Itt a nagy bérlakáskörkép - Kik, hol, mennyiért bérelnek ma lakást Magyarországon?
Ingatlan

Itt a nagy bérlakáskörkép - Kik, hol, mennyiért bérelnek ma lakást Magyarországon?

Portfolio
A lakásbérlés intézménye Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, de a lakáspiac szempontjából ezzel a szegmenssel is egyre inkább számolni kell. Eddig viszonylag kevés átfogó anyag született a témában, ezt hivatott pótolni a KSH legújabb felmérése, amelyben a bérleti díjakon túl azt is megvizsgálták, hogy milyen társadalmi csoportok, milyen környékeken, milyen típusú és méretű lakásokat bérelnek.

A piaci bérlakások a nagyvárosi, többlakásos épületekbe koncentrálódnak

Az összes bérelt lakás 39%-a Budapesten, további 30%-a megyeszékhelyeken van, és csak kevesebb mint egyharmaduk a többi városban vagy községekben. Budapesten a bérlakások 41%-a városi bérházban, 20%-uk lakótelepen, 35%-uk egyéb, főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben található. A megyeszékhelyeken a legtöbb bérlakás lakótelepi épületekben érhető el (59%).

Itt a nagy bérlakáskörkép - Kik, hol, mennyiért bérelnek ma lakást Magyarországon?
Forrás: KSH
Főként a kisebb lakásokat adják bérbe, ezek átlagos nagysága (56 négyzetméter) kétharmada a lakott lakásokra jellemző országos átlagnak. Ettől csak a falusi, általában családi házban lévő bérlemények nagysága tér el számottevően, ami eléri a 70 négyzetmétert. A bérelt magánlakások többsége kétszobás. (56%). Az egyszobás lakások aránya Budapesten 28%, meghaladja az országos átlagot (22%).

A bérlakások minősége általában elmarad a településkategóriára jellemző színvonaltól. Budapesten a bérlakások mindössze kétharmada összkomfortos, szemben az összkomfortos lakásoknak a fővárosra jellemző, átlagosan háromnegyedet elérő arányával. Kirívóan alacsony komfortosságú bérlakások csak a kisebb településeken fordulnak elő nagyobb számban: a falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli. Ugyanitt a bérlakások 12%-ában nincs fürdőszoba, ez az arány kétszerese a lakott falusi lakásokra jellemzőnek.



Portfolio Ingatlan Adatbázis


Waterfront City

Waterfront City

1033 Budapest, Folyamőr utca 3.
269 db lakás
30 - 126 m2 alapterület
Átadás:
2021 Q4
25.2 - 209.9 M Ft
Ajánlatot kérek

A diákok csak egy szűk réteget jelentenek

A legtöbb bérlő (57%) családjával vagy partnerével él a lakásban, míg az egyéb kapcsolatban álló lakótársak, így a barátok, diák- és munkatársak aránya együttesen 11 százalékot tesz ki. A bérelt lakások 32%-ában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37%), a kisebb településeken alacsonyabb. A fővárosban és a megyeszékhelyeken gyakoribb a diákok és barátok közös lakásbérlése, míg a kisebb településeken inkább a munkatársak közös lakáshasználatára lehet példákat találni.

Egészen más típust képviseltek azok a bérlők, akik végleges otthonuk felépítése idejére költöztek albérletbe, illetve azok, akik számára a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a nagyobb munkapiaci mobilitást biztosítja.



Portfolio Ingatlan Adatbázis


BudaPart

BudaPart

1117 Budapest, Kopaszi-gát 5
817 db lakás
29 - 124 m2 alapterület
Átadás:
2019 Q3-tól
0 - 0 M Ft
Ajánlatot kérek

A bérelt lakások negyedében él 19 év alatti gyermek. Ez az arány a kisebb településeken eléri az egyharmadot, míg a nagyobb városokban alacsonyabb. Ez azzal is összefügghet, hogy a kisebb településeken a szociális lakásellátás önkormányzati lakások hiányában lényegében elérhetetlen.

Minden tizedik bérelt lakásban külföldi állampolgárok laknak. Budapesten ez az arány eléri a 20%-ot, a megyeszékhelyeken 6%-ra becsülhető, a kisebb településeken ennél is alacsonyabb. A külföldiek 40%-a tanulmányok, további 31%-uk munka miatt lakik a magyarországi bérlakásban. Esetükben inkább jellemző, hogy barátokkal, munkatársakkal közösen vesznek ki egy lakást (arányuk 26%, szemben a magyar bérlőkre jellemző 8%-kal).

Van, amikor a bérlés a jó megoldás

Örök vitatéma a bérlés kontra vásárlás, az összegyűjtött információk azonban számos olyan egyéni élethelyzetet megmutattak, amelyekben a magánlakás bérlése megoldás lehet. Sokan válás, partnerkapcsolat megszűnése miatt laknak bérlakásban. Többen jelezték, hogy devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban - bér fizetése ellenében - lakhatnak tovább. Sok bérleti kapcsolat valamilyen személyes szívességen alapul, ez azonban a lakhatás bizonytalanságával jár együtt.



Itt a nagy bérlakáskörkép - Kik, hol, mennyiért bérelnek ma lakást Magyarországon?
Részletekért kattints ide!

