Az előzetes adatok szerint tehát 2019 első és 2020 első negyedéve között 5,4 százalékkal csökkentek reálértéken a hazai lakásárak, miközben Írország kivételével az összes többi országban növekedés volt tapasztalható. Az élen Luxemburg áll éves szinten mért 12,3 százalékkal, és még Észtországban drágultak átlagosan 10 százalékot meghaladó mértékben a lakások. A feldolgozás alatt álló adatok miatt azonban ez biztosan változni fog.
Ennek ellenére biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországon a korábbi évek szárnyalása véget ért, nem kizárt viszont, hogy ez az 5 százalék feletti csökkenés mindössze 1-2 százalék lesz, sőt akár még pozitív irányba is fordulhat, de az szinte teljesen kizárható, hogy ismét az élbolyba kerüljünk az árváltozás országok közti rangsorában. Az elmúlt években viszont ez nem volt ilyen egyértelmű, amit a 2008, 2012 és 2016 óta eltelt időszak országonkénti árváltozásai is bizonyítanak. Az alábbiakban ezt hasonlítjuk össze.
Az ábrán jól látszik, hogy mind a 2012-2019, mind a 2016-2019 közti időszakban Magyarországon emelkedtek legnagyobb mértékben a lakásárak. Emellett még erős volt Írország, Luxemburg, Szlovákia, Németország, Észtország és Svédország áremelkedése is.
A cikkből kiderül:
- Hogyan változtak az inflációval korrigált lakásárak 2008, 2012 és 2016 óta az EU országaiban.
- Hol volt a legnagyobb áremelkedés? Ho volt árcsökkenés?
- Mely országokban olcsóbb reálértéken ma egy lakás, mint 4, 8 vagy 12 évvel ezelőtt.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
