Ingatlan

Óriási kikötőfejlesztésekkel mentenék meg a Balatont

Régi célok, de új, nagyszabású tervek és már futó fejlesztések jellemzik jelenleg a balatoni régió rehabilitációját, melyet tovább erősít a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus is. Bár tény, hogy egymást érik a grandiózus kikötőberuházások, illetve infrastruktúra- és városfejlesztések, a központi irányítás azonban - úgy tűnik - továbbra is hiányzik. Jól mutatja ezt, hogy idén egyharmadára csökkentették a Balaton Fejlesztési Tanács központi költségvetésből származó fejlesztési forrását.
A Balaton térség fejlesztése és természetesen annak iránya régóta kiemelt jelentőséggel bír, és így számos vitát is kavar Magyarországon. Bár a fejleszteni kívánt területekben - illetve a fejlesztés mértékében - nincs min dig összhang, abban többnyire minden szakértő egyetért, hogy az egyik alapvető cél az, hogy a beruházás magas minőségű természetes és épített környezetet, illetve megfelelő minőségű infrastruktúrát biztosítson a helyi lakosok, vállalkozók, illetve a térségbe érkező turisták számára.

A rendelkezésre álló információk szerint így az sem meglepő, hogy a jelenleg futó, 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban is kiemelt helyet kap a térségbe történő befektetések ösztönzése. Mindezt jól mutatja több jelenleg is futó beruházás, illetve számos, egyelőre csak a tervasztalon levő koncepció.

Az új vízgazdálkodási koncepció, illetve az erre épülő fejlesztések például alapvetően határozhatják majd meg a Balaton infrastruktúráját. Egy friss elképzelés szerint, amelyet Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője ismertetett nemrég a Balaton Fejlesztési Tanács siófoki konferenciáján, százhúsz centiméter környékén tartanák a Balaton átlagvízállását. Erre azért van szükség, hogy megőrizzék a Balaton üdülőtó jellegét, és a teljes nyári szezon során kompenzálni tudják a párolgási veszteséget.

Ez viszont azzal jár, hogy mihamarabb meg kell oldani a települések csapadékvíz-elvezetőinek üzemeltetését. Ezeknek a leeresztőképessége ugyanis a vízszint emelkedésével csökkenhet. Emellett javítani kell a partvédőművek állékonyságát, a védművek mögötti területeken pedig azt kell meghatározni, hol szükséges feltöltés, hol van lehetőség vízvisszavezetésre.

Mindazonáltal talán az egyik legfontosabb és legsürgetőbb teendő a Sió-csatorna vízlevezető képességének a növelése, ezzel együtt a Sió-zsilip felújítása. Utóbbi beruházások az új uniós költségvetési ciklus fejlesztési elképzelései között is szerepelnek, így várhatóan hamarosan sor kerülhet rájuk. Ami nem is baj, hiszen a zsilip állapota önmagában is indokolja a beavatkozást; a második világháború után épült műtárgy ugyanis erősen kritikus állapotban van. Jelenleg a Sió-rekonstrukció 200 millió forintba kerülő tervezése zajlik, a 12 milliárd forintosra becsült kivitelezés 2017 és 2020 között valósulhat meg.

Kevesebb forrás fejlesztésre Bár több beruházás is elindult, illetve már tervezőasztalon van, mégis nehezen értékelhető, hogy idén egyharmadára csökken a Balaton Fejlesztési Tanács központi költségvetésből származó fejlesztési forrása. Sajtóértesülések szerint ugyanis a 2014-es 220 millió forint helyett 2015-ben mindössze 70 millió forintot szán a kormány erre a célra.

A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett szakmai napon továbbá szó esett a térséget érintő közlekedésfejlesztésekről is. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vasúti beruházások kapcsán például kiemelte, hogy Budapest-Siófok között már idén 25 perccel csökkenhet a menetidő, és 2016 végére 70 perc alatt válhat elérhetővé a balatoni település a fővárosból. Emellett jelentős kerékpárút-fejlesztések is várhatók: kiemelt beruházásként valósulhat meg 2020-ig az EuroVelo 6 kerékpárút Rajka-Budapest szakasza, a Budapest-Balaton kerékpárút és a Balaton Bringakör korszerűsítése, összesen nettó 25 milliárd forintból.

Ha nem is ilyen nagy léptékben, de szintén a kikötőfejlesztésben látják a jövőt Alsóörsön is. A település idén magántőkéből mintegy 300 vitorlás számára épít parkolóhelyet a vasúti móló és a móló között. A több mint egymilliárdos fejlesztés várhatóan nyárra készül el, és az ígéretek szerint mindenki számára látogatható lesz.

Grandiózus kikötőfejlesztések

A különböző fejlesztési koncepciókban régóta kiemelt jelentőséggel bír a balatoni hajó zás, ezen belül főként a vitorlázás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is. Ráadásul úgy tűnik, a cél eléréséhez többnyire uniós forrás is akad, így az sem meglepő, hogy a kikötőfejlesztésben több önkormányzat és magánvállalkozó is jókora lehetőséget lát jelenleg.

Legutóbb például attól volt hangos a sajtó, hogy Tiborcz István érdekeltségébe került a keszthelyi kikötőt üzemeltető cég, valamint több kikötői ingatlan is. A tavaly decemberben megkötött adásvételben 7 milliót fizettek a 23 milliós adóssággal terhelt cégért, az ingatlanokért pedig további 330 millió forintot adott a vevő a keszthelyi önkormányzatnak és a kikötő korábbi tulajdonosának, az állami Balatoni Hajózási Zrt.-nek. Arról a mai napig nincsen hír, hogy az új tulajdonosok mihez kezdenek az ingatlannal.

Ennél előrébb tartanak viszont Balatonfenyvesen, ahol hosszú évek tervezgetése-vitatkozása után nemrég vágtak bele egy gigaprojektbe. A fenyvesi kikötőberuházás elsődleges célja, hogy "a magyarországi turizmus nemzetközi viszonylathoz mért alacsony jövedelemteremtő képességét növelje a színvonal- és mennyiségbeli hiányosságok megszüntetésével" - közölte nemrég a fejlesztő Előny Kft.

Óriási kikötőfejlesztésekkel mentenék meg a Balatont
A balatonfenyvesi kikötő látványterve. Forrás: sunmarine.hu
A vízparti településen egy összesen 300-350 férőhelyes, személyhajózásra is alkalmas kikötő, egy csónakház és egy Yacht Club valósul meg. A projekt grandiózus méreteit jól mutatja, hogy a négy méter széles móló keleti oldala 460 méterre nyúlik majd be a tóba, míg a nyugati szárny 570 méter hosszú lesz. A tervek szerint a minimális vízmélység a kikötőben 2,2 méter lesz: ennek köszönhetően a nagy merülésű vitorlások a legalacsonyabb vízszint esetén is be tudnak majd állni a kikötőbe. A 400 milliós uniós támogatású projekt befejezése 2015. július 31-ére várható.

A fonyódi beruházás egyelőre azonban nem arat osztatlan sikert, az ellenzők szerint ugyanis a fejlesztés teljesen átrajzolja a fenyvesi nagystrand és üdülőövezet mai képét. Noha a két mólót a helyiek előtt is megnyitják, sokan attól tartanak, hogy a kikötő miatt nemcsak a környék békéje tűnik el, de az építkezés környezeti károkat is okoz. Egyik alapvető félelmük, hogy a Rigó-árok elveszíti szabad kifolyását a Balatonba, s a Nagyberek felől érkező tőzeges, barnás-vöröses víz éppen a strandon terül szét. De tiltakoznak az építkezés ellen az eddigi szabad vízfelületüket féltő szörfösök is, mások a környék eliszaposodásától tartanak.

Vegyes beruházások

Gyakorlatilag a balatoni beruházások zászlóshajójaként emlegetik a kiemelt turisztikai jelentőségű településeken történő fejlesztéseket. Ilyen például a balatonfüredi Tagore sétány megújítása is, ahol csaknem 500 méter hosszú új part menti promenád jön létre, de többek között megújul a bicikliút, bővül a meglévő játszótér is, illetve a hotel és a szívkórház előtti területen új sétautakat, pihenőhelyeket alakítanak ki. A 300 milliós beruházást a tervek szerint most májusban adják át.

Szintén kiemelt jelentőségű beruházás ként értékelhető, hogy nemrég inter mo dális, azaz több közlekedési ágat összefogó csomóponttá vált a keszthelyi buszpályaudvar, amely eddig is a vasútállomás mellett működött, mégis teljesen elkülönült. Csak a buszpályaudvar átalakítása közel 150 millió forintba került, de a zalakarosi kistérségben összesen több mint 654 millió forintos ráfordítással, 90 százalékos uniós támogatással korszerűsítették a közösségi közlekedést.

Akadnak még persze beruházások bőven a Balaton partján. Hogy csak néhányat említsünk: folytatódik a tihanyi apátság felújítása, kilátó épül Alsóörsön, megújulnak Tapolca frekventált területei, Balatonmáriafürdőn leporolták az ötéves tervet, így végre új, 400 milliós főutcát kaphat a város, de Zalakaros sem marad ki a jóból, ahol új látogatóközpont, csúszdapark is épül.

A cikk a REsource magazin 2015. májusi számában jelent meg.
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
lakások kisutca