Ingatlan

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?

Portfolio
Hétfő reggel, Móricz Zsigmond körtér. A munkába siető fővárosiak kénytelenek megkérni utastársaikat, hogy álljanak a tömött mozgólépcsők jobb oldalára a gyorsabb haladás érdekében, annyian próbálnak lejutni a színes lapokkal díszített metróállomásra. Mindez annak ellenére van így, hogy irányonként kettő is működik folyamatosan az Újpalotát Budaörs határával összekötő metróvonalon. - Ez sajnos egyelőre csak fikció, de valahogy így képzeljük Budapest jövőjét. Három hónappal a 4-es metró átadása után annak fejlesztési lehetőségeit vizsgáltuk.
Rengeteget foglalkoztunk az átadás körül az elmúlt évtizedek legnagyobb fővárosi beruházásával, most pedig úgy éreztük, itt az ideje megnézni, hogyan tovább. Március végén átadták a 4-es metrót, ami nem csak azért jelentett hatalmas megnyugvást a városnak, mert lezárult egy minden szempontból megosztó és csillagászati összegeket felemésztő projekt, hanem azért is, mert a város számos közteret visszakapott, ráadásul megújult állapotban.

A 4-es metró újdonságfaktora azonban gyorsan elmúlt a megnyitást követő hetekben és mára beállt a napi 100 ezer fős utasforgalom, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy szinte lehetetlen úgy utazni az új vonalon, hogy ne jusson mindenkinek szabad ülőhely. Ez egyébként még a vonalak hosszát figyelembe véve is jóval kevesebb a másik két nehézmetró forgalmánál, ami pedig ennél is aggasztóbb, hogy ha nem sikerül hozni az ígért kihasználtságot (napi 474 ezer utas), bukhatjuk a már elköltött 181 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást. A Népszabadság keddi információi szerint az Európai Bizottság várhatóan 2017-ben vizsgálja meg, teljesítette-e Magyarország a 4-es metró építésére kapott uniós támogatás fejében tett vállalásait.

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?
Az első napok még ilyen forgalmat generáltak. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A kérdés így az, hogy mit tehetünk még annak érdekében, hogy nagyobb utastömeget vonzzon a metró és beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Megpróbáltuk felsorolni a lehetséges megoldásokat, azt azonban előre le kell, hogy szögezzük, hogy "jó" megoldás nincs. A 4-es metró utasforgalmát szinte kizárólag csak költséges és fájdalmas vagy a gyakorlatban elképzelhetetlen és inkább komikus módszerekkel lehet tartósan növelni.

Legyen ingyenes a metrózás!
A megnyitás hétvégéjén nem csak az újdonság varázsa miatt volt tömött a 4-es metró, hanem azért is, mert ingyenes volt a használata. Ezzel az elgondolással megfontolandó a vonalon történő utazás ingyenessé tétele vagy valamilyen speciális jegyárcsökkentés. Ez a bérletesekkel szemben igazságtalan, az utasforgalom növelése érdekében azonban hatásos döntés lehet. Kérdéses persze, hogy a bevételkiesés mekkora veszteséget okozna, bár valószínűleg kisebbet, mint az uniós támogatás elvesztése.

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?
Fotó: BKK / Facebook
Lehessen parkolni a metrónál!
Szintén utasforgalmat növelő hatása lehet a vonal mentén kialakított - a bérletesek által ingyenesen használható - P+R parkolóknak. A metró tíz állomásából egyedül a Rákóczi téri rendelkezik jelenleg ilyen létesítménnyel. A belvárosban nehéz lenne több ilyen parkolót kialakítani, a kelenföldi végállomás elhelyezkedéséből adódóan azonban alkalmas lenne arra, hogy a metró az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszán érkező forgalom jelentős részét levezesse.

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?
Itt kellett volna P+R parkolónak nyílna a metró átadásakor. Fotó: BKK / Facebook
A BKK tervpályázata egy intermodális csomópont megépítésére tavaly áprilisban sikeresen le is zárult és a tervek alapján egy rendkívül modern, az elvárásoknak megfelelő csomópont épülne ki, városi, elővárosi és távolsági autóbuszpályaudvarral, valamint P+R és B+R parkolóval. Ma pedig a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága döntött a 4-es metró kelenföldi csomópontjának megépítéséhez szükséges ingatlanok megvásárlásáról.

Drágítsuk meg az autózást!
A metróhasználatot akár a dugódíj régóta halogatott bevezetésével is ösztönözni lehetne. A belváros tömegközlekedési hálózata megfelelő sűrűségű és a járműpark egy részének állapotától, valamint néhány hiányzó kapcsolattól (pl. belvárosi villamosvonalak) eltekintve - elvben - bárki számára vonzó közlekedési alternatíva lehet.

