Ingatlan

Ezek a cégek voltak a kormány kegyeltjei - Itt a lista!

26-k
Bár iparági értesüléseink szerint várhatóan elkaszálja az Európai Bizottság az idén kivezetésre váró plázastop intézményét, egy friss törvénytervezet alapján mégis jöhet a hosszabbítás, ráadásul extrákkal. A Minisztérium szerint a törvény jól vizsgázott, a piaci szereplők közül ugyanakkor pozitívan vélhetően csak a 130 felmentést kapó beruházó értékeli a plázastopot.
Az alábbi cikk a REsource magazin 2014. októberi számában jelent meg. Ha érdeklik a legfrissebb és legaktuálisabb ingatlanpiaci hírek, akkor látogassa meg a REsource magazin honlapját, vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az idei év utolsó napján hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.) egyes kereskedelmi építmények létesítésére vonatkozó III/A. fejezete (53/E-53/G. §-ok), ismertebb nevén a plázastop. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól származó információink szerint ugyanakkor már folyik az Európai Bizottsággal az egyeztetés egy esetleges jövőbeni szabályozásról.

Mi az a plázastop? A plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű: megtiltja Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmény (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését 2014 végéig. Vagyis Magyarországon elvben nem épülhetnek bevásárlóközpontok, szupermarketek, hipermarketek, diszkont áruházak, stb. A törvénymódosítás azonban hagyott egy kiskaput: a tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat. Ez a miniszter az eddigi kormányzati struktúrában a nemzetgazdasági miniszter volt.

Mint ismert, az Európai Bizottság még idén áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a kiskereskedelmi ingatlanfejlesztések építését korlátozó törvényünk miatt. Az aggályok már a bevezetés pillanatában egyértelműek voltak: szakértők szerint a plázastop aláássa az intézményi rendszert, és a jogállamiságba vetett bizalmat, emellett torzítja a versenyt, és összességében nem túl pozitív üzenet a piac számára (és itt a piac nem kizárólag a multinacionális cégeket jelenti, hanem a hazai vállalkozásokat is).

A Fidesz szerint viszont a plázastop miatt indított kötelezettségszegési eljárással a brüsszeli bürokraták megint nem a nemzeti érdekek mellett döntöttek, hanem a multik oldalára álltak. "A 2002 és 2010 között nyakra-főre épült plázák (...) minimális ellensúlyozását szolgáló törvényünk a hazai kiskereskedőket hozta kissé jobb helyzetbe" - jelentette ki korábban Hoppál Péter még szóvivőként, reagálva az Európai Bizottság által indított eljárásra.

Így tehát az sem meglepő, hogy lapértesülések szerit várhatóan mégis hatályban marad a plázastop. Egy friss törvénytervezet szerint a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi beruházásokhoz a jövőben is szükség lesz a szakminiszter előzetes engedélyére. A tervezetben a korábbi 300 helyett 400 négyzetméterre emelik a külön engedélyhez kötött üzletek méretét. Emellett további változásokat is javasolnak, például csak ott lehet a jövőben 5000 négyzetméternél nagyobb áruházat építeni, ahol az ingatlan kötöttpályás közlekedési eszközzel - vonat, metró, villamos - is elérhető. A jövő nagyáruházainak energiaszükségletük 25 százalékát pedig megújuló energiaforrásból kell fedezniük.Ráadásul a Minisztérium lapunk számára küldött tájékoztatása is köti az ebet a karóhoz, véleményük szerint volt és van is létjogosultsága az intézkedésnek. Mint mondják, a szabályozás egyrészt a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, másrészt pedig a kereskedelem érdekei között fennálló konfliktus feloldására törekszik. Ennek megfelelően a szabályozás célja a forgalmas építmények által generált környezetterhelés mértékének csökkentése, illetve az egyenetlen kereskedelmi megoszlás kiküszöbölése.

"A szabályozás hatályban létének három éve alatt maradéktalanul megjelenítette a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjait a kereskedelmi építmények létesítésében és bővítésében. További fontos hozadékai az alkalmazása során szerzett értékes tapasztalatok és visszajelzések, amelyek a jogalkalmazás és a jogalkotást egyaránt segíthetik" - reagált a REsource megkeresésére a Nemzetgazdasági Minsiztérium.

