Az építőipar és a lakáspiac szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen, éppen emiatt, ami az egyik szektort kihívásként érinti, az továbbgyűrűzik a másikba is. Banai Ádám, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, három olyan problémakört mutatott be előadásában, ami a lakáspiacot, valamint a hazai építőipart együttesen érinti:
- Erőteljes árnövekedés van a lakáspiacon, ami komoly kihívást jelent sokak számára, és veszélyezteti a lakhatási kérdést.
- Mindeközben 20 ezer új lakás épül, ami még mindig nem kiemelkedő szám, vagyis ezen a területen is van mit javítani.
- Szintén kihívás az építőipar helyzete, mind a munkaerő, mind a kapacitás, mind a főleg külföldről érkező anyagbeszállítás kapcsán.
Veszélyben a lakhatás? – 1. kihívás
A konferencia előző építőipari kerekasztal-beszélgetésben sokszor előkerült az adatok szükségessége, ezek nagyjából 4-5 hónap mire megérkeznek hozzánk is, így 2019 év végére becsléseket lehet csak adni egyelőre, ebből azonban kirajzolódik, hogy:
London, Párizs vonalon vagyunk, ha a lakáspiaci bérleti díjakat és a magyar átlagos keresetet összehasonlítjuk.
A fiataloknál különösen nehéz a lakhatási helyzet megoldása, az újabb generáció kiszorul a belvárosból, miközben nem akarnak a külső kerületekbe költözni, vagyis egy nagyon szűk sávban tudnak mozogni. A pályakezdők jellemzően alacsonyabb átlagos béréből minimum 15 év kell, hogy saját lakáshoz jussanak, miközben aligha van bérlakáspiac Magyarországon, így ez a lehetőség sem segíti őket
A lakásállomány megújulása – 2. kihívás
A csúcsév még magyar szempontból is messze van attól, mint ami elvárható lenne az új lakásépítések számában.
A megujúlási ráta 0,4-0,5%, míg az egészséges 1,5% lenne.
Ez továbbgyűrűzik a klímaváltozás elleni küzdelembe is, az új lakások már jóval energiatakarékosabbak, így ha ha a jelenlegi lakásállomány megújulása gyorsabban bekövetkezik, az a klímacélokat is segíti.
Az építőipar helyzete – 3. kihívás
Az építőipart a szakemberhiány hátráltatja jelentősen, hangsúlyos az alapanyaghiány, amit most részben a kevesebb elindított projekt enyhített. Az MNB javaslata, hogy egy hosszú távú, célokat és számokat tartalmazó startégia alakuljon ki, a piaci szereplőkkel együtt konzultálva.
Az építőipar és a lakáspiac kapcsolatát jól leírja, hogy:
plusz 10 ezer lakás megépülése 0,7-0,8 többletnövekedést eredményez a hazai GDP-ben.
De nemcsak a GDP-ben, hanem a foglalkoztatottságban is meglátszódnak a nagy volumenű lakásépítések, 10 ezer új lakás 25 ezer munkahelyet teremt, a modellezések szerint.
A konferenciáról készült további beszámoló:
