A 2018. októberi kiíráson az alábbi 4 tablóval pályázott a Hegyvidéki Önkormányzat:
- 1. Normafa: Az épített környezet és a kulturális örökség megőrzése
- 2. Új városközpont az egykori MOM Optikai Művek környezetében
- 3. A városfejlesztés egyben az emberek gondolkodását is formálja
- 4. Komplex közterület-megújítás - Böszörményi út, a Hegyvidék főutcája
A Hild Jánosról elnevezett díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta kétévente ítéli oda azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kiemelkedő fejlesztési programokat valósítottak meg.
A konferencián Salamin Géza, MUT elnök elmondta, hogy az Urbanisztikai Társaság egyaránt foglalkozik azzal, hogy Budapest hogyan lehet versenyképes a régióban, milyen szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel, szervezetekkel lehet segíteni a városlakókat, de a vidéki fejlesztések is fontosak számukra, jelenleg Debrecen az egyik ilyen, ami kiemelt figyelmet kap.Az előadók között Dúll Andrea, egyetemi tanár a környezetpszichológiáról tartott előadást, a személyi és a fizikai környezet összeillesztéséről. Elmondta, hogy például egy köztér kialakítása során a különböző elemek, utak, ülőhelyek befolyásolják az ott tartózkodó emberek viselkedését, de nem feltétlenül úgy, ahogyan azt a tervezők kezdetben gondolták. Hozzátette, hogy egyfajta törvényszerűség, hogy körülbelül negyed óra után kialakul egy ún. helytulajdonlási élmény, ami megmagyarázza, hogy egy előadáson a szünet után miért ugyanoda ülünk vissza, ahelyett, hogy egy másik ülőhelyet keresnénk. Emellett van sok más látens erőtér, ami definiálja a köztereket, illetve a látvány is kiemelt szereppel bír, ha egy nagyon jó átalakításon is megy keresztül egy köztér, a régi látvány elvesztése miatt egyfajta veszteség alakul ki bennünk.
Tavasszal kerül megrendezésre a Portfolio szervezésében megvalósuló Future City konferencia, ahol a városfejlesztési lehetőségek és a főváros élhetőségének kérdései is a kiemelt témák között lesznek. További részletek hamarosan.
A szakmában nemzetközileg elismert dán építész és várostervező Jan Gehl, (alapító és vezető tanácsadó, GehlPeople) többek között a magyarul is megjelent Élhető városok című könyv szerzője volt a konferencia kiemelt előadója. Koppenhága várostervezőjének gondolkodása forradalmasította a városi terek alakítását, munkáiban abszolút központi helyet kap a városhasználó ember, és terveiben minden városalkotó elem a vele való harmonikus és fenntartható együttélésnek van alárendelve.Előadásában néhány példával is felhívta a figyelmet arra, hogy a terek kialakításánál a használók, az emberek viselkedése a lényeges szempont. Amikor egy újonnan elkészült füvesített területen egy idő után kialakul egy kisebb ösvény, amit az emberek organikusan kezdenek el használni, hogy így rövidítsék le az adott útszakaszt, akkor ott egyszerűen sokkal okosabb lenne egy járdát kialakítani. Egy másik példa a nagy közterek esetében, hogy hiába van elég hely középen, az emberek szeretnek a tér szélére, a falakhoz közelebb húzódni, és nem a tér közepén megállni, főleg igaz ez akkor, ha egyedül vannak.
