radiátor
Ingatlan

Lavinát eresztettek rá a lakosságra - Pedig más út is lett volna a gázfogyasztás csökkentésére

Portfolio
A lakosság érdekeit képviselő szervezetek, illetve a klímapolitikai szakértők többsége abban egyetértett, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon - a jelen piaci környezetben - nem fenntartható. Különböző energiapolitikai javaslatokat, hosszú távú és kiszámítható, egyfajta "jó út felé" tereléseket hangoztattak ezek a szervezetek, hogy a magyar lakosság és üzleti szféra is minél hamarabb enyhítse a saját energiapiaci kiszolgáltatottságát, egyszerre azzal, hogy a zöld átállás felé is elindul. Akár még egy "win-win" szituáció is kialakulhatott volna mindebből, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a bevételkiesések gyors visszaszerzése megakasztja a hosszú távú zöld stratégiát. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése egyrészt a gázfogyasztásban visszaesést fog eredményezni, ami rövid és hosszú távon is enyhítheti a gazdasági, illetve az energiapiaci nyomást, másrészt azonban a gyors, felkészítés nélküli beavatkozás, illetve a gázzal szembeni "tisztább" energiaforrások megdrágulása, komoly gondokat fog eredményezni a lakosság számára. Ugyan a kormány már döntött, és olyan beavatkozást eszközöl amit „van, aki majd megért és van aki, nem”, ennek ellenére érdemes végigvenni néhány szervezet javaslatait, akik körültekintő lépésekkel, fokozatosan szerették volna feladni a rezsicsökkentést, megszüntetni a gázfüggőséget, és közben segíteni a szegényebb csoportoknál is a zöld átállást.

Klímapolitikai szakértők, gazdasági elemzők, civil szervezetek sorra fogalmazták meg már korábban is az aggályaikat a rezsicsökkentés létezésével. A legnagyobb félelem ezzel kapcsolatban az volt, hogy nem fenntartható, - egyszer pukkanni fog a lufi és ez meg is történt - a másik pedig, hogy klímatudatosság szempontjából nem szerencsés, hogy a lakosság nem érzékeli, hogy spórolásra van szükség. Erre reagálva többféle javaslat, tanulmány is készült, hogy miként lehetne csökkenteni a gázfüggőséget és végső soron egy zöldebb energiapiac felé haladni.

Arra felhívnánk a figyelmet, hogy ezek a szakpolitikai javaslatok a lakosság érdekeit, valamint a klímasemlegesség elérését teszik előtérbe, és nem a költségvetési hiány kiigazítására helyezték a hangsúlyt.

Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!

Azt is fontos látni, hogy klímasemlegességi szempontból - amit a nyugati országok el is kezdtek - a legjobb, ha a fosszilis alapú energiaforrásokat, többek között a gázt is, fokozatosan felváltja a minél nagyobb arányban megújuló energián alapuló villamos energia. Az energiakrízis miatt viszont gyorsabb lépések is szükségesek, de ez esetben is a minél alacsonyabb gázfogyasztás lenne a cél, az ország gázimport-kitettsége miatt. A rezsicsökkentés részleges feladásával a kormány a csökkentett fogyasztás felé tereli az embereket, - miközben visszafogja a költségvetési kiadásokat - viszont egyúttal megbünteti azokat, akik nem a szűkös, drága és importált gázt használják, hanem a villamos energiára támaszkodnak. A büntetés mértéke azon múlik, hogy annak az áramnak az ára, aminek csupán az egyharmada érkezik hazánkba a "világpiacról" miként lesz meghatározva. Amennyiben világpiaci áron, akkor valaki nagyon jól fog járni, de az nem a lakosság lesz.

Háttérinformáció: az áramot nettó 12-13,3 forint/KWh áron kapja a lakosság a rezsicsökkentés keretében, ami ahhoz igazodott az elmúlt években, hogy a Paksi Atomerőmű termelési költsége éves átlagban nettó 11,5 forint körül volt. Így tehát amint azt már a januári elemzésünkben is megírtuk: a lakossági árampiaci rezsicsökkentés abszolút fenntartható az olcsó paksi áramnak köszönhetően. Sőt, mivel Paks érdemben több áramot képes termelni, mint a lakossági éves fogyasztás, így a már akkor is jóval a termelési költség feletti áramárakon szépen tudott is keresni az atomerőmű, illetve az állami tulajdonos cége. Mindezek miatt nem teljesen világos, hogy a kormány most miért akarja augusztustól a piaci árat ráterhelni azokra a lakossági fogyasztókra, akik az országos éves átlagnál többet fogyasztanak. A részletekről itt írtunk:

Lehetett volna így is...

A cikk megírásakor még nem derültek ki a rezsicsökkentés feladásának a részletszabályai, de ha az előre belengetett információkhoz tartja magát a kormány, akkor egészen más úton fogunk elindulni, mint amit azt néhány klímapolitikai szakértő javasolt volna.

Az Egyensúly Intézet klímapolitikai javaslatcsomagjában többször előkerül a gázfüggőség megszüntetésének a fontossága. A szervezet több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelyek közvetlen vagy közvetett módon mérsékelhetik a globális földgázkeresletet, ezzel is segítve többek között az átmenetet. 2025-től megszüntetnék a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések értékesítését, 2030-ra előírnák, hogy minden új építésű épület nettó zéró kibocsátású legyen, 2045-re el kellene érni, hogy a globális hőigény 50 százalékát már hőszivattyúk biztosítsák, 2050-re a globális épületállománynak (nemcsak az új építésű, hanem a meglévő épületeknek is) teljesíteniük kellene a zérókarbon-kibocsátási sztenderdeket és 2050-re elérnék, hogy a globális áramtermelés 70 százaléka nap- és szélenergiából származzon. (Az ipari gázhasználat visszaszorítására is fogalmaztak meg javaslatokat, de most a háztartásokra koncentrálunk.)

Az energiapiac jövője, a megújuló energia és a zöld átállás is a kiemelt témák között lesz a szeptember 6-ai Sustainable World konferencián.

Arra is kitérnek, hogy konkrét határidőkkel kell ösztönözni a gázról való leválást, de az Intézet vélhetően nemcsak konkrét, hanem egy észszerűen előretervezhető dátumot javasolna. Az is fontos, hogy a gázról való fokozatos leválás programjának világos üzeneteket kell küldenie minden érintettnek, így különösen a felhasználók és az őket ellátó gázszolgáltatók felé. Ehhez mindenekelőtt részletes ütemtervet kell rendelni a gázról való leváláshoz, konkrét határidőkkel és folyamatos kommunikációval, ami ösztönzően hat az érintett szereplőkre, különösen akkor, ha megfelelő korszerűsítési támogatások is biztosítva vannak. A gázszolgáltatók számára egyértelművé kell tenni, mely területeken tervezhetnek több évtizedes üzleti modellekkel (például egyes iparágak ipari célú gázfelhasználása, erőművi gázhasználat a villamosenergia-rendszer rugalmassága érdekében), és melyek azok, amelyeken a jelenlegi formában semmiképpen sem maradhat meg a gáz szerepe (például épületenergetika).

A szervezet azt is kiemelte, hogy mielőbb célszámokat és határidőket kellene kijelölni a gázról, más energiahordozókra történő átállás támogatására. Itt lehetne nagy szerepe a villamos energiának, amit a paksi erőmű miatt a világpiaci árnál jóval kedvezőbb áron tudunk előállítani, másrészt a magasabb arányú megújuló energia, különösen a naperőművek, is ezt az utat tudják támogatni.

Az Egyensúly Intézet egy korábbi beszélgetésén elhangzott az a magyar sajátosság, miszerint többféle, párhuzamos infrastruktúra is ki van építve a magyar lakásokban, házaknál: a távfűtéses házakban be van kötve a gáz is, amit csak főzésre vagy a víz felmelegítésére használnak a háztartások, illetve vidéken a családok gázt és például fát is használnak. A párhuzamosság egyben lehetőséget kínálna arra, hogy a gázfogyasztást teljesen lenullázzuk. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy közben ne büntessék az alternatívák használatát. A rezsicsökkentés részleges eltörlése körüli bizonytalanság vélhetően most arra ébresztette rá a lakosságot, hogy minél többféle módszerrel, eszközzel érdemes biztosítani a fűtését télen, és ha a kandallókat nem is üzemelik be újra (vagy akár azokat is), akkor sem fog most senkinek eszébe jutni, hogy kivezettesse otthonról a gázt.

A javaslatok között egyébként a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése is szerepel, éppen amiatt, hogy ha a gázt kivezetnénk, akkor ezek elbírják a nagyobb terhelést. A megfelelő lépésekkel az Intézet reálisnak tartja, hogy 2030-ig 200 ezer háztartás leváljon a gázhálózatról. Ehhez viszont állami támogatásra is szükség lenne, hogy az optimális fűtési rendszerek kiépülhessenek (hőszivattyú, biomassza, távfűtés). A szükséges források mértékét nehéz előre becsülni, egy-egy bevont háztartás esetében az átalakítás költsége 3–10 millió forintra becsülhető, ami még óvatos számítások alapján is 400-500 milliárd forintos forrásigényt jelentene. Ez viszont szembe menne a kormány azon kiemelt céljával, hogy a költségvetési kiadásokat visszaszorítsa.

Pár nappal ezelőtt számoltunk be róla, hogy a Habitat for Humanity is egyetért azzal, hogy a rezsicsökkentés eddigi formáját elkerülhetetlen volt előbb-utóbb kivezetni, de a kapkodás azonban sokakat csak még rosszabb helyzetbe hoz.

A belengetett módosítások helyett,

gondos számításokon alapuló, sávos energiaárak meghatározására lenne szükség, amelyek szociálisan célzott lakhatási és energiahatékonysági felújítási támogatások bevezetésével egészülnek ki.

A szociális alapú, és nem családpolitikai lakhatási támogatás kiemelten fontos lenne, méghozzá úgy, hogy az energiaszegénység csökkentését célzó elemek is bekerüljenek.

A szervezet szerint további súlyosbító tényező, hogy éppen a sérülékenyebb csoportok körében figyelhető meg, hogy árammal fűtenek (belvárosi régi társasházakban is van arra példa, hogy felújítás és forrás hiányában, például a kémények állapota miatt, nem engedélyezett a gázhasználat, így egész házakban csak villamos energiával tudnak fűteni, főzni, meleg vizet előteremteni a háztartások). Nekik a külön megszabott villany- és gázfogyasztási átlaghatárok okozhatnak extra terhet.

Habitat for Humanity egyébként arra is kitért, hogy a most bejelentett döntést sem előzte meg szakmai konzultáció vagy bármiféle egyeztetés a témával régóta foglalkozó szakértőkkel. Ez pedig elengedhetetlen lett volna, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, ami valóban a leginkább sérülékeny fogyasztókat segíti. A jelenleg meghatározott “átlagfogyasztói” státuszból ugyanis sok alacsony jövedelmű, rászoruló háztartás is ki fog esni, akik a mostani gazdasági helyzetben kétségbeejtő szituációba kerülnek, és nem számíthatnak más támogatásra.

Egy vidéki családi ház például jóval nagyobb energiaigényű, és gyakran kevésbé energiahatékony, mint egy városi panel- vagy társasház, pláne, ha a benne lakók alacsony jövedelme miatt évtizedek óta nem volt lehetőség felújítani. Szintén kimaradhatnak a kedvezményezettek köréből a kétgyerekes családok, az egyedülálló szülők, vagy akár az idősek, különösen ha fentiek miatt “nem szerencsés” ingatlanban laknