Macron kiadta a parancsot: Franciaország kiterjeszti Európára atomernyőjét, új fegyverek gyártásába kezdenek

Franciaország új korszakot kezd nukleáris elrettentési stratégiájában, amely a „fejlett elrettentés” nevet kapja – kezdte el beszédét Emmanuel Macron hétfőn a bresti Île Longue haditengerészeti támaszponton. A francia államfő hangsúlyozta, hogy

az elrettentés továbbra is sérthetetlen francia alapelv marad, amelynek garanciája az elnök személye, ugyanakkor a megváltozott geopolitikai környezet indokolttá teszi a modell megerősítését és részleges európai kiterjesztését.

Úgy fogalmazott:

Franciaország biztonságát sosem kizárólag saját területi határai között értelmezte, ezért az elrettentésnek ma már európai mélysége is van.

A beszéd központi elemeként Macron bejelentette, hogy Franciaország fokozatosan megvalósítja a „fejlett elrettentés” koncepcióját, amely lehetővé teszi európai partnerek számára, hogy részt vegyenek a francia nukleáris hadgyakorlatokban. Elmondása szerint ez nem a francia szuverenitás feladását jelenti, mivel a „létfontosságú érdekek” meghatározása továbbra is kizárólag francia döntés marad, és a nukleáris figyelmeztetés alkalmazása is egyedül Párizs hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta, hogy

a francia doktrína megőrzi szigorúan védelmi jellegét, elutasítja a nukleáris csata koncepcióját, és fenntartja a hagyományos és nukleáris eszközök közötti éles különbségtételt.

Macron közölte, hogy nyolc európai ország – Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – jelezte részvételi szándékát az együttműködési mechanizmusban, amely a manőverek konvencionális komponensére vonatkozik. Kifejtette, hogy ezek az országok adott esetben fogadhatják a francia stratégiai légierő egységeit, amelyek így az európai kontinens mélyére települve bonyolultabbá tehetik egy esetleges ellenfél számításait. Hozzátette:

a fejlett elrettentés magában foglalhatja a nukleáris képességek demonstrációját Franciaország határain túl is, illetve a szövetséges erők konvencionális részvételét francia nukleáris tevékenységekben.

A francia elnök arról is beszélt, hogy a projekt teljes átláthatóság mellett, az Egyesült Államokkal egyeztetve és az Egyesült Királysággal szoros koordinációban készült. Emlékeztetett arra, hogy Európa jelenleg az amerikai kiterjesztett elrettentésre támaszkodik a NATO keretében, ugyanakkor szerinte a kontinensnek nagyobb stratégiai autonómiára van szüksége. Úgy fogalmazott, hogy

az európaiak túl régen hozzászoktak ahhoz, hogy biztonságukról mások által kialkudott szabályok döntsenek, és az új korszak más módszert kíván: a saját sors feletti ellenőrzés visszaszerzését.

A beszédben Macron a nukleáris fegyverzet konkrét megerősítését is bejelentette,

utasítást adott a nukleáris robbanófejek számának növelésére, és jelezte, hogy Franciaország a jövőben nem hozza nyilvánosságra arzenáljának pontos adatait.

Ezzel összefüggésben megerősítette egy új, nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró építését is, amely az L’Invincible nevet viseli majd, és 2036-ban áll szolgálatba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Franciaország továbbra is a „szigorú elégségesség” elvét követi, vagyis csak a szükséges, de nem túlzó kapacitást tart fenn.

A beszéd végén Macron azt mondta, meggyőződése, hogy a következő fél évszázad a nukleáris fegyverek korszaka lesz, ezért Franciaországnak és partnereinek hosszú távon kell gondolkodniuk stratégiai képességeikről. Úgy fogalmazott, hogy az Île Longue támaszpont nem csupán katonai létesítmény, hanem a francia függetlenség, erő és stratégiai szolidaritás jelképe, amelynek örökségét kötelességük megőrizni és továbbfejleszteni. A több mint negyvenperces beszéd ezzel lezárult, de a francia nukleáris doktrína európai dimenziójának újraértelmezése várhatóan hosszabb távon is viták tárgya marad.

Címlapkép forrása: Andrei Pungovschi/Bloomberg via Getty Images