Küszöbön a háború: hamarosan kiderülhet, mit tudnak az amerikai haderő ellen a legmodernebb orosz fegyverek

Küszöbön a háború az amerikai kontinensen

BIG: Washington Examiner report claims the U.S. military buildup near Venezuela, including warships, F-35s, Marines, and a submarine based in Puerto Rico, goes far beyond anti-drug patrols and could support seizing ports or airfields. While officially framed as… pic.twitter.com/hyng0sEdG7 https://t.co/hyng0sEdG7

— Clash Report (@clashreport) October 3, 2025

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, példátlan mennyiségű haditechnikai eszközt vont össze Venezuela partjainál: a térségben tartózkodik jelenleg nagyjából egy tucat hadihajó, több mint 3000 tengerészgyalogos, 20 vadászbombázó és számos, partraszállásra specializált jármú.

Trump elnök közben nyíltan elismerte, hogy CIA-ügynököket küldött az országba és fontolgatja, hogy szárazföldi támadást indít Venezuela ellen.

A mostani csapatösszevonás továbbra is inkább nyomásgyakorlásnak tűnik Nicolas Maduro (Washingtonban illegitimnek tekintett) venezuelai elnök ellen, mintsem egy elkerülhetetlen háború előjelei, ugyanakkor

komoly amerikai szakértők beszélnek arról, hogy Trump bármikor dönthet úgy, hogy mégis megpróbálja inkább leváltani Maduro elnököt egy jól irányzott precíziós csapással

– abban biztosak lehetünk, hogy az erre vonatkozó konkrét tervek már az amerikai vezető asztalán vannak.

Erről itt írtunk részletesen:

"Vietnami modellre" gyúr Venezuela

From grandmothers to students, the people of Venezuela are training with rifles, not for war but to defend their land.As U.S. pressure mounts in the South Caribbean, nationwide militias are forming under government guidance. These aren’t just military drills. This is mass… pic.twitter.com/zWX4CL49LY https://t.co/zWX4CL49LY

— DD Geopolitics (@DD_Geopolitics) September 24, 2025

Egy potenciális háború az USA és Venezuela közt haditechnikai és katonai stratégiai szempontból is érdekes lehet. A két ország közt távolról sincs technológiai paritás, Caracas ezzel pontosan tisztában van és ennek ismeretében állította össze védelmi stratéiáját.

Venezueláról ebből a szempontból a következő tényezőket érdemes tudni:

1. A venezuelai haderő hivatalosan körülbelül mindössze 80 ezer aktív katonával rendelkezik, de az ország háborús helyzetben elvileg mozgósítani tud egy kifejezetten nagy létszámú, eltérő források szerint 4-8 millió főt számláló milíciát, a Venezuelai Bolivári Milíciát (Milicia Bolivariana).
2. A venezuelai haderő technológiai szempontból lényegesen el van maradva az USA-hoz viszonyítva: a latin-amerikai elnök elsősorban hidegháborús maradványeszközöket használ, de hadrendben van még ennél régebbi technika is. A fent említett, védelmi képesség magját adó milícia például elsősorban helyileg gyártott, 1950-es években gyártósorra került FN FAL, FNC gépkarabélyokat és NDK-s Kalasnyikovokat használ. Fontos tényező az is, hogy a milícia szinte semmilyen személyvédelmi felszerelést nem alkalmaz nagy számban, nemhogy testpáncélt, de sisakot sem nagyon látni a védelmi erők ezen szegmensében. A reguláris erők nehézfegyvereinek zömét egyébként szovjet T-72B1 és francia AMX-30 harckocsik, valamint szintén francia AMX-13-as könnyűtankok alkotják, de a venezuelai haderőben még a második világháborús amerikai M18 Hellcat páncélvadász is állományban van.
3. Az USA 2006-ban fegyverembargót vezetett be Venezuelával szemben, Caracas ezután Oroszországtól kezdett el modernebb fegyvereket vásárolni. Így néhány korszerű haditechnikai eszköz megtalálható a latin-amerikai ország arzenáljában: ilyen például a légierő kötelékében dolgozó 30 darab Szu-30 MK2 vadászbombázó, amely fel van szerelve hajók elleni H-31 Kripton rakétákkal. De vásároltak többek közt BMP-3-as lövészpáncélosokat, Mi-35M2-es harci helikoptereket és Buk-M2E légvédelmi rakétarendszereket is.
4. Venezuela terepviszonyai teljes mértékben a védőknek kedveznek: egy trópusi országról van szó, amely északon hegyes-völgyes, délen pedig dzsungeles, mocsaras.

