A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
A jegybankelnök szerint ma az erős kereslet nem találkozik hasonlóan erős kínálattal a lakáspiacon, sem a mennyiség, sem a térszerkezet tekintetében, ezért kínálati fordulatra van szükség.
Az áfa korábbi kedvezményes mértékének visszaemelése hibás lépés volt, tovább gyengíti a kínálati oldalt, így a mai rendszerben a lakáspolitika inflációt termel és nem új otthont teremt.
Az „Új Otthon Program” lényege
- Kizárólag zöld otthonok építését támogatná 0 százalékos hitellel, amit az otthont építők és vásárlók vehetnének fel. A szigorodó energiahatékonysági követelmények miatt azonban ez lényegében a jövőben épülő összes lakást érintené.
- A családok mellett az ingatlanfejlesztőknek is forrást kínálna a konstrukció, felső határokkal.
- Tíz éves futamidejű lehetne, így még nem terhelné hosszú távon a jegybanki mérleget.
- A teljes forrásszükségletet meg lehetne osztani a jegybanki, illetve a saját, a családi, a baráti, egyéb banki források és a kormányzati támogatások között.
- Az elbírálási folyamat során igénybe vehető a pénzügyi rendszer szereplőinek előminősítése, amiért a jegybank díjat fizethet.
- A hitelbírálatnál az állami támogatások (Magyarországon ilyen a CSOK), a megtakarítások és az egyéb pénzügyi források beszámításra kerülnek.
- A pénzügyi szolgáltatók előminősítése 5 napnál, a jegybank döntése 5 óránál a pénzutalás pedig 5 másodpercnél nem tarthat tovább.
- Az ügyféladatok hatékony felhasználásához átfogó, megbízható hitelinformációs rendszerek kellenek.
- A jegybanki forrást biztosítási szerződés biztosítaná jelzálog helyett.
Mindezzel szerinte 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést és 40-50 ezer új teljes munkahelyet lehetne teremteni.
BudaPart
| 817 db lakás 29 – 124 m2 alapterület | Átadás: 2019 Q3-tól |
Ajánlatot kérek | |
Lakáspiaci hatások
A hazai lakáspiac több szempontból is komoly kihívások előtt áll. Részben az 5 százalékos áfa megszűnése miatt a bejelentett lakásfejlesztések száma jelentősen csökkent, amin a rozsdaövezetekre kibővített támogatási rendszer vélhetően enyhíteni fog, de amíg ennek részleteit nem tudjuk, a fejlesztők kivárnak a nagy bejelentésekkel.
Ahogy a Budapesti Lakáspiaci Riport ábráján is látszik, a mostani feltételek mellett 2021 után szinte alig várhatók lakásprojektek, noha azokat a 2-2,5 éves átfutási idő miatt már be kellett volna jelenteni. A fejlesztések hiánya ráadásul nemcsak azért problémás, mert egy tehetős réteg nem tud magának lakást választani, hanem olyan negatív hatásai is vannak, mint a kapcsolódó iparágak – építőipar, belsőépítészet, lakberendezés – hanyatlása, vagy a lakásállomány elöregedése annak környezeti és költségekben jelentkező minden negatív hatásával együtt. Abban lennénk tehát érdekeltek, hogy a most várhatónál nagyobb legyen a kínálat, amit a mostani program is célként tűzött ki.
Kereslet és kínálat
Az MNB javaslata tehát alapvetően kettős: a fejlesztők számára nyújtandó finanszírozási segítség hatására növekedhet a kínálat, míg a vásárlóknak kínált olcsóbb és jobb források a keresletet erősíthetik. Felmerült a kérdés, hogy milyen hatása lehet ennek az árakra nézve. Ennek kapcsán érdemes 2015-16 környékére visszamennünk, amikor a CSOK és a kedvezményes lakásáfa bevezetése adott egy hatalmas lökést az újlakás-piacnak. Akkor sokan arra számítottak, hogy a kedvezmények miatt a válság alatti alacsony árak mellett fog emelkedni a kínálat, a valóságban viszont nemcsak a lakásfejlesztések száma, hanem az árak is jelentős emelkedésnek indultak.
Budai Walzer I. ütem
| 260 db lakás 28 – 91 m2 alapterület 32.7 – 92 M Ft | Átadás: 2021 Q3 |
Ajánlatot kérek | |
A mostani helyzet viszont más. Jelenleg nem egy válság közepén vagyunk alacsony bázisértékekkel, éppen ellenkezőleg, több éves szárnyalást követően soha nem látott magasságokban vannak az építőipari költségek és a lakásárak. Az biztos, hogy olcsóbb finanszírozással a fejlesztőknek is jobban kijön a matek, a vásárlói oldal finanszírozása viszont inkább az áremelkedés irányába hathat. Ha ugyanis a vevők könnyebben jutnak pénzhez, az felfelé nyomhatja az árakat, viszont a közelmúltban több lakásfejlesztő is úgy nyilatkozott, hogy az építőipari költségszint további emelkedését semmi nem indokolja.
A néhány héttel ezelőtti Hangulatfelmérésünkben megkérdezett elemzők is azt várják, hogy bár a készletek csökkenésével az áremelkedés korábbiaknál jelentősen lassabb folytatódása lenne várható, a rozsdaövezeti lakásáfa miatt inkább minimálisan csökkenhetnek az árak. A mostani döntés pedig hasonló finanszírozási könnyítést jelentene mind a kínálati, mind a keresleti oldalon, így látunk arra esélyt, hogy a mostani árszintek mellett kezdjen ismét növekedni az új lakások kínálata.
Címlapkép forrása: Getty Images
