Ingatlan

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék

Portfolio
A héten adta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a lakásépítési piac legmeghatározóbb adatait, vagyis az építési és használatbavételi engedélyekre vonatkozó legfrissebb számokat. Ez a két mutató szemlélteti, hogy hogyan teljesített a lakásépítési piac az előző időszakhoz képest, vagyis növekedés, stagnálás, vagy csökkenés látható (használatbavételi engedélyek száma), illetve az építési engedélyek számán keresztül mutatja, hogy a jövőben milyen aktivitásra számíthatunk az új építésű lakások területén. Lássuk, hogy ezen a korántsem szárnyaló piacon 2013 első félévében hogyan alakultak a mutatók, kik, milyen és mekkora lakásokat építettek, hogyan változott tavaly óta ezeknek a száma, és mindeközben hány lakást szűnt meg különböző okok miatt.
Azt már talán hangoztatni is felesleges, hogy a hazai lakásépítési piac évek óta szenved, csökken, zuhan, zsugorodik, mondjuk bárhogyan is. Történelmi mélypontok döntögetik negyedévről negyedévre egymást. A zuhanás ugyan megállt, de ennek is csak az az oka, hogy már szinte tényleg nincs hova tovább esnie a számoknak. Ne szépítsünk. Ma Magyarországon megrázóan kevés lakás épül, vagy kap építési engedélyt. (Míg 2004-ben közel 44 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, addig 2012-ben éppenhogy 10 ezer fölött volt ez a szám, idénre pedig jó, ha a tavalyi érték 70%-át eléri a piac.) A mélyben tengődő árakra és a tranzakciók számának visszaesésére pedig most ne is térjünk ki, bár komoly összefüggés van az árak és az építések között, most elsősorban a megépített állományt vizsgáljuk részleteiben.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
A KSH 2013 első féléves adatai alapján jól látható, hogy a megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (41%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma. Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol az év első félévében az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal több - 882 lakás -, az összes új lakás egyharmada épült. Az adat ugyan pozitív színben tünteti fel Budapestet, ám ha kitekintünk a jelenből, és megnézzük, hogy mire számíthatunk a jövőben, akkor megfordul a kép. Ugyanis míg a megyei jogú városokban nőni tudott az új építési engedélyek száma 2012 azonos időszakához viszonyítva, addig a legnagyobb visszaesést éppen Budapest produkálta. 2013 első hat hónapjában, írd és mondd, 567 lakásra adtak ki új építési engedélyt, ami alig több mint a fele, a megdöbbentően alacsony 2012-es, valamivel több mint 1000 darabos adatnál. Ez pedig nem ad túl sok okot optimizmusra a jövőbeli építési számokat tekintve.

Területi szórás

A grafikonok is jól szemléltetik Budapest és az ország egyéb részei közötti eltérő ciklikusságot (már amennyiben egy alig létező piac esetében lehet érdemben rövidtávú ciklikusságról beszélni). Míg a használatba vett lakások tekintetében egyértelműem látszik, hogy egyedül Budapesten tudott növekedni a mutató a megelőző év azonos időszakához mérve, addig minden más régióban visszaesést mértek. A legjobban még Nyugat-Dunántúl teljesített. Nyugat-Dunántúl ereje számtalan makrogazdasági mutató mellett a lakásépítéseknél is jól tükröződik, olyannyira, hogy az új lakásépítési engedélyek nem csak arányában szárnyalják túl a többi régió mellett még Budapest adatait is, hanem a konkrét számokban is.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
A legnagyobb visszaeséssel továbbra is elsősorban a keleti országrészben lévő Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön kell szembenéznie a piaci szereplőknek, de ez is némileg erőltetett viszonyítás, hiszen az említett Nyugat-Dunántúlt leszámítva (ami szintén nem szárnyal, legjobb esetben is csak közelebb áll a stagnáláshoz), egyetlen régiónk sem keveredett még vissza a növekedés rögös útjára.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
Az egyes régiók vizsgálata mellett azonban fontos még a településtípusok szerinti csoportosítás is. A régióknál tapasztalható szinte általános visszaesés némileg másképp jelentkezik amennyiben az eltérő nagyságú településméretek szerint vizsgáljuk az adatokat. Új lakásépítési engedélyek esetén egyértelmű a megyei jogú városok stabilitása, és a válság kirobbanása óta úgy általában a nagyobb településegységek piacának erősebb lábakon állása. A világban látható, és nálunk is érzékelhető urbanizációs folyamat, vagyis a kisebb településekről a közeli városokba való költözés folyamata jelenleg is zajlik, ez pedig rendkívüli hatással van a települések lakáspiacaira. Elég csak az elmúlt években tapasztalt kisebb települések lakástranzakció számának és a lakásáraik zuhanását említeni.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
A használatba vett lakások számában ugyan a már említett Budapest most jól teljesített, de annyira összeesett a piac, hogy ma már egyetlen közepes méretű lakásprojekt képes akár egy féléves statisztikai adatot is a feje tetejére állítani, és kiugró számokat előidézni.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
Na de mi is pontosan az a kevés, ami megépült?

