Ingatlan

Óriási kikötőfejlesztésekkel mentenék meg a Balatont

Régi célok, de új, nagyszabású tervek és már futó fejlesztések jellemzik jelenleg a balatoni régió rehabilitációját, melyet tovább erősít a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus is. Bár tény, hogy egymást érik a grandiózus kikötőberuházások, illetve infrastruktúra- és városfejlesztések, a központi irányítás azonban - úgy tűnik - továbbra is hiányzik. Jól mutatja ezt, hogy idén egyharmadára csökkentették a Balaton Fejlesztési Tanács központi költségvetésből származó fejlesztési forrását.
A Balaton térség fejlesztése és természetesen annak iránya régóta kiemelt jelentőséggel bír, és így számos vitát is kavar Magyarországon. Bár a fejleszteni kívánt területekben - illetve a fejlesztés mértékében - nincs min dig összhang, abban többnyire minden szakértő egyetért, hogy az egyik alapvető cél az, hogy a beruházás magas minőségű természetes és épített környezetet, illetve megfelelő minőségű infrastruktúrát biztosítson a helyi lakosok, vállalkozók, illetve a térségbe érkező turisták számára.

A rendelkezésre álló információk szerint így az sem meglepő, hogy a jelenleg futó, 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban is kiemelt helyet kap a térségbe történő befektetések ösztönzése. Mindezt jól mutatja több jelenleg is futó beruházás, illetve számos, egyelőre csak a tervasztalon levő koncepció.

Az új vízgazdálkodási koncepció, illetve az erre épülő fejlesztések például alapvetően határozhatják majd meg a Balaton infrastruktúráját. Egy friss elképzelés szerint, amelyet Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője ismertetett nemrég a Balaton Fejlesztési Tanács siófoki konferenciáján, százhúsz centiméter környékén tartanák a Balaton átlagvízállását. Erre azért van szükség, hogy megőrizzék a Balaton üdülőtó jellegét, és a teljes nyári szezon során kompenzálni tudják a párolgási veszteséget.

Ez viszont azzal jár, hogy mihamarabb meg kell oldani a települések csapadékvíz-elvezetőinek üzemeltetését. Ezeknek a leeresztőképessége ugyanis a vízszint emelkedésével csökkenhet. Emellett javítani kell a partvédőművek állékonyságát, a védművek mögötti területeken pedig azt kell meghatározni, hol szükséges feltöltés, hol van lehetőség vízvisszavezetésre.

Mindazonáltal talán az egyik legfontosabb és legsürgetőbb teendő a Sió-csatorna vízlevezető képességének a növelése, ezzel együtt a Sió-zsilip felújítása. Utóbbi beruházások az új uniós költségvetési ciklus fejlesztési elképzelései között is szerepelnek, így várhatóan hamarosan sor kerülhet rájuk. Ami nem is baj, hiszen a zsilip állapota önmagában is indokolja a beavatkozást; a második világháború után épült műtárgy ugyanis erősen kritikus állapotban van. Jelenleg a Sió-rekonstrukció 200 millió forintba kerülő tervezése zajlik, a 12 milliárd forintosra becsült kivitelezés 2017 és 2020 között valósulhat meg.

Kevesebb forrás fejlesztésre Bár több beruházás is elindult, illetve már tervezőasztalon van, mégis nehezen értékelhető, hogy idén egyharmadára csökken a Balaton Fejlesztési Tanács központi költségvetésből származó fejlesztési forrása. Sajtóértesülések szerint ugyanis a 2014-es 220 millió forint helyett 2015-ben mindössze 70 millió forintot szán a kormány erre a célra.

A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett szakmai napon továbbá szó esett a térséget érintő közlekedésfejlesztésekről is. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vasúti beruházások kapcsán például kiemelte, hogy Budapest-Siófok között már idén 25 perccel csökkenhet a menetidő, és 2016 végére 70 perc alatt válhat elérhetővé a balatoni település a fővárosból. Emellett jelentős kerékpárút-fejlesztések is várhatók: kiemelt beruházásként valósulhat meg 2020-ig az EuroVelo 6 kerékpárút Rajka-Budapest szakasza, a Budapest-Balaton kerékpárút és a Balaton Bringakör korszerűsítése, összesen nettó 25 milliárd forintból.

Ha nem is ilyen nagy léptékben, de szintén a kikötőfejlesztésben látják a jövőt Alsóörsön is. A település idén magántőkéből mintegy 300 vitorlás számára épít parkolóhelyet a vasúti móló és a móló között. A több mint egymilliárdos fejlesztés várhatóan nyárra készül el, és az ígéretek szerint mindenki számára látogatható lesz.