Három év, 130 kivételezett

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a Matolcsy-féle szabályozás (a plázastop 2012-es bevezetésekor Matolcsy György volt a nemzetgazdasági miniszter Magyarországon) elsősorban a hard diszkont láncokként emlegetett (Aldi, Lidl, Penny Market) hálózatokat sújtotta leginkább. Igaz, a diszkontokat még ezzel a törvénnyel sem sikerült teljesen padlóra küldeni, mert felvásárlással, illetve meglévő épületekbe, üzletekbe történő beköltözéssel, felújítással egyenesen a belvárosokba, az emberek szomszédságába költöztek, ami adott esetben egy-egy környéki kisboltost könnyen ellehetetlenített, ami elkerülhetetlen mellékhatása lett ennek a mesterséges eszközökkel irányított rendszernek. Egy azonban biztos, új egységet nemigen épített egyik multi sem az elmúlt években.

Ezek a cégek voltak a kormány kegyeltjei - Itt a lista!
A REsource ugyanis kikérte és meg is kapta a nemzetgazdasági minisztertől a plázastop alóli mentesítésért folyamodók, illetve a felmentést meg is kapók listáját. E szerint a korlátozás bevezetése óta, 2014. október 27. napjáig a nemzetgazdasági miniszterhez 239 esetben fordultak felmentési kérelemmel. A felmentési kérelmek alapján indult hatósági eljárásokban pedig Matolcsy György és Varga Mihály, de inkább Matolcsy összesen 130 esetben adott felmentést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk számára küldött tájékoztatása szerint felmentést az a nagyfokú környezetterhelést jelentő (vagy az addigi nagyfokú környezetterheléshez kismértékben is hozzájáruló) beruházás kaphatott, amely esetében a vidékfejlesztés, a kereskedelmi ellátottság vagy a helyi és egyéb piaci lehetőségek tekintetében jelentős, számottevő érdekek azt indokolták. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a döntések hátterében nem volt részletes mentesítési szempontrendszer, így a miniszter (és a munkáját segítő bizottság) döntési mechanizmusaira csak kevés a rálátásunk.

Ezek a cégek voltak a kormány kegyeltjei - Itt a lista!
"A kormányrendelet mellékletei kizárólag iratok csatolását, illetve nyilatkozat tételét teszik kötelezővé, így a hatósági döntéshozatal során elsősorban az ezekben foglaltakból indul ki a Bizottság, illetve a miniszter. A tilalmat érintő szabályozás jelenleg nem határoz meg pontos mérőszámokat és határértékeket az elbírálás érdekében. Az Étv. és a kormányrendeletben meghatározott szempontrendszer mérlegelési jogkört biztosít a hatósági döntéshozatalban, és nem köti azt helyszíni szakhatósági, műszaki felmérések elkészítéséhez" - válaszolta a REsource megkeresésére az Nemzetgazdasági Minisztérium.

Bár a vidékfejlesztés, a kereskedelmi ellátottság vagy éppen a helyi és egyéb piaci lehetőségek tehát utat engedhettek új fejlesztéseknek az elmúlt években is, meglepő ugyanakkor, hogy egyetlen ismert nemzetközi multi sem volt rajta a 130-as listán (legalábbis ismert projektcéget nem találtunk), egyedül az IKEA neve cseng ismerősen, amely egy XX. kerületi beruházására kapott felmentést. Pedig nemzetközi expanziójukat figyelembe véve vélhetően korábban tervben voltak új egységek, bővítések. Ezzel szemben igencsak feltűnő, hogy több CBA, Coop egység is felkerült a támogatott beruházások listájára, esetükben az élelmiszerkereskedelem valahogy mindig megalapozta a fenntarthatóságot, a vidékfejlesztést, vagy éppen a piaci viszonyok csiszolását.

Felmentési kérelmek ide, kivételezettek oda, egy biztos, a hard diszkontok terjedést valamennyire tényleg visszavetette a törvény az elmúlt években, legalábbis új egységek valóban nem épültek. Ebből a szempontból pedig akár káros hatása is lehet egy esetleges kivezetésnek, hiszen több használaton kívüli, mások számára értéktelen, és a törvény nélkül még talán ma is üresen álló ingatlant karoltak, újítottak fel, vontak be a városok vérkeringésébe a diszkontláncok az elmúlt években. Ez a folyamat persze a belvárosi kisboltok számára volt negatív hatással. A kérdés tehát, hogy a kormány (és a hozzá közeli lobbikörök) úgy véli-e, hogy elegendő volt már a versenykorlátozásból, és a piacra, valamint az önkormányzatok egyedi döntésére bízza a kereskedelmi egységek bővülését, vagy szembemegy az uniós iránymutatással és ragaszkodik a plázastop intézményéhez.
shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
shutterstock_1504552151
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1277173258
baba_baby
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Green House