"Az épületek, az ingatlanok a globális kibocsátás 40%-áért felelnek, ezért meg kell hoznunk a megfelelő döntéseket ahhoz, hogy meg tudjuk lépni az előttünk álló feladatokat – ilyen például az uniós 2030-as tervek teljesítése" - kezdte előadását Győri Gyula. "Ez persze nem megy könnyen mivel a komfortszintünk észrevétlenül növekszik, ez pedig azért fontos, mert a komfort és a felelősség kéz a kézben jár" - állapította meg.
Az épületekre és az üzemeltetésre rákanyarodva elmondta, hogy szerinte hibás az a hozzáállás, hogy egy épület alap (üzemeltetői) és bérlői fogyasztását külön kezeljük, holott a kettő között van némi szinergia. "El kell kezdeni egy kommunikációt az üzemeltető és a bérlő között, azt hangsúlyozandó, hogy a kibocsátásért ketten együtt felelünk." De hogyan is tudjuk ezt elérni - merült fel a kérdés. Az előadó szerint kulcsfontosságú, hogy már stratégiai szinten, még a tervezés előtt meg kell tudjuk határozni, hogy egy bizonyos komfortszintet mekkora energiabevitellel, annak milyen mixével tudunk elérni?
A fenntartható üzemeltetést már a tervasztalon el kell kezdeni
- hangsúlyozta Győri Gyula.
Sokan a technológiai fejlődésre várnak, hogy fenntarthatóbbá tegyék az üzemeltetést, holott a technológia már régóta velünk van. Az előadó szerint már 20 éve képesek vagyunk olyan házakat építeni, amely nélkülözni tudja az élő erőforrásokat, az elmúlt két évtizedben épült épületek viszont ezt a folyamatot nem vitték végig. Minőségében ugyan automatizálva voltak, de nem tudták teljesen elengedni az élőmunkát.
Ahhoz hogy több ilyen épületet tudjunk építeni elsősorban a korszerű tudásanyag átadására, edukációra van szükség.
A tudást persze alkalmazni is tudni kell - be kell tudni építeni a berendezéseket, azok teljesítményét figyelni és elemezni kell" - vélekedett a szakember.
Győri Gyula szerint az épületüzemeltetés egyik legnagyobb elmaradása fenntarthatóság terén az újrafelhasználás és az újrahasznosítás hiányában rejlik. "Ez még nem körforgásos gazdálkodás, sokkal inkább centrifugális – ez azonban nem fenntartható és akár törvényileg is szabályozni lehetne. Én nagyon hiszek a benchmarkingben, azaz
igenis legyenek lefektetett alapok arra, hogy egyes épületek mennyit fogyaszthatnak négyzetméter alapon. Igenis meg kelljen magyarázni, hogy ki miért fogyaszt többet
- húzta alá. "Komfortérzetünket rengeteg minden befolyásolja, ezeket pedig együtt kell néznünk - máshogy nem is lehet csinálni. Ha csak néhány szempontot nézünk és kezelünk (csak a páratartalmat vagy a co2 kibocsátást), akkor akár még nőhet is a kibocsátásunk összességében."
Az optimális üzemeltetés eléréséhez a szakember szerint
fel kell számolnunk fekete-doboz működést, az energia láthatatlanságát fel kell tárni.
Ehhez mérni kell, adatokat kell gyűjtenünk és elemeznünk a kibocsátásunkat, majd ezek alapján meghozni az intézkedéseket – azok hatásait is figyelni kell.
A prezentáció végén javaslatok is elhangzottak, mit kell tennünk a jövőben a fenntartható üzemeltetés érdekében:
- Fontos az új erőforrások keresése, miközben meg kell fizettetni a szennyezőket
- Edukálnunk és mérnünk kell
- Tervezni kell az elavulást és folyamatosan beépíteni az újrahasználást
- Diverzifikálni kell az energiaforrásainkat és növelnünk kell a hatékonyságot.
"A technológiai fejlődés elhozza majd azt, hogy fenntartható körülmények között tudjuk megtartani a komfortszintünket, hiszen pont ez a lényeg. Egy mondás szerint a fenntarthatóság eleve nem más, mint a jelenlegi komfortszintünk megőrzése azáltal, hogy vigyázunk a bolygónkra, élővilágunkra" - zárta előadását Győri Gyula.
