Balogh László
vezető gazdasági szakértő, igazgatósági tag
ingatlan.com
Pályafutását a Deloitte Zrt. adótanácsadási osztályán kezdte, 2009-ben csatlakozott az ingatlan.com-hoz, ahol kezdetekben gazdasági és pénzügyi területen dolgozott. 2015. januárjától az ingatlan.com Zrt. igazgatósági... Tovább »
Sorozatban jönnek a társasházi lakások
A szakember elmondta azt is, hogy az elmúlt 1-2 évben kiadott lakásépítési engedélyek alapján még rengeteg lakás jön a piacra, az idén 20 ezernél is több új lakás átadása várható. 2019-ben elsősorban az elmúlt 1-2 évben elindított társasház-fejlesztések keretében megépült új lakások lesznek túlsúlyban a piacon, amelyek jelentős része egyébként már a tervezési fázisban és az építkezés során vevőre talált.A következő évben növekedhet a családi házak és ikerházak súlya a piacon részben a 2019 őszén induló új támogatásnak, a falusi CSOK-nak köszönhetően. Ennek keretében ugyanis több mint kétezer településen lévő lakóingatlan vásárlására és felújítására lehet igényelni az állami támogatást. Balogh László azt mondta, bár a falusi CSOK pontos részletei még nem ismertek, az egyik fontos elem, hogy felújításra is igényelhető, ez pedig hozzájárulhat a kistelepüléseken lévő lakásállomány minőségi javulásához.
Jól látszódott a lakásáfa körüli bizonytalanság
"A számok jól leképezik az értékesítési céllal épített lakások áfa-terhe körüli bizonytalanságot, ami a tavalyi év nagy részében uralta a piacot" - értékeli a számokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Először bejelentették, hogy nem tervezik meghosszabbítani az eredetileg 2019 végéig hatályos 5 %-os áfa-kulcsot, hanem 2019 után visszaáll az eredeti, 27%-os forgalmi adó. A kezdeti felbolydulást azután ideiglenes megnyugvás követhette, mivel egy év végi döntés alapján, átmeneti megoldásként azon ingatlanok esetében, amelyek 2018. november 1-je előtt jogerős építési engedélyt kaptak, 2023 végéig még alkalmazható a kedvezményes áfa-kulcs.Valkó Dávid
vezető elemző
OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont
Valkó Dávid, terület- és településfejlesztő geográfus, földrajz tanár, illetve újságíró alapdiplomája, majd ingatlanszakértő másoddiplomája megszerzését követően, 2000 óta ingatlanpiaci elemzőként tevékenykedik.... Tovább »
A használatba vételi engedélyek száma (azaz lényegében a megépült lakások száma) minden településtípus esetében nőtt. A legnagyobb mértékben, 40%-kal Budapesten, a legkevésbé, 10%-kal a megyei jogú városokban.
"A tavaly november előtt építési engedélyt kapott projektek beruházói egyértelműen előnyös helyzetben vannak, hiszen várhatóan olcsóbban és kapkodás nélkül építkezhetnek. Emellett, mivel az ilyen lakások száma véges lesz a piacon, biztos, hogy továbbra is élénkebb érdeklődés várható irántuk a 27%-os áfa-tartalommal kínált ingatlanokhoz képest" - vélekedik a szakértő. A kereslet intenzitását mutatja, hogy a legfrissebb OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adatai alapján, az idén a fővárosban átadni tervezett 13,4 ezer társasházi lakásból januári állapot szerint közel tízezer már tulajdonosra talált, és a jövőre megépülő ingatlanok fele ugyancsak elkelt már. Kérdés azonban, hogy a 27% áfa-tartalom mellett mennyire esik majd vissza a piac. Szinte biztos, hogy szűkülő kínálattal és kereslettel kell majd számolni, ám ennek pontos mértéke még nem látható.
Az 1960 óta tartó közel hat évtized során éves átlagban 48 ezer lakás épült Magyarországon, a rendszerváltás óta ez a szám 24 ezerre csökkent, míg a 2010 óta tartó időszakban mindössze 12 ezer. A mostani kiugrónak mondható 17 ezer feletti szám tehát csak a legutolsó évtized időtávjában számít kiemelkedőnek, a 2010 előtti időszakhoz képest még mindig negatív rekord.