Esőt, jeges hideget és forróságot a metrózásért!
Trükkösebb módszerek is szóba jöhetnek a metróhasználat ösztönzésére, mégpedig a metróközlekedés időjárás-független voltának kihasználásával. Ha minden párhuzamosan futó felszíni járaton kikapcsoljuk a fűtő- és hűtőberendezéseket, valamint az évszaknak ellentétes ablakpolitikát folytatunk (nyáron nyithatatlan, télen zárhatatlan ablakok), esetleg eső esetén kabriószerűen kinyitjuk a járművek tetejét, garantált, hogy mindenki inkább átszáll a metróra. Ennek alternatívája a drasztikusabb, de reálisabb lépés: a párhuzamos járatok megszüntetése.

Kényszerítsük a metró használatára a felszíni közlekedőket!
A 4-es metró két évtizeddel ezelőtti megvalósíthatósági tanulmánya még napi legalább 300 ezer utassal számolt - a párhuzamosan futó kiskörúti (47-es és 49-es) villamosvonalak megszüntetésével. Ez szerencsére végül nem következett be (sőt új, hétvégi villamosjáratot is indították), bár a párhuzamosan futó felszíni vonalakat jelentősen átalakították. A Dél-Budáról érkező buszok nagy része így már nem éri Újbuda központi részét, a belvároson áthaladó járatok pedig többségében elvesztették gyorsjárati jellegüket.

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?
Fotó: BKK / Facebook
Gyakran hallani olyan híreszteléseket, hogy az őszi önkormányzati választások után jelentősen kurtítják majd a felszíni közlekedési hálózatot. Valószínűleg bármilyen vonalbezárás vagy járatritkítás jelentős felháborodást váltana ki, de a metró forgalomnöveléséhez elkerülhetetlen lesz a felszíni közlekedés további leépítése. A március vége óta működő vonalhálózat utasforgalmi tapasztalati egyébként még nem teljesen ismertek, így lehet, hogy vannak olyan ritkítások, melyek indokolhatók is.

Mint már korábbi cikkünkben megírtuk, a 4-es metró kihasználatlanságának egyik oka az, hogy a BKV és a BKK az utóbbi években "elkényeztette" az utasokat átmérős járataival. 2007 előtt Budáról a pesti belváros átszállás nélkül csak a 7-es buszcsalád járataival (és a 178-assal) volt (busszal) elérhető. Az Észak- és Közép-Buda felől érkező buszok (5-ös, 8-as és 112-es) a Március 15. tér környékén végállomásoztak, így sem a metróvonalakra, sem a 7-es buszcsaládra nem biztosítottak kényelmes átszállást. A Dél-Buda felől érkező járatok (233-as és 239-es), melyek jelentős területeknek adtak átszállásmentes belvárosi metrókapcsolatot, még csak nem is léteztek. A 7-es buszcsalád tavaly nyári átszervezése, valamint a 4-es metró átadása kapcsán ezeket a járatokat ráadásul meghosszabbították és az Uránia helyett Zuglóig és Újpalotáig közlekednek, még vonzóbbá téve őket a metróval szemben. Ha ezeknek az átmérős járatoknak a többsége nem közlekedne tovább a 4-es metróval párhuzamos szakaszon, az utasok - bizonyos esetekben és idősszakokban időveszteséggel ugyan - de kénytelenek lennének átszállni a metróra.

Középtávon könnyen elképzelhető, hogy még több Dél-Budáról érkező buszt fognak Kelenföldön végállomásoztatni, ami biztosan növelni fogja a metró forgalmát, de feltehetően nem százezres nagyságrendben. A legfájdalommentesebben kivitelezhető változtatás valószínűleg a 49-es villamos megszüntetése lenne, ami talán növelné a metró kihasználtságát. Ezzel önálló villamosszakasz nem szűnne meg, a Bartók Béla utat ugyanúgy kiszolgálná a 19-es villamos, a Kiskörutat pedig a 47-es. Megszűnne ugyan a közvetlen összeköttetés a Külső Bartók Béla út egy része és a belváros között, ezt azonban több mint kompenzálható, ha elkészül a budai fonódó villamos. A tervek szerint 2015-től ugyanis Óbudáról átszállás nélkül, villamossal érhetjük majd el Dél-Budát. A fejlesztés megvalósulása amellett, hogy megengedné a 49-es villamos megszűntetését, a 86-os buszt is feleslegessé tenné.

