Visszatért Európába egy rég elfeledett, szörnyű betegség - Azonnali kezelés nélkül majdnem mindig halálos

A kelet-ukrajnai térségben dolgozó önkéntes orvosok olyan tünetekkel rendelkező betegek növekvő számáról számolnak be, amelyeket

élő orvos még soha nem látott háborús körülmények között".

A Clostridium baktériumok által okozott fertőzés gyorsan terjed az oxigénhiányos, sérült izomszövetekben, különösen lőtt vagy robbanásos sérülések után. "

Olyan sérülési szövődményeket látunk, amelyeket jelenleg élő ember még nem tapasztalt háborúban. Az evakuálás ilyen mértékű késedelme legalább 50 éve nem fordult elő – valószínűleg a második világháború, vagy még korábbi idők óta"

– nyilatkozta egy Zaporizzsja régióban dolgozó külföldi önkéntes orvos.

A gázgangréna akkor alakul ki, amikor a Clostridium baktériumok olyan sebeket fertőznek meg, amelyeket nem tudnak azonnal kezelni.

A baktériumok toxinokat és gázbuborékokat termelnek a bőr alatt, ami súlyos fájdalomhoz, szöveti duzzanathoz és elszíneződéshez vezet.

A beszorult gáz mozgása jellegzetes ropogó hangot kelt a bőr alatt, ami a betegség egyik ismertetőjele.

A hagyományos gangrénával ellentétben, amely a rossz vérkeringés miatt lassan fejlődik ki, a gázgangréna

gyorsan terjed és azonnali kezelés nélkül halálos lehet.

A betegek ezekkel a sebekkel ülnek, és nem kaphatnak megfelelő ellátást – egyszerűen nem lehet őket gyorsan kórházba szállítani"

– mondta az orvos.

A modern hadviselési körülmények – különösen a drónok széles körű használata és a folyamatos bombázások – egyre veszélyesebbé tették az orvosi evakuálásokat. Sok sebesült katona napokig vagy akár hetekig is földalatti óvóhelyeken vagy stabilizációs pontokon marad, mielőtt kórházba kerülne. Ezek a késedelmek, a steril létesítményekhez és antibiotikumokhoz való korlátozott hozzáféréssel együtt, olyan körülményeket teremtenek, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyek egy évszázaddal ezelőtt tömeges áldozatokat követeltek.

Történelmileg a gázgangréna az első világháború egyik legrettegettebb fertőzése volt, amikor a katonák trágyával szennyezett sáros lövészárkokban harcoltak – ideális körülményeket teremtve a Clostridium baktériumok számára. A második világháború során bevezetett antibiotikumok nagyrészt kiirtották a betegséget a modern csataterekről.

Címlapkép forrása: Ukrinform/NurPhoto via Getty Images