Mit várhatunk Orbán Viktor és Donald Trump találkozójától?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Kapcsolatok újraindítása

A magyar kormányzati kommunikáció egy új aranykor beköszöntéről beszél, amely éles kontrasztban áll a megelőző négy évvel. A Biden-adminisztráció (2021–2025) időszaka nem a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre épült, ahol a demokrata vezetés olyan szankciós intézkedéseket alkalmazott Magyarországgal szemben, mint amit egyetlen más szövetségessel szemben sem gyakoroltak - ide tartozott például a beutazás megszigorítása vagy a kettős adóztatásról szóló rendelet eltörlése, amely még a hidegháború időszaka, 1979 óta működött - 2024-ig. Így a mostani találkozó elsődleges célja, hogy a két vezető közötti régóta fennálló ideológiai szövetség alapjain konkrét, tranzakciós megállapodásokat kössön a magyar vezetés, és újraindítsa a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatokat.

A találkozó súlyát jelzi a magyar delegáció mérete és összetétele. A küldöttség tagja

• Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mellett
• Nagy Márton nemzetgazdasági,
• Hankó Balázs kulturális és innovációs,
• Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi,
• Lázár János építésügyi és beruházási,
• valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter is.

Hozzájuk nagyvállalatok vezetői csatlakoznak, ami mutatja, hogy a megbeszélések fókuszában a konkrét, szektorspecifikus megállapodások lesznek. A diplomáciai gesztusok szintjén is kiemelt a látogatás: a magyar delegációt a Fehér Ház melletti Blair House-ban, az Egyesült Államok hivatalos állami vendégházában szállásolják el, jelezve a kapcsolatok kiemelt fontosságát. A delegáció összetétele alapján azt sejthetjük, hogy legalább öt szektorban várhatóak megállapodások: külpolitika, gazdaság, energetika, védelmi ipar és űrtechnológia.

Gazdasági együttműködés

A gazdasági együttműködések tekintetében bizonyos mértékben a magyar delegáció keze meg van kötve: Magyarország EU‑tagként önálló szabadkereskedelmi megállapodást nem köthet - a közös kereskedelempolitika uniós kizárólagos hatáskör. Ezért a pénteki találkozón a megállapodások formája nem lehet klasszikus kereskedelmi egyezmény, inkább adópolitikai, beruházási, befektetési, engedélyezési és állami beszerzési csomagokról beszélhetünk.

A gazdasági együttműködések tekintetében pedig a leginkább várt megállapodás a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötése.

Ennek hiánya jelenleg komoly versenyhátrányt okoz az amerikai befektetőknek Magyarországon, és fordítva. Az eredetileg még 1979-ben megkötött egyezmény célja volt, hogy mindkét ország állampolgárai és cégei ne fizessenek kétszer adót ugyanarra a jövedelemre, amely mindkét joghatóság alatt adóköteles lenne. Az egyezmény pontosan meghatározta, melyik országban kell adózni például munkajövedelem, tőkejövedelem, osztalék, jogdíj, és kamat után, valamint szabályozta az adókedvezmények, adó-visszatérítések és információcsere módját. Az egyezmény emellett biztosította a jogot a külföldi jövedelem adójóváírására és a visszaigénylésre is.​ 

A magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt 2022-ben mondta fel az előző, demokrata vezetés, és működése hivatalosan 2024. januárjától szűnt meg. A lépés nyomásgyakorló, büntető jellegét jelzi, hogy az Ukrajnában pusztító háborút folytató Oroszországgal szemben USA csak két évvel később, 2024. júniusában függesztette fel a hasonló tartalmú megállapodást.

Becslések szerint a megállapodás helyreállítása évente 70-80 milliárd forintos adóbevétel-kiesést előzhetne meg Magyarország számára, és kulcsfontosságú a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokhoz.

A gazdasági tartalmú megállapodásokhoz tartozhat még az amerikai befektetések kérdése, illetve a közvetlen légijáratok újraindítása. Közvetlen, menetrendszerinti, légi összeköttetés Budapest és valamelyik amerikai nagyváros között a Covid-járvány ideje, 2020 óta nincs. Az American Airlines bejelentése szerint 2026. májusától indít majd közvetlen, Budapest-Philadelphia járatot, de nem zárható ki, hogy az úticélok listája bővülni fog.

Tervben vannak jelentős amerikai befektetések is Magyarországon (9-10 konkretizált befektetőről van jelenleg szó), ezeknek azonban eddig gátja volt a már említett, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya. A magyar kormány stratégiája itt vélhetően arra irányul majd, hogy olyan átfogó gazdasági csomagot próbálnak tető alá hozni, amely ellensúlyozná az amerikai vámok hatását.