A venezuelai védelmi stratégia lényege ezek alapján szinte biztosan az, hogy az ország terepviszonyait előnyükre fordítva, a helyi lakosságot mozgósítva, elhúzódó gerilla-hadviselésre rendezkednek be.

Caracas vezetése is biztosan tisztában van azzal, hogy nem tudnak megállítani egy high-tech ellenfelet (USA) abban, hogy lebombázzák az ország kritikus létesítményiet, megszállják az ország erőközpontjait, viszont gerilla-támadásokon, kitartó zavaróműveleteken, elhúzódó és kitartó ellenálláson keresztül hasonló eredményt tudnak elérni, mint a vietnami háborúban az északi, kommunista erők vagy mint az afganisztáni mudzsahedek / tálibok.

Ezt Donald Trump vezérkari tisztjei is világosan tudják, ezért is nagyon valószínűtlen, hogy Venezuela teljes megszállását terveznék.

Ha tényleg katonai csapás indul a latin-amerikai országgal szemben, szinte biztosan csupán valamilyen precíziós művelet lesz ez, melynek célja a légvédelem leszerelése, a repterek megbénítása, talán politikai vezetők eltávolítása. Egyes objektumok (pl. kikötők vagy repterek) megszállása is jöhet különleges egységekkel, de nem valószínű, hogy Washington el akarja foglalni például Caracast, a fővárost.

A Venezuela körül összevont katonai képesség alapján is az utóbbi konlúziót lehet levonni, hiszen 3000 tengerészgyalogos világosan nem elég a 28 milliós latin-amerikai ország megszállásához.

Moszkva és Washington számára is tanulságos lehet egy ilyen háború

A potenciális USA-Venezuela katonai összecsapás (akár limitált, akár teljes körű) haditechnikai szempontból is tartogathat pár érdekes konklúziót. Az elmúlt években több olyan konfliktus is volt, melyben high-tech orosz és amerikai eszközök csaptak össze (Ukrajna és az Irán-Izrael háború elsősorban), viszont ezen konfliktusokban csak minimálisan vagy egyáltalán nem vettek részt amerikai katonák.

Egy venezuelai háború során kiderülhet, hogy

• milyen fenyegetést jelentenek az orosz Szu-30 MK2 vadászbombázók és ezek aránylag modern felszerelése az amerikai tengerészeti eszközök, hadihajók ellen, illetve talán összecsaphatnak ezek a gépek az USA F-35-ös lopakodóival is.
• Milyen fenyegetést jelent az orosz BUK-M2 rendszer az amerikai precíziós, high-tech légi képesség ellen (az Irán-izraeli konfliktus során mondjuk kiderült, hogy ezek a gépek szinte teljesen használhatatlanok az amerikai F-35-ösök ellen).
• Milyen szinten alkalmas még a több mint 70 éves B-52-es stratégiai bombázó modern fenyegetések elhárítására.
• Mennyire alkalmasak a Tomahawk-rakétákat elfogására az orosz eredetű légvédelmi eszközök (ez most Ukrajna kapcsán a Kreml döntéshozóit is biztosan nagyon érdekli).

Fontos megjegyezni: Venezuela védelmi erői vélhetően nincsenek olyan képzettségi szinten, mint az orosz haderő, légierő tagjai, az Egyesült Államok képzettségi szintje viszont lényegesen magasabb, mint az ukrán haderőé.

A technikai eszközök teljesítmények vizsgálatához ez is fontos tényező.

Végszóként: továbbra is remélhető, hogy a Nobel-békedíjra hajtó Donald Trump elnök nem fogja megtámadni Venezuelát és az orosz-ukrán háború lezárásában is eredményeket fog elérni. A helyzet mindenesetre világosan nagyon feszült, veszélyes és bármikor eszkalálódhat.

Venezuela jelenlegi szocialista vezetője világosan tüske az amerikai elnök szemében, már csak azért is, mert az Amerikával kvázi-ellenséges ország a világ legnagyobb kőolaj-készletén ül, melyet az amerikai szankciók miatt nem tudnak kitermelni.

Remélhető azért, hogy továbbra is sikerül elkerülni a nyílt katonai konfliktust – ezutóbbi most „nem kifejezetten valószínű, de teljesen reális” forgatókönyvként kezelendő.

Címlapkép forrása: Patrick van Katwijk/Getty Images