A legfontosabb a bizalom

A bérlők közel fele rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával (48%). A bérlők második legnépesebb csoportja (31%) ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalakon talált lakást, további 10%-uk pedig egyéb internetes felületeken, hirdetési vagy közösségi olda- lakon került kapcsolatba a tulajdonossal. A megkérdezettek 4,9%-a nem volt kapcsolatban a bérbeadóval, számára valaki más - szülő vagy munkaadó - intézte a lakásbérlést. Az offline hirdetési felületek ma már nem népszerűek, a falragaszokon, nyomtatott sajtóban megjelent hirdetéseken keresztül létrejött bérletek aránya nem érte el az 5%-ot. Az összes bérlő 60%-a legalább tájékozódásképpen felkereste valamelyik internetes ingatlanportált, ilyen értelemben az ingatlanportálok szerepe meghaladja a piaci informálódásban a tényleges súlyukat.

Itt a nagy bérlakáskörkép - Kik, hol, mennyiért bérelnek ma lakást Magyarországon?
Forrás: KSH
Az internet szerepe a települési lejtő mentén meredeken csökken. Ugyanakkor még a nagyobb városokban is magas a személyes összeköttetés útján létrejövő bérletek aránya, ami azt mutatja, hogy mennyire jellemzően a felek közötti bizalomra épül ez a kapcsolat.

Ennyit költünk bérlésre

A megkérdezettek nagy többsége rendelkezik bérleti szerződéssel, mindössze 13%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem kötöttek bérleti szerződést, ők általában személyes ismeretség révén kerültek kapcsolatba a tulajdonossal. A lakások többségét részben vagy teljesen bebútorozva adták ki (64%). A bútorozatlan lakások kiadása inkább a kisebb településekre jellemző (49%), a megyeszékhelyeken egyharmadukat, Budapesten negyedüket bérelték bútorozatlanul. A külföldi bérlők érthető módon sokkal kevésbé támaszkodhatnak személyes kapcsolataikra lakáskereséskor. Kevesebb mint egynegyedük jutott személyes ismeretség révén a lakáshoz, míg 58%-uk netes ingatlanhirdetésben talált rá a bérleményre. A külföldiek az átlagosnál gyakrabban számíthattak munkaadójuk segítségére a lakáskeresésben (7,6%). 80 ezer forint volt egy bérelt lakás átlagos bérleti díja. A felmérés elsődleges célja a lakbérek vizsgálata volt. A kérdezés során a bérlők 11%-a jelezte, hogy valamilyen okból a piacinál kedvezőbb lakbért fizet. A kedvezmények legjellemzőbb magyarázata az volt, hogy baráti, rokoni viszonyban állnak a tulajdonossal, emiatt fizetett kevesebbet a bérlők 5,5%-a. Az okok között szerepelt még a hosszabb ideje fennálló bérleti viszony, illetve hogy a bérlő ellát valamilyen ház körüli feladatot. A lakhatás esetenként a bérlő munkaviszonyához kapcsolódott, továbbá az is előfordult, hogy a munkáltató hosszabb távra szerződött a lakás tulajdonosával, ahol elhelyezte alkalmazottait. A kérdezettek 89%-ánál a lakbér nem fedezett semmilyen lakásfenntartási költséget. Ha mégis, akkor leggyakrabban a közös költséget, továbbá a víz- és csatornadíjat tartalmazta (6,7%, illetve 5,4%). A fűtési költség az esetek 4 %-ában, további tételek, pl. a melegvíz díja ennél is ritkábban voltak benne a lakbérben.Mindezek alapján megállapítható, hogy 2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi 80 ezer forintba került. Akik kedvezményt kaptak, átlagosan 58 ezer forintot fizettek, akik pedig nem kaptak kedvezményt, azoknak átlagosan 83 ezer forint volt a havi lakbérük. A budapesti bérleti díjak megközelítették az országos átlag másfélszeresét.

Itt a nagy bérlakáskörkép - Kik, hol, mennyiért bérelnek ma lakást Magyarországon?
Forrás: KSH
A bérleti piacra jellemző erőteljes földrajzi koncentráció miatt nagy számú budapesti megfigyelés áll rendelkezésünkre, ami lehetővé teszi a fővároson belüli különbségek bemutatását is. A legdrágább budai hegyvidéki kerületekben a 146 ezer forintos átlagos havi lakbért egyrészt a 2400 forintot megközelítő négyzetméterenkénti díj, másrészt az itt jellemző, átlagot meghaladó lakásméretek magyarázzák. A pesti belső kerületekben - noha a lakbér teljes összege alacsonyabb - a kisebb lakásméretek miatt a fajlagos lakbér meghaladja az említett budai kerületekét.



Portfolio Ingatlan Adatbázis


Budai Walzer I. ütem

Budai Walzer I. ütem

1117 Budapest, Budafoki út 215.
260 db lakás
28 - 91 m2 alapterület
Átadás:
2021. jún
27 - 82.3 M Ft
Ajánlatot kérek

Vidéken a nyugat-dunántúli megyeszékhelyek lakbérszintje bizonyult a legmagasabbnak, az itt megfigyelt, mintegy 1600 forintos négyzetméterenkénti lakbér ugyanakkor alig haladja meg az országos átlagot, és csak közelíti a budapesti külső kerületek lakbéreit. Az ország többi területén sok esetben az 50 ezer forintot sem éri el a lakbérek havi összege.
Frankfurt Stock Exchange
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development
BÉT-Hiventures_2
shutterstock_564998512
Bales of waste paper
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
shutterstock_1398060875