Hosszabbítsuk meg a metrót!
A 4-es metró jelen formájában nem tudta kiváltani teljesen a város korábban egyik legzsúfoltabb gyors 7-es (megszűnés előtti 7E és 107E) járatcsaládját, mivel annak csak a belvárosi szakaszát fedi le, az Újpalotáról és Zuglóból érkező tömegeknek kevés esetben kényelmes opció a metróra történő átszállás a Keleti pályaudvarnál. Kelenföldön pedig a számtalan irányból érkező nyugati agglomerációs és dél-budai buszjáratok utasainak metróra csábítása nem sikerült igazán. Ezeken a problémákon segíthetne a 4-es metró két irányú meghosszabbítása.



Az egyszerűbb és kevésbé költséges a nyugati meghosszabbítás lenne, Kelenföldről két megállóval Madárhegy felé. Ennek előnye a Gazdagréti lakótelep kiszolgálása mellett az lenne, hogy az új végállomáson kialakítandó buszvégállomás és P+R parkoló közelebb hozná a belvároshoz Budaörs, Törökbálint és a többi környékbeli település lakóit, akik jelentősen növelhetnék a vonal forgalmát.

A bonyolultabb, költségesebb és több kérdést felvető meghosszabbítás a Thököly út alatt valósulna meg. A 4-es metró beruházási projektre eredetileg tartalmazott egy második ütemet is, a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér között is, ami végül nem valósult meg. A szakasz három köztes megállót tartalmazott volna, melyek közül Zugló vasútállomás az átszállási kapcsolatokkal és a Tisza István tér (Róna utca) nagy forgalmával adják magukat, a Keleti pályaudvar és a Hungária körút között viszont a buszok jelenleg három helyen is megállnak, kérdésessé téve a köztes megálló ideális kialakítását. A tervek a Dózsa György útnál állítanák meg a metrót, hivatalosan a stadionok kiszolgálása érdekében, azonban kérdéses, hogy koncertre és meccsre járókon kívül használná-e bárki is az állomást.

Ami az állomáskiosztásnál is nagyobb probléma, hogy ez mennyiben segítené a Bosnyák téren túlról érkezők bejutását, illetve a 4-es metró forgalmának növelését. A beruházás megépülése esetén nagy valószínűséggel az Újpalotáról érkező buszok a Bosnyák téren végállomásoznának, aminek következtében valószínűleg sokan panaszkodnának, hogy elvesztenék az átszállásmentes kapcsolatot a 2-es vagy a 3-as metróval a XV. kerület felől. Igaz, ez a hosszabbítás biztosan csökkentené az újpalotaiak belvárosba való bejutásának idejét, azonban a projektnek igazán csak akkor lenne értelme, ha az új metróvonal tovább hosszabbodna és elérné a Nyírpalota utat, a 7-es buszcsalád jelenlegi végállomását. Ez azonban rendkívül költséges lenne, ráadásul a jelenlegi forgalom egy sűrűn járó villamosvonallal is kiváltható, ami kevesebbe kerülne, a villamospálya a Thököly út bizonyos részein pedig még rendelkezésre is áll.

A távlati lehetséges fejlesztésekhez kapcsolódik egyébként az is, hogy a metró Újbuda-központ állomását úgy alakították ki, hogy onnan kiépíthető legyen egy szárnyvonal a Fehérvári út alatt Budafok felé. Ennek prioritása jóval alacsonyabb a többi meghosszabbítási lehetőségnél, pedig akkora forgalmat biztosan tudna hozni, mint a zuglói meghosszabbítás és a XXII. kerületi lakosok számára a könnyebbség valószínűleg nagyobb lenne egy budafoki végállomás esetén, mint a XV. kerületieké egy Bosnyák téri esetén. A budafoki meghosszabbítás esetén persze felmerül a kérdés, hogy megéri-e szétzilálni a jól működő villamoshálózatot.

A vonalvezetésnél azonban jóval fontosabb kérdés, hogy miből és mikor hosszabbodhat meg a 4-es metró. Az építkezés körüli botrányok után nem valószínű, hogy az elkövetkezendő években bármilyen kormány szívesen nyúlna metróépítéshez.

Gyorsítsuk fel a mozgólépcsőket!
A metróközlekedés egyetlen nagy hátránya a felszíni közlekedéssel szemben a peronok megközelítéséhez szükséges többletidő. Ez a 4-es metrónál különösen nagy problémát jelent, hiszen az állomások sajátos kialakítása miatt sokszor kettő vagy akár három különböző lépcsőszakaszon juthatunk csak le az állomásra. A lejutást még körülményesebbé teszi a mozgólépcsők lassúsága. Mivel úgyis mindenhol irányonként két mozgólépcső van, elvben lehetőség lenne egy "gyorssáv" kialakítására, ahol sietősek - bizonyos akrobatikai készségek meglétével - akár perceket spórolhatnának a peronokhoz való lejutás során.

