Hatalmas lépést tett a béke felé egy évtizedek óta forrongó térség

A szervezet vasárnap közölte, hogy a kormányzattal összehangolt leszerelési folyamat keretében kivonja erőit Törökországból, ugyanakkor

Felszólította Ankarát, hogy tegyen lépéseket a kurdok politikai szerepvállalásának megteremtésére.

A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést a török állam ellen. A szervezet májusban úgy döntött, leteszi a fegyvert feloszlatják magukat, miután bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan az erőszak befejezésére szólított. A harcok a térségben eddig több mint 40 ezer halálos áldozatot követeltek.

Júliusban a török állam által betiltott szervezet – amelyet Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorszervezetként tart nyilván – néhány fegyvert egy szimbolikus ceremónia keretében elégetett, ezzel kifejezve a fegyverletételi szándékát.

A mozgalom szerint minden fegyveresét kivonja Törökországból, hogy megteremtse a "szabad, demokratikus és testvéri élet" alapjait. A szöveg megerősítette a leszerelési és integrációs folyamat iránti elkötelezettséget, és arra kérte a török kormányt, hogy integrációs törvények elfogadásával nyissa meg az utat a PKK "demokratikus politikába" való átmenete előtt.

A vasárnapi rendezvényen, miközben egy vezető tisztségviselő felolvasta a közleményt, mintegy két tucat PKK-harcos sorakozott fel egy nagy Öcalan-portré előtt.

A vezető Öcalan békeprojektjének megvalósításának útján járunk

– mondta a Reutersnek a kandili térségből Zagros Hiwa, a PKK szóvivője. "Ezért a másik félnek, Törökországnak politikai változtatásokat kell végrehajtania, és megfelelő környezetet kell teremtenie a projekt megvalósításához" – tette hozzá.

Ömer Çelik, Recep Tayyip Erdoğan elnök kormánypártja, az AK Párt (AKP) szóvivője az X-en úgy értékelte, hogy

a PKK kivonulási döntése a kormány "terrormentes Törökország" céljának kézzelfogható eredménye.

Szerinte ez hozzájárul egy parlamenti bizottság által a folyamat jogi részéhez kialakítandó "pozitív keret" megteremtéséhez.

A PKK az utóbbi években Törökország délkeleti határain túlra szorult, és észak-iraki bázisairól működik. A török hadsereg rendszeresen hajt végre csapásokat ezen támaszpontok ellen, és több katonai előőrsöt is létesített a térségben. A szervezet céljai idővel az önálló állam megteremtésétől a kurdok jogainak bővítése és a korlátozott autonómia felé tolódtak Törökország túlnyomórészt délkeleti részén.

A NATO-tag Törökország és a PKK közötti konfliktus lezárása a tágabb térségre is hatással lehet. Kihatással lehet a szomszédos Szíriára is, ahol az Egyesült Államok a szíriai kurd erőkkel szövetséges; Ankara ezeket a PKK ágának tekinti.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Stringer/Anadolu via Getty Images