Néhány éve még ritkaságnak számított Magyarországon, ha egy lakóingatlan fejlesztői az energiahatékonyság ígéretével próbálták felkelteni a vevők érdeklődését. Legfeljebb azzal tudtak érvelni, hogy a környezetet kímélő technológiai újításoknak köszönhetően lényegesen le lehet majd szorítani a fenntartási költségeket. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet, az új építésű ingatlanok piacán egyre több a környezettudatos vásárló, őket az energiahatékonyság mellett az is érdekli, hogy a beruházók milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak.
Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-ig megkaphassák. Azoknak viszont, akik megfelelnek a januártól életbe lépő előírásoknak, nem kell aggódniuk. A szigorodó szabályokat teljesítő lakóingatlanok értékesítése a vásárlói igények átalakulása miatt várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, és magasabb megtérülést biztosít számukra még akkor is, ha a korszerű zöld technológiák alkalmazása növeli az építés költségeit – mondta el Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont új építésű projektekért felelős menedzsere. A szakértő szerint hasonló tendencia érvényesül a használt ingatlanok piacán is: egyszerűbben, gyorsabban és jobb áron lehet értékesíteni azt a lakást, amelynek a felújítása nem merült ki a belső tisztasági festésben.
Miben más egy mai épület a 10 évvel ezelőttihez képest?
Fejlesztéseinkben a korábbiakban elterjedt központi gázkazánt felváltja a központi hőszivattyú, a radiátort, mint hőleadót, pedig a felületfűtés, ami nem utolsó sorban hűtésre is alkalmas. Az épületszerkezetek hőtechnikai tulajdonságai sokat javultak az elmúlt 10 évben, jobb a falazat, jobbak a nyílászáró szerkezetek és jobb a hőszigetelés is. Ezekkel párhuzamosan sokat fejlődtek a lakóépületek alkalmazott gépészeti alaprendszerei, amelyek energiafelhasználása is hatékonyabb lett, például fokozatosan kivonták a forgalomból a nem kondenzációs gázkazánokat is - hívta fel a figyelmet Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezető igazgatója.
Metrodom Őrmező
| 193 db lakás 31.7 – 117 m2 alapterület 38.5 – 163.2 M Ft | Átadás: 2021 Q4 |
Ajánlatot kérek | |
A gondos tervezés sokat javít az energiahatékonyságon, különösen, a tájolás, alaprajzi kialakítás, a határoló falak és nyílászárók egymáshoz viszonyított aránya és az alkalmazott anyagok minősége. Ezen tényezők hatékonyságának növelése már önmagában is csökkenti a lakóépület energiafelhasználást. Nagyon fontos ezen felül az alkalmazott gépészeti és elektromos rendszerek hatékonysága, amik döntően befolyásolják az energiaigényt.
Drágább lesz a lakás, mégis jól járhatunk vele
A hagyományos gázkazán, mint hőtermelő és a radiátor, mint hőleadó rendszerekhez képest a központi hőszivattyú, mint hőtermelő és a mennyezeti felület, mint hőleadó rendszer egy 2 lakószobás lakás esetében átlagosan 1,5 millió forinttal drágább kivitelezési költséget jelent. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az új rendszer már tartalmazza a hűtési megoldást is, hiszen pár évvel ezelőtt nem igazán találtunk klimatizált lakást a piacon, márpedig a klímaváltozás miatt egyre inkább a hűtésre és persze a megfelelő árnyékolásra kell majd koncentrálni - mondta el a szakember.
A környezettudatos vásárlók azért is hajlandók többet fizetni egy magasabb energiahatékonysági kategóriába sorolt lakásért, mert hosszabb távon jelentős megtakarítást érnek el a fenntartási költségekben. Egy ma átlagosnak mondható, FF energiaosztályú 70 négyzetméteres ingatlan éves fűtési célú energiafelhasználásának hozzávetőleges költsége 200 ezer forint körül alakul. Egy ugyanekkora, de BB besorolású lakásnál a teljes éves, a fűtésen kívül minden egyebet is tartalmazó energiafogyasztás értéke 85 ezer forint, míg egy AA++ besorolásúnál 25 ezer forintos éves kiadással lehet számolni átlagos fogyasztás mellett – tette hozzá Homolya Gergely.
Duna Pearl
| 193 db lakás 50 – 105 m2 alapterület 76.46 – 257.05 M Ft | Átadás: 2022 |
Ajánlatot kérek | |
Mire figyeljünk vásárlóként?
A leendő vásárlónak a végső döntés meghozatala előtt érdemes alaposan megnéznie a tervezett fűtési rendszerét a lakóépületnek, hiszen a fejlesztők egy része minimális többletráfordítással igyekszik megoldani a megújuló energia részarány biztosítását. A lakásonkénti hőszivattyú (magyarul légkondicionáló) alkalmazásával a helyiség igen gyorsan felmelegíthető, és adott esetben le is hűthető, azonban az állandó levegőmozgás nem feltétlenül okoz komfortos érzést. Lehetőség van továbbá a hatályos szabályozás által meghatározott távfűtésre (/távhűtésre) való rácsatlakozásnak is, ami a beruházó szempontjából az egyik legköltséghatékonyabb megoldás, azonban a jelenlegi szolgáltatói árak mellett a leendő lakónak nem biztos, hogy a leggazdaságosabb. Ezeken a megoldásokon túl létezik egy ugyan magasabb kiépítésű költséggel rendelkező rendszer is, amely viszont a végfelhasználó számára a leginkább pénztárca kímélő lehetőség. A Metrodom hamarosan induló projektjein mi mennyezetfűtést terveztünk az úgynevezett Dual Eco fűtési rendszerrel. Ezekben a lakóépületekben a leendő lakók a központi hőszivattyúk nyújtotta mennyezet hűtés komfortját is tudják élvezni, hiszen a rendszer egyik folyománya, hogy a fűtési rendszer nyáron hűteni is képes a lakásokat - hangsúlyozta Kiss Gábor.
Címlapkép forrása: Getty Images