A gazdasági együttműködés beindítása mellett az energetika lesz a találkozó másik központi eleme. Ebben az esetben alapvetően három különálló kérdésről beszélhetünk: gáz, kőolaj és nukleáris energia.

2. Gáz. Az Egyesült Államok célja az amerikai energia dominancia kiterjesztése és az európai cseppfolyósított gáz (LNG) piac megszerzése, kiszorítva ezzel az orosz gázt. Vagyis az oroszok szankciós jellegű kiszorítása mögött valójában erőteljes piaci érdekek húzódnak. Amerikai LNG-t a horvát Krk terminálon keresztül tudnánk vásárolni - a terminál kapacitása épp most a duplájára fog bővülni. A Török Áramlaton keresztül érkező orosz gázt ezzel teljes mértékben nem lehet kiváltani, de az USA-ból származó mennyiség alapvetően növelhető.
3. Ami viszont rövidtávon nem váltható ki Amerikából, az az orosz kőolaj. Itt várhatóan a magyar tárgyalások fő célja lesz, hogy Magyarország mentességet szerezzen az orosz olajcégeket (Lukoil, Rosznyefty) sújtó amerikai szankciók alól. A magyar érvelés szerint a szárazföldi elhelyezkedés és a korlátozott infrastrukturális kapacitás miatt rövid távon nem vonható ki teljesen az orosz olaj- és gázimport. A korábbi, médiában terjedő hírekkel szemben vélhetően Trump elfogadja majd a magyar álláspontot, főleg úgy, hogy

   Washington ezen a téren jelenleg nem tud alternatívát kínálni az orosz kőolajjal szemben.
4. Nukleáris együttműködés: ez az a terület, ahol potenciálisan több nagyobb bejelentésre számíthatunk. Magyarország amerikai nukleáris üzemanyag beszerzését és kis moduláris reaktorok (SMR) bevezetését tervezi. A GE Vernova BWRX-300 típusú SMR-technológiája már előzetes értékelés alatt áll, és a magyar kormány várakozásai szerint az első kereskedelmi forgalomban működő SMR-létesítmény világszinten amerikai technológián alapulhat. A másik nukleáris együttműködési terület a paksi atomerőmű üzemanyag diverzifikációja: a kormány amerikai beszállítókkal (elsősorban Westinghouse) egyeztet nukleáris fűtőanyagról a VVER‑reaktorokhoz, ami részben vagy teljes egészében az orosz válthatná ki. Így a nukleáris energetikai együttműködés lehet az az ütőkártya a magyar delegáció kezében, amiért cserébe például Budapest kimaradhat az orosz energiavállalatok elleni szankciókból.

Napirenden a budapesti csúcs

Bár a budapesti csúcstalálkozó témája az elmúlt hetekben a háttérbe szorult, de még mindig az asztalon van: Donald Trump és csapata többféleképpen próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az oroszokat. A stratégia része a verbális kommunikáció az oroszokkal szemben; az orosz energetikai infrastruktúra elleni ukrán csapások támogatása; újabb amerikai eszközök átadásának napirenden tartása (Tomahawk rakéták); a legnagyobb orosz energetikai cégek elleni szankciók (ezek majd teljes erőre november 23-tól fognak emelkedni); illetve az orosz partnerekkel szembeni akciók (Irán és újabban Venezuela). 

Hogy ez a stratégia sikeres lesz-e, vagy sem, az valószínűleg az év végéig kiderül. Mindenesetre Magyarország az elmúlt években többször is ajánlotta Budapestet tárgyalási helyszínnek, és Trump ezt októberben nyilvánosan is felkarolta. Ha idén lesz Trump-Putyin találkozó, akkor arra biztosan Budapesten kerülhet sor (hogy ennek milyen diplomáciai és politikai hatása lenne Magyarország számára, itt írtunk bővebben). Mindenesetre jelenleg Orbán Viktor az egyetlen európai uniós és NATO-vezető, aki Oroszország elnökével és az Egyesült Államok elnökével is egyidejűleg szoros, működőképes kapcsolatot ápol. Vagyis a pénteki tárgyalásokon a potenciális budapesti csúcstalálkozónak a szervezése is a főbb pontok között lesz.

Védelmi ipar és űrtechnológia

A katonai együttműködés terén van egy szilárd alapja a magyar-amerikai kapcsolatoknak: a NATO tagság, és a 2019-ben, még Trump első elnöksége során megkötött Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA). A DCA megállapodás tovább erősítette Magyarország NATO-integrációját és az amerikai katonai jelenlét jogi kereteit az országban. A DCA keretében többek között infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, többek között a kecskeméti, pápai, várpalotai és tatai katonai bázisokon a légierő és szárazföldi alakulatok számára. Ezek mellett van egy ideológiai egyetértés is: Magyarország 2023 óta teljesíti a NATO 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási célt, és támogatjuk a magasabb, 5%-os célkitűzést is.

Az elmúlt évtizedben elindított Zrínyi 2026 védelmi modernizációs program viszont alapvetően német beszerzésekre és technológiára épült. Várhatóan Trump elvárja majd, hogy Budapest növelje az amerikai fegyverbeszerzéseket. Potenciális üzleti alku lehet a HIMARS-rendszerek vásárlása (ez korábban már felmerült, de az előző, Biden-adminisztráció blokkolta), vagy kiber- és drónvédelmi technológiák. 

Magyarország számára a legelőnyösebb az lenne, ha az amerikai védelmi óriáscégeket (pl. Lockheed Martint vagy Raytheont) mélyebben tudnánk bevonni a magyarországi fejlesztésekbe és gyártásba, mert ennek komoly gazdasági hozzáadott értéke is lenne. A gazdaságilag legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén hazánkban egy amerikai védelmi ipari gyártóközpont jönne létre a már jelenlévő német cégek mellett, amelynek regionális hatása lenne.

Nem elhanyagolható a lehetséges űrtechnológiai együttműködés sem, amely elsősorban a 4iG-n keresztül valósulna meg. Itt szó van a HUSAT műholdprogramról és mintegy 100 millió dollárnyi magyar befektetésekről az amerikai Axiom Space-be. Ez a szegmens a 4iG relációjában többek között a modern hadviselés csúcstechnológiai komponenseit jelenti: műholdas kommunikáció, C4ISTAR (irányítás, kontroll, kommunikáció, számítógépek, hírszerzés, megfigyelés, célfelderítés) és digitális hadszíntér-menedzsment.

A lehetséges buktatók

A sikerrel kecsegtető együttműködési területek mellett a találkozó célja lesz az USA és Magyarország közötti feszültségek elsimítása is. Ilyen feszültség forrás a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és az orosz energiahordozókról való leválás kérdése. Amíg az utóbbi bizonyos megállapodások révén (például a nukleáris vagy LNG-ről szóló együttműködés) semlegesíthető, addig

Kína kapcsán az Egyesült Államok részéről minden addiginál erősebb nyomásgyakorlás várható.

Kína az Egyesült Államok legfontosabb geopolitikai ellenfelének számít, és Washington jól láthatóan mindent meg fog tenni Peking visszaszorítása érdekében, legyen szó technológiáról, befektetésekről, vagy kereskedelmi kapcsolatokról.

Az eddigi kínai befektetésekről aligha mondhat le Magyarország (BYD vagy a kínai elektromos akkumulátor-gyárak), de a jövőbeli szoros együttműködés lehet alku tárgya - itt kérdés, hogy mit tud adni az Egyesült Államok a kínai befektetések helyett.

Mindenesetre ez lesz az a meccs, amit a legnehezebb lesz megvívnia a magyar diplomáciának Washingtonban.

Amire a magyar delegációnak készülnie kell, az az, hogy Donald Trump semmit nem fog ingyen adni, hiszen az “Amerika az első” (America First) politika választási kampányának a legfontosabb eleme volt. Trumpnak mutatnia kell a saját szavazói felé is, hogy elsősorban USA érdekeit képviseli, és a magyar-amerikai kapcsolatok az amerikai nemzeti érdek prizmáján keresztül szerveződnek - ami persze itt-ott lehet átfedésben a magyar érdekekkel. Az a kérdés, hogy milyen árat fog kérni Trump, és mennyire tudja a magyar diplomácia ezt szimmetrikus, win-win jellegű együttműködésre terelni.

Végül pedig potenciális buktató lehet az Európai Unió vezetésének tiltakozása: bármiféle „bilaterális kereskedelmi megállapodás” uniós hatáskört sért – vagyis ha a Trumppal kialkudott és leegyeztetett csomag túl kereskedelem‑szagú, Brüsszel blokkolhatja azt, vagyis erre is készülni kell. 

Címlapkép forrása: Mark Wilson/Getty Images. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kezet fog a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral 2019-ben az Ovális Irodában tartott találkozón.