A fenti kérdés megválaszolásához az MNB árindexének kategóriáit, és a NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképet hívtuk segítségül. Bár a két intézmény módszertana nem teljesen azonos, az OTP adott területegységekre vonatkozó aktuális négyzetméterárait az MNB ugyanazon területegységekre vonatkozó árindexeivel visszaszámolva mind a négyzetméterárakról, mind a területi árkülönbségekről átfogó képet kaphatunk.
A területi és a jogállási különbségek után végül azt is megnéztük, hogy a jövedelmekhez képest hogyan alakultak az elmúlt 20 évben a magyarországi lakásárak. A folyamatok pontosabb megértéséhez három időszakot különböztettünk meg.
A válság előtt: 2001-2008
Bár 2001-ben a piac még közel sem volt annyira átlátható és adatokkal jól ellátott, mint manapság, az 1990-es évekhez képest hatalmas fejlődés volt, hogy egyre többen kezdtek foglalkozni a témával. Nem véletlen, hogy az 1990-es évekről az MNB-nek is csak az országos árindex áll rendelkezésére, a területi különbségek bemutatása csak 2000 után vette kezdetét. Éppen ezért a mostani elemzésünkben is 2001 első negyedéve volt a kiindulópont, területileg pedig a hét régió városaira jellemző árakat mutatjuk be.
A cikkből kiderül:
- Mi jellemezte a hazai lakáspiacot a 2001-2008 közötti, a 2009-2013 közötti és 2014-2020 közötti időszakokban?
- Hogyan alakultak a régiók városaiban a lakásárak az elmúlt 20 évben?
- Hogyan szakadtak el a budapesti lakásárak az ország többi részétől?
- Mennyire voltak drágák a lakások az elmúlt 20 évben a jövedelmekhez képest?
- Az elmúlt 20 évben mikor érte meg legjobban lakást vásárolni?
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