Lássuk, hogy 2013 első hat hónapjában kik és milyen lakásokat adtak át Magyarországon. A legtöbb lakást (56%) természetes személyek építették, míg a vállalkozások aránya mindössze 39% volt, a helyi önkormányzatokhoz 2% kötődik, illetve a maradék 3%-ról nincs pontosabb információja a KSH-nak. Az eredmény nem okoz nagy meglepést, hiszen a vállalkozások profitorientáltak, márpedig a mélyben tengődő lakásárak, az eladatlan készletek, valamint a tranzakciók számának stagnálása nem igazán ösztönzik őket a fejlesztésre, így marad az egyéni építkezés, ami előrevetíti a lakástípusok megoszlását is.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
2013 első felében az összes újonnan épült magyar lakás 57%-a családi ház volt, 41%-nyi jutott az új többszintes, többlakásos épületekre, valamint elenyésző, 2% az új lakóparki épületekre, melynek aránya még a válság sújtotta 2010-es esztendőben is 10% körül mozgott.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
Az épített lakások átlagos nagysága is összevissza ugrál, ami szintén a rendkívül alacsony kibocsátásnak köszönhető. Mindenesetre egy új építésű, "2013-as évjáratú" átlagos magyar lakás mérete 100 négyzetméter. Továbbra is községektől a nagyvárosokig egyre kisebb lakásokat építünk, ami megint nem szorul túl sok magyarázatra. Budapesten különösen "összementek" az új építésű lakások az elmúlt évhez képest, vidéken pedig akinek futja új házra, az továbbra sem ad le a méretből, ha már építenek, építenek olyat, amiben kényelmesen el is fér az egész család.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
Mert nem csak építünk, rombolunk is

Végül pedig álljon itt a "sok" építkezős hír után az a szám, ami a környezetünkben folyamatosan jelenlévő pusztítást regisztrálja. A lakásmegszűnések száma az előző évhez viszonyítva drasztikus mértékben visszaesett. Ebben a mutatóban is Budapest a listavezető, itt ugyanis a tavalyi első félévben mért több mint 500 lakásmegszűnés után, idén alig több mint 100 megszűnést regisztráltak. A visszaesés minden egyes településtípusra jellemző volt, így 2013 egyelőre azokról a lakásokról szól, amelyeket végül nem szüntettek meg, nem bontottak le, ők 2013 győztesei. Úgy látszik, hogy ha már nem építünk, nem is rombolunk annyit, nem mintha nem lenne rá nagy szükség a minőségi javulás érdekében. A lakásmegszűnéseket egyébként két kategóriára szokta bontani a KSH. A megszűnés oka lehet avulás, illetve lakásépítés. Az előbbi nyilvánvaló biztonsági kockázatok miatt, az utóbbi pedig szintén egyértelmű, azért, hogy új lakást (lakásokat) építsenek a helyükre. Az országos adat az avulás felé dönti a mérleget, vagyis többnyire ez a megszűnés nagyobb súllyal szereplő indoka, ám Budapesten (mint annyi minden más mutató) ez is különbözik, hiszen a fővárosban sokkal több lakás szűnik meg az új építések miatt.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
GettyImages-618656563