Miért káros a szálló por?
A levegő minőségének mérését Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat végzi, ami egyrészt az automata állomások adatain, másrészt a manuális hálózat pontjain gyűjtött adatokon alapszik. A vizsgálat során megállapítják, hogy egy térségben az adott időpontban mennyire felel meg a levegő minősége a különböző határértékeknek.
Közlekedés és lakásállomány
Jelenleg a PM10 méretű porrészecskék éves kibocsátásához a közlekedés és szállítás 3 ezer tonnával, míg a háztartások 17 ezer tonnával járulnak hozzá. Míg azonban a közlekedés kibocsátása két és fél évtized alatt negyedére csökkent, addig a háztartási kibocsátás csak harmadára. A fűtési rendszerek átalakításával és megfelelő szigeteléssel mindezt tovább lehetne javítani.
A széntüzelés a legkárosabb
A szilárd tüzelőanyagnak különösen nagy a szerepe a károsanyag-kibocsátásban. A legkárosabb ebből a szempontból szén, azon belül is a gyengébb fűtőértékű barnakőszén vagy lignit. Fával történő fűtés esetében sem mindegy azonban, hogy milyen fát használunk. A keményfák, mint a bükk, tölgy tisztább égéssel járnak szemben a puhább fenyővel. Sok helyen azonban még ma is előfordul, hogy a háztartási hulladék egy része is a kályhába kerül, ami nem csak veszélyes, de jogszabály szerint is tilos. A kályhában ugyanis csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok égetése engedélyezett. Ide tartozik például a tűzifa, szén, koksz, brikett, de már egy lakkozott parketta elégetése is meglehetősen káros, a rajta lévő festék és ragasztó égetéskor felszabaduló vegyületek miatt. Nem is beszélve a műanyagokról, aminek vegyületei visszajutva a lakótérbe akár halált is okozhatnak.
Azokban az esetekben, ahol egyelőre nincs lehetőség megújuló alapú fűtés használatára, ott is érdemes a szigetelésre költeni, ugyanis a rezsiköltség csökkenése mellett a kibocsátott káros anyagok mennyiségében is pozitív változást hozhat. Ez pedig hosszabb távon is hozzájárul egy egészségesebb levegőjű környezethez, a téli szélcsendes időszakokban is.