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?
Ma még minden második mozgólépcső kihasználatlan. Fotó: BKK / Facebook
Zárjunk be pár megállót!
A 4-es metró egyik legfőbb problémája, hogy a gyakori megállás miatt nem eléggé versenyképes a felszíni közlekedéssel szemben, még úgy sem, hogy a legtöbb párhuzamos gyorsjáratot megszüntették. Erre megoldás lehet a felszíni vonalakhoz hasonlóan leszállásjelzők használatának bevezetése, esetleg minden második megállót kihagyó gyorsjáratok indítása, bár a leghatásosabb megoldás a kisforgalmú megállók bezárása lenne.

A II. János Pál pápa téri megálló bezárása valószínűleg csak néhány környéki lakosnak okozna kellemetlenséget (átszállóforgalom gyakorlatilag nem létezik itt), nekik pedig alternatívát jelentenek a közel lévő Rákóczi téri és Keleti pályaudvari állomások.

Az egymáshoz rendkívül közel elhelyezkedő Szent Gellért téri és Fővám téri állomások forgalma sem jelentős, így ezek bezárása is megfontolandó. A Fővám tér a Vásárcsarnok és a Corvinus egyetem elérése, valamint a 2-es villamosra való átszállás miatt kapott saját metróállomást, de ezt talán felülírhatja a Kálvin téri állomás közelsége, valamint az, hogy a kiskörúti villamosok remekül kiszolgálják a Belváros déli bástyáját. A Szent Gellért téri állomás szintén egy egyetemet (BME) szolgál ki, jelentős átszállóállomásnak azonban nem nevezhető, a téren nincs olyan felszíni járat, ami máshol nem érintené a 4-es metró vonalát. Mindennek fényében az sem lenne teljesen elképzelhetetlen, hogy mindkét állomást bezárjuk, arra hivatkozva, hogy a célforgalom továbbra is használhatja a felszíni vonalakat.

Ingyenes vagy kötelező legyen a 4-es metró használata?
Fotó: BKK / Facebook
A dél felé haladva következő megállópár is túlságosan közel helyezkedik el egymáshoz, így kézenfekvő lehet az egyik, inkább az Újbuda-központ állomás bezárása. A 4-es villamos és néhány buszvonal elveszítené átszállási kapcsolatát, azonban a másik nagykörúti villamosé megmaradna, a buszok pedig - ha túlélik a korábban említett felszíni átalakítást - könnyen elterelhetők a Móricz Zsigmond körtér felé. Az Allee bevásárlóközpont és a Fehérvári úti vásárcsarnok pedig most is kis sétával elérhetők a körtéri állomás déli kijárataitól.

Ha mind a négy itt javasolt állomást bezárnák, 2 perccel biztosan csökkenne a menetidő, ami jelentősnek mondható a jelenlegi 13-14 perchez képest. Természetesen nem feledkeztünk el arról, hogy az állomásbezárások két jelentős problémát is felvetnének.

Az egyik: azok akik a gyorsabb eljutási lehetőség miatt az "új" 4-es metrót választják számban kompenzálják-e azokat, akiket a bezárt állomások miatt veszít el a vonal. A jelenlegi vonalhossz esetében több mint valószínű, hogy a válasz nem. Egy meghosszabbított vonal esetén pedig ugyan még fontosabb a gyors eljutás, de szerteágazóbb a célforgalom is, ami tovább bonyolíthatja a kérdést.

A másik és még fontosabb: mi legyen a bezárt állomásokkal? A 4-es metró állomásai komoly pénzekből épületek fel és jelentős építészeti értéket képviselnek, így nehezen elképzelhető, hogy hagyjuk, hogy az enyészeté legyenek. Ha azonban elszeparáljuk az állomásszerkezetek síneket is tartalmazó alagútrészét, impozáns tereket kapunk, amelynek számtalan felhasználási módja lehet. Üzletek (az Allee kibővítése vagy luxus élelmiszerüzlet), szórakozóhelyek (ennél "underground"-abb hely nem képzelhető el), uszoda (Párizsban már megcsinálták és úgyis a Gellért fürdőnél fut a metró)... a lista tovább folytatható.

Mi a realitás?
Bár ezek hangzatos ötletek, egy tartós megoldás kiválasztáshoz komoly hatástanulmányok szükségesek, amiknek az elkészítésében jelenleg Magyarország nem jár az élen. Középtávon - a múlt negatív tapasztalatai és Lázár János bejelentése miatt - szinte elképzelhetetlen a vonal meghosszabbítása, így egyetlen opció marad az utasforgalom növelése érdekében: a felszíni vonalak kapacitáscsökkentése.
shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
shutterstock_1504552151
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1277173258
baba_baby
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Green House