Európai hírszerzés jöhet Ursula von der Leyen felügyelete alatt, de ez egy valóságos aknamezőnek tűnik

A tervek szerint Ursula von der Leyen elnöksége alatt létrejövő hatóság célja, hogy javítsa a nemzeti kémügynökségek által gyűjtött információk felhasználását. A főtitkárságon belül létrehozandó egységbe az EU-n belülről, hírszerzési tapasztalattal bíró tisztviselőket fognak felvenni. A lépést Oroszország ukrajnai inváziója váltotta ki, valamint Donald Trump amerikai elnök kijelentései, amely szerint csökkenteni kell az Európának szánt amerikai biztonsági garanciákat. Ezek a fejlemények arra késztették a kontinens vezetőségét, hogy a korábbiaktól eltérő gondolkodással álljanak hozzá a szervezetet érintő biztonsági kihívásokhoz.

A lapnak négy, a témában tájékozott személy nyilatkozott. Az egyik, névtelenséget kérő forrás kifejtette a lépés okait:

Az EU-tagállamok kémszolgálatai sokat tudnak. A bizottság is sokat tud. Jobb módszerre van szükségünk ahhoz, hogy mindezt összefogjuk, és hatékonyak és hasznosak legyünk a partnereink számára. A hírszerzésben adni kell valamit, hogy kapjunk is valamit

– hangsúlyozta.

A lépés viszont nem arat osztatlan sikert, több magas rangú képviselő is az ellenérzését fejezte ki. A Hírszerző és Helyzetelemző Központját (Intcen) ellenőrző EU diplomáciai szolgálatában attól tartanak, hogy megkettőzik az egység szerepét és ezzel veszélyeztetik a jövőjét. A tervet még nem közölték hivatalosan az EU 27 tagállamával, de számítanak azok rézvételére, méghozzá a nemzeti hírszerző ügynökségtől kirendelt tisztségviselők bevonása által.

Az elképzeléssel kapcsolatban több részlet is hiányos:

A koncepció kidolgozása folyamatban van, és a tárgyalások folyamatban vannak. Nincs konkrét ütemterv

– mondta az egyik forrás.

Kiemelték, hogy a meglévő tudásra fognak alapozni, célja, hogy megerősítsék a biztonsági és hírszerzési képességeket. Az is szempont, hogy szorosan együttműködjön az EKSZ (Európai Külügyi Szolgálat) megfelelő szervezeti egységeivel.

A téma kényesnek számít a szervezeten belül, mivel néhány ország rendkívül óvatosan bánik a bizalmas információi megosztásával.

A másik gondot azt jelenti, hogy egyesek szerint lehetnek a szervezeten belül országok, amelyek Oroszországhoz közelebbi álláspontot hangoztatnak, ezért nem teljesen tartják őket megbízhatónak.

A lapnak nyilatkozó források abban is egyetértettek, hogy több ország is várhatóan ellenáll majd a kezdeményezésnek, mivel attól tartanak, hogy az eddigieknél is nagyobb felügyeletet biztosítana az EB-nek a titkos információk területén. Az viszont erősítheti a kezdeményezést, hogy az Intcen hatékonyságával kapcsolatban régóta aggályok merültek fel, ezért más szempontokból sokan a hírszerzési képességek erősítését szeretnék elérni, komoly vitákra lehet számítani a szervezeten belül a kérdésről.

Címlapkép forrása: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images