nagy márton
Ingatlan

Nagy Márton: harcba kell szállni a külföldi alapanyaggyártó cégekkel szemben

Portfolio
A magyar otthonteremtési program célja, hogy Magyarországon minél többeknek legyen saját tulajdonú otthona. Míg nyugaton jellemzően bérlakásokban élnek az emberek, addig részletes felmérések alapján a magyarok számára fontosabb a saját tulajdonú lakás, éppen ezért folyamatosan vizsgáljuk ezen programok működését és figyelembe vesszük a javaslatokat. Idén elindítottuk az otthonfelújítási támogatásokat, aminek egyik legnagyobb előnye, hogy ennek hatására már nem kell elköltözni ahhoz, hogy a támogatást igénybe lehessen venni – emelte ki Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter a Portfolio Építőipar 2021 konferenciáján. A hazai építőipar helyzetét, főbb kihívásait és a lehetséges megoldásokat pedig Nagy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadója foglalta össze.

A CSOK 2015-ös bevezetése óta minden negyedik, gyermeket nevelő család részesült valamilyen otthonteremtési támogatásban. Ezen támogatások is hozzájárultak az építőipar eredményeihez, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány sokak munkáját veszélyezteti, az építőipar jelentős mennyiségben képes felszívni a járvány miatt más ágazatokból felszabaduló munkaerőt, egyfajta stabilitást adva az itt dolgozók számára – mondta el Novák Katalin.

STA_4943
Fotó: Stiller Ákos

Az építőipar helyzete Magyarországon

Az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja, és egészen a válságig jobban emelkedett, mint az országos GDP, a válság során azonban nagyobb volt a visszaesés. Az építőipar tartós visszaeséséért a mélyépítés felelős, az épületek építése, a magasépítés, már pozitív tartományban van, ami az új építésű lakásoknak is köszönhető. Tartós visszaesés tapasztalható az út- és a vízi közmű építés esetében, vagyis az állami építőipari beruházásoknál. Az épületek építésében a megkötött, új szerződések alapján visszaesés várható, csak az út-, autópálya-építések szerződésállománya emelkedik. A lezárt építőipari közbeszerzési eljárások nem utalnak jövőbeni szerződésállomány-emelkedésre – mondta el Nagy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az árazási erőt a külföldi cégek kihasználják, ami nem tesz jót a hazai alapanyagiparnak.

Az építőanyagipar kevésbé ciklikus, mint az építőipar, ugyanakkor Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb ütemű volt az építőanyagipari árak emelkedése, mint a régió többi országában. Egy sérült versenyszerkezet van, aminek helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára.

Az építőipari termelés és a GDP volumenének változása (százalék, előző év azonos időszakához képest), Forrás: Nagy Márton

Főbb kihívások és lehetséges megoldások

Fontos, hogy az építőipar kihívásaira kiemelt prioritásként tekintsünk, de legalább ilyen fontos azokra megfelelő megoldást találni – hangsúlyozta előadásában Nagy Márton. Az építőipar legfontosabb kihívásai és az azokra adható megoldások az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A rozsdaövezeti fejlesztések áfakérdése: A T/10746 törvény szabályozza a rozsdaövezeteket, amely a 150 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező új lakásokra 5%-os ÁFA adókulcsot határoz meg, amely megmaradna a 2022.12.31. utáni időszakra is.
  • Használatbavételi engedély kérdésének módosítása: A használatbavételi eljárás túl rugalmatlan, nem tudja lekövetni az építtető differenciált jogos igényeit. Javasolt az irodaépületek, kereskedelmi épületek többlépcsős átadási lehetőségének bevezetése, ami jobban követi a bérlői használatbavétel megvalósulását.
  • A bevásárlóközpontok számára egyszerűsített eljárás; a COVID miatt a „plázastop törvény” módosítása: A „plázastop törvény” azon pontjainak meghatározott időre (2 év legalább) való felfüggesztése, amelyek a már meglévő, engedéllyel rendelkező üzletek módosítására, átalakítására, bővítésére vonatkozik.
  • Régészet kérdésének térbeni és időbeni kérdéseinek leszabályozása: Alapvető probléma, hogy a régészet állandó érdekellentétet szül a beruházó és a régészek között. Gazdasági szempontból a feltárási munkák „piacosítása” javasolt, de ezt úgy kell megtenni, hogy a régészeti célok ne sérülhessenek.
  • Magyarország műemlékvédelem kérdésének kezelése: Mind a szabályozás tovább gondolása, kiegészítése mind az ösztönző rendszer felülvizsgálata, módosítása szükséges. Ennek ügyvitelére felelős kinevezése szükséges, aki a témakörben későbbiekben konkrét javaslatokat tud előkészíteni.
STA_5025
Fotó: Stiller Ákos

A piac áttekintése

Alágazatok és termelés

  • 11 építőanyag-ipari, és 2 bányászati alszektor emelhető ki, melyek az építőipar szempontjából kulcsfontosságúak.
  • Az építőanyag-iparban a két legjelentősebb szektor a teljes termelés közel 50 százalékát adja: a fémszerkezet, - épületelem gyártás (30 százalék) és a beton-, gipsz, cementtermék gyártás (18 százalék).
  • Az építőanyag termelés volumene az építőiparhoz hasonlóan alakult az elmúlt években.

Vállalatok és foglalkoztatottak száma

  • Jelenleg az építőanyag-iparban mintegy 8500, a bányászati ágazatban 400 szervezet működik, többségében kis mérlegfőösszegű, kevés foglalkoztatottal működő cégek.
  • Az alkalmazásban állók száma 2019 végén 55 ezer főt tett ki, ami a teljes foglalkoztatotti létszám körülbelül 2 százalékának felel meg. Külkereskedelem
  • Az építőanyag-ipari termékek külkereskedelmi forgalma Magyarország teljes áruexportjában és importjában mindössze 2-3 százalékot tesz ki.
  • A szakágak többségében az export meghaladja az importot, az üvegtermékek, a porcelán és a kerámiatermékeknél jelentős nettó export tapasztalható.
  • Magyarországon felhasznált építőanyagok 52 százaléka volt hazai előállítású termék, tehát 48 százalékban külföldi előállítású, importált termékeket használunk.
STA_5033
Fotó: Stiller Ákos

Árbevétel és tulajdoni arány

  • Az építőanyag-ipari vállalatok (ipari) árbevételének 57 százalékát adja a belföldi értékesítés, 43 százaléka exportból származik.
  • A magyar tulajdonú vállalatok árbevétele a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát adja, 54 százalékot a külföldi tulajdonú vállalatok árbevétele tesz ki.
  • A külföldi tulajdonú vállalatoknál meghatározó (54 százalék) az árbevételben az exporttevékenység, a magyar tulajdonú vállalatoknál ez az arány csak 19 százalék.
  • A külföldi vállalatok dominánsak a beton- és cementgyártó, a fa gyártó, az üvegtermékeket gyártó, a porcelán és kerámiatermékeket gyártó szektorokban, miközben a magyar tulajdonú vállalatok részaránya a fémszerkezet gyártó és műanyag termékeket gyártó szektorban számottevő.

Piaci koncentráció

  • Azokban a szektorokban, ahol a magyar tulajdoni részarány jelentős, ott szétaprózódott a piac.
  • Ha aláganként a top10 vállalatot vizsgáljuk, alacsony a magyar tulajdonú vállalatok aránya.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio

diam
perma
bull
tokió japán
beruhazas
wisjh

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
portugália shutter