A múzeum és a terület
"A Néprajzi Múzeum új épületének átadása nemcsak a gyűjtemény történetében számít mérföldkőnek, hanem a Liget Budapest projekt megvalósításának is fontos állomása" - mondta a sajtótájékoztatón Baán László, a projekt miniszteri biztosa. A liget-projekt további és már befejeződött beruházásai kapcsán elmondta: a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete 2019-ben került átadásra, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületének mostani megnyitását pedig rövidesen az Új Nemzeti Galéria megvalósítása követi majd”.
A Néprajzi Múzeum a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjteménye sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. A múzeum a Kossuth téri épület előtt az Iparcsarnokban is üzemelt.
Az új Néprajzi Múzeum a Városligeti fasor parkhoz csatlakozó végében épült meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, ám az 1950-es évek elején, a Felvonulási tér kialakításával a helyszín előbb a kommunista időszak demonstrációinak színtere lett majd - egészen a múzeum építési munkálatainak 2017-es megkezdéséig - egy több mint másfél ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt felszíni parkolóként működött. Az autóval érkező ligetlátogatókat a 2020-ban átadott Múzeum Mélygarázs fogadja.
Az épületről
A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét. A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet. Az épület íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja.
A két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület kívülről közel félmillió pixelből kialakított homlokzat díszíti, mely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. Az összesen 7000 négyzetméteres tetőkert közösségi kiülős helyként szolgál majd miközben a félkör közepén továbbra is áll az Ötvenhatosok emlékműve.
Az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet,
ahol a modern muzeológiai ajánlásoknak megfelelően, a természetes fénytől védett helyen alakították ki a kiállítótereket. Fontos változás, hogy a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7000 m2-es alapterület áll rendelkezésre a múzeum szakembereinek.
Kiállítóterek
A múzeum egyelőre három kiállítással üzemel. Mindegyik más funkciót lát el, más élményen keresztül mutatja be a műtárgyakat.
A múzeum első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel nyílik meg, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy tematikus válogatást - itt elsősorban a klasszikus múzeumi élményt kaphatjuk meg, ahogy minden tárgyhoz külön felirat tartozik. A tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A külön témákra bontott tárlatban külön szerepelnek a szakrális kellékek, harci eszközök, népi viseletek - és nem csak a magyar kultúrából, hanem a világ minden tájáról, különböző egzotikus kultúrákból láthatunk itt darabokat.
A második kiállítótér a ZOOM-kiállítás, mely szövegek helyett interaktív képes formában mutatja be a különböző kultúrákat. A nézőpont és közelítés itt fizikai, vizuális élmény. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap és új összefüggésbe kerül például a legrégebbi, 1673-as székelykapu és a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.
A harmadik kiállítás a az épület főlépcsője mentén mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér. A két részből álló kiállításban a kerámiatárgyak a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést. A látványtár két „féltekére” osztott tere az emberi agy működését képezi le. A bal agyfélteke értelmez és rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit. A jobb agyfélteke a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni és laza asszociációs láncba szervezni.
Az új épület újdonsága a MÉTA – Múzeumpedagógiai tér is. A klasszikus labdajátékra utaló név egyben a Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás fogalmait magába sűrítő betűszó. A hangulatos helyiség a Néprajzi Múzeum interaktív közösségi és múzeumpedagógiai tere. A foglalkozások résztvevői mellett családokat, egyéni látogatókat is várnak itt.
A Néprajzi Múzeum földszintjén kapott helyet a Városliget új látogatóközpontja is, ahol a megújuló Liget valamennyi fejlesztéséről információkat kaphatnak a vendégek, és jegyeket is vásárolhatnak park intézményeinek programjaira. A központ részeként itt tekinthető meg ingyenesen a Budapest Aranykora tárlat is, mely egy 55 négyzetméteres, több mint 6000 épületből álló léptékarányos városmakett. A városképet tableteken keresztül AR technológiával is fel lehet fedezni, mely kijelöli nekünk a város nevezetességeit, már megszűnt negyedeit, érdekességeit.
A Liget-projekt következő lépései
"Ugye egyfelől folyamatosan zajlik a park meglévő épületeinek felújítása és a zöldfejlesztések. Előbbi kapcsán például napirenden van a KRESZ-park felújítása is, utóbbi esetén pedig a Néprajzi Múzeum körül újul meg 10 000 négyzetméternyi zöldfelület. Ezeken felül van ugye a három nagy intézményi beruházás, amikre tegnap a miniszterelnök is utalt, hogy meg fognak épülni. Ezek az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház.
Ebből a legfontosabb az mindenképpen az Új Nemzeti Galéria. Számításaink szerint a szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása után jövő tavasszal indul az építkezés
- válaszolta a következő projektekkel kapcsolatos kérdésünkre Baán László. Hozzátette, a másik két projekt indulása csak ütemezés kérdése - fizikailag párhuzamosan is futhatnának, de azért ez a rendelkezésre álló források függvénye is. "A galéria kapcsán magabiztosan tudjuk mondani, hogy az építés megkezdésétől 3 év alatt be tudjuk fejezni" - hangsúlyozta.
Ha a másik két beruházás is el tud ezzel párhuzamosan indulni, akkor 2024-re az egész liget-projekt befejeződhet
- tette hozzá. A Nemzeti Galéria kivitelezési költségeiről elmondta, varázsló az, aki ma az építőiparban három évre előre árakat tud mondani, "de bármekkora is legyen majd, ez most nem lehet akadály" - húzta alá. "Mindenki tudja, hogy nehezebb évek jönnek most a gazdaságban, mint eddig voltak és pont ebben a helyzetben nem lehet leállítani az építkezéseket.
Természetesen rangsorolni és ütemezni kell őket, de az állam most nem szállhat ki az építőiparból, az egy recessziós folyamatot erősítene. A megépítendő projektekbe tartozik a galéria megépítése is
- mondta. A Biodóm helyzetéről elmondta, hogy az már a főváros felelőssége, a park autómentesítéséről pedig úgy értekezett, hogy szerinte az a legegyszerűbb kérdés. "A Kós Károly sétányra befutó Kacsóh Pongrác utat gond nélkül le lehetne zárni és abban a pillanatban nem dőlne be a Városligetbe az autós tömeg. Ők a Hungária körút felé mehetnek. Ha a fővárosnak valóban olyan fontos lenne a Városliget zöldítése, akkor már évekkel ezelőtt megléphették volna ezt - nem kell ehhez semmi forrás, ez csak egy közlekedési intézkedés. A Lánchíd felújítása kapcsán is látjuk, hogy az autósok megtalálják az alternatív útvonalakat" - magyarázta.
Címlapkép: Városliget Zrt.
