíliai São Pauló‑i Egyetem professzora. A többi ínygyulladást, azaz parodontális betegséget válthat ki.

Használt fogkeféken olyan baktériumokat és gombákat is azonosítottak, amelyeknek egyáltalán nem lenne ott helyük: gyomor‑bélrendszeri fertőzésekkel és ételmérgezéssel összefüggő kórokozókat, például E. colit.

a mikrobák tehát a vízből, a kezünkről és a környezetből érkezhetnek – utóbbi tipikusan a fürdőszoba.

A fürdők melegek, párásak, és gyakran telnek meg aeroszolokkal, vagyis nem légfrissítőkkel, hanem olyan apró vízcseppekkel, amelyek baktériumokat és vírusokat szállíthatnak a levegőben. Zinn szerint a fürdőszobában tartott fogkefék ezért különösen ki vannak téve a szennyeződésnek.

Ráadásul a legtöbbünk fürdőszobájában vécé is van, ami tovább ront a helyzeten:

a vécécsészéből származó apró víz‑ és székletcseppek akár 1,5 méterre is szétfröccsenhetnek minden egyes öblítésnél. Ezzel együtt influenzát, Covid–19‑et és norovírus‑fertőzést okozó kórokozók is a levegőbe kerülhetnek. Bár a legnagyobb kockázat az öblítés közben történő belégzés, érdemes azért kétszer meggondolni, hogy felhajtott ülőkével húzzuk‑e le a vécét.

A másokkal megosztott fürdőszobákban a gond még nagyobb lehet. Egy egyetemi vizsgálat szerint a közös fürdőket használó diákok fogkeféinek 60%-át székletbaktériumok szennyezték, és jó eséllyel egyik fogkeféről a másikra is átkerültek mikrobák. Erica Hartmann, az illinois-i Northwestern Egyetem mérnöki karának docense azonban kételkedik abban, hogy a "vécéfelhő" akkora veszély lenne, mint amilyennek egyesek beállítják. Saját csapata 34, illinois-i lakosoktól beérkezett fogkefét vizsgált, és nem talált annyi széklethez köthető baktériumot, mint várták. Hartmann olyan kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a bélhez köthető mikrobák többsége nem sokáig életképes a levegőben.

Nem gondolom, hogy az emberek többsége a fogkeféjétől betegszik meg

– nyugtatta a kedélyeket Hartmann.

A vírusok ugyanakkor több órán át is túlélhetnek a fogkeféken – az influenzavírusok és a koronavírusok is –, a herpes simplex vírus‑1 (HSV-1) pedig akár 48 óráig. Ez potenciális terjedési útvonalat jelenthet, ezért közegészségügyi ajánlás, hogy ne osszunk meg fogkefét, és különösen közös tárolásnál ne érjenek össze a fejek – főleg, ha nem egy háztartásban élőké.

Mit lehet akkor tenni?

noha Kaphatók egyébként antimikrobiális bevonatú vagy "fertőtlenítő" fogkefék is, a legtöbb kutatás szerint ezek alig csökkentik a baktériumszámot, sőt növelhetik a rezisztens fajok arányát.

Léteznek tehát ennél egyszerűbb módszerek is mikrobák ellen.

• Ha a fogkefét használat után fejjel felfelé, szabad levegőn hagyjuk megszáradni, máris kevesebb mikroba marad rajta.
• Az amerikai fogászati szövetség azt tanácsolja, hogy ne takarjuk le a fogkefefejeket, és ne tartsuk őket zárt tartóban, mert ez kedvez a mikrobáknak.

A sterilizálásra rengeteg merész ötlet kering, és bár az egyszerű vizes öblítés is sok baktériumot levisz, jó részük így is kapaszkodik és szaporodik. Egyes kutatók 1%-os ecetes oldatot ajánlanak e célból – ami hatékony, de kellemetlen ízt hagyhat. A fogkefefej antiszeptikus szájvízbe áztatása 5-10 percig szintén eredményes lehet.

A megviselt, szétálló sörték több baktériumnak és tápanyagnak adnak menedéket, ezért a fogászati szakmai testületek

nagyjából háromhavonta javasolják a fogkefe cseréjét, legyengült immunrendszer esetén még gyakrabban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images