Grandiózus kikötőfejlesztések

A különböző fejlesztési koncepciókban régóta kiemelt jelentőséggel bír a balatoni hajó zás, ezen belül főként a vitorlázás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is. Ráadásul úgy tűnik, a cél eléréséhez többnyire uniós forrás is akad, így az sem meglepő, hogy a kikötőfejlesztésben több önkormányzat és magánvállalkozó is jókora lehetőséget lát jelenleg.

Legutóbb például attól volt hangos a sajtó, hogy Tiborcz István érdekeltségébe került a keszthelyi kikötőt üzemeltető cég, valamint több kikötői ingatlan is. A tavaly decemberben megkötött adásvételben 7 milliót fizettek a 23 milliós adóssággal terhelt cégért, az ingatlanokért pedig további 330 millió forintot adott a vevő a keszthelyi önkormányzatnak és a kikötő korábbi tulajdonosának, az állami Balatoni Hajózási Zrt.-nek. Arról a mai napig nincsen hír, hogy az új tulajdonosok mihez kezdenek az ingatlannal.

Ennél előrébb tartanak viszont Balatonfenyvesen, ahol hosszú évek tervezgetése-vitatkozása után nemrég vágtak bele egy gigaprojektbe. A fenyvesi kikötőberuházás elsődleges célja, hogy "a magyarországi turizmus nemzetközi viszonylathoz mért alacsony jövedelemteremtő képességét növelje a színvonal- és mennyiségbeli hiányosságok megszüntetésével" - közölte nemrég a fejlesztő Előny Kft.

Óriási kikötőfejlesztésekkel mentenék meg a Balatont
A balatonfenyvesi kikötő látványterve. Forrás: sunmarine.hu
A vízparti településen egy összesen 300-350 férőhelyes, személyhajózásra is alkalmas kikötő, egy csónakház és egy Yacht Club valósul meg. A projekt grandiózus méreteit jól mutatja, hogy a négy méter széles móló keleti oldala 460 méterre nyúlik majd be a tóba, míg a nyugati szárny 570 méter hosszú lesz. A tervek szerint a minimális vízmélység a kikötőben 2,2 méter lesz: ennek köszönhetően a nagy merülésű vitorlások a legalacsonyabb vízszint esetén is be tudnak majd állni a kikötőbe. A 400 milliós uniós támogatású projekt befejezése 2015. július 31-ére várható.

A fonyódi beruházás egyelőre azonban nem arat osztatlan sikert, az ellenzők szerint ugyanis a fejlesztés teljesen átrajzolja a fenyvesi nagystrand és üdülőövezet mai képét. Noha a két mólót a helyiek előtt is megnyitják, sokan attól tartanak, hogy a kikötő miatt nemcsak a környék békéje tűnik el, de az építkezés környezeti károkat is okoz. Egyik alapvető félelmük, hogy a Rigó-árok elveszíti szabad kifolyását a Balatonba, s a Nagyberek felől érkező tőzeges, barnás-vöröses víz éppen a strandon terül szét. De tiltakoznak az építkezés ellen az eddigi szabad vízfelületüket féltő szörfösök is, mások a környék eliszaposodásától tartanak.

Vegyes beruházások

Gyakorlatilag a balatoni beruházások zászlóshajójaként emlegetik a kiemelt turisztikai jelentőségű településeken történő fejlesztéseket. Ilyen például a balatonfüredi Tagore sétány megújítása is, ahol csaknem 500 méter hosszú új part menti promenád jön létre, de többek között megújul a bicikliút, bővül a meglévő játszótér is, illetve a hotel és a szívkórház előtti területen új sétautakat, pihenőhelyeket alakítanak ki. A 300 milliós beruházást a tervek szerint most májusban adják át.

Szintén kiemelt jelentőségű beruházás ként értékelhető, hogy nemrég inter mo dális, azaz több közlekedési ágat összefogó csomóponttá vált a keszthelyi buszpályaudvar, amely eddig is a vasútállomás mellett működött, mégis teljesen elkülönült. Csak a buszpályaudvar átalakítása közel 150 millió forintba került, de a zalakarosi kistérségben összesen több mint 654 millió forintos ráfordítással, 90 százalékos uniós támogatással korszerűsítették a közösségi közlekedést.

Akadnak még persze beruházások bőven a Balaton partján. Hogy csak néhányat említsünk: folytatódik a tihanyi apátság felújítása, kilátó épül Alsóörsön, megújulnak Tapolca frekventált területei, Balatonmáriafürdőn leporolták az ötéves tervet, így végre új, 400 milliós főutcát kaphat a város, de Zalakaros sem marad ki a jóból, ahol új látogatóközpont, csúszdapark is épül.

A cikk a REsource magazin 2015. májusi számában jelent meg.
nemet autoipar autogyartas
cimlap_2050klimasemlegesseg
shutterstock_1420888847
nyugdíj191203gettystock
varga mihály MTI
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
CSOK, babaváró, lakáspiac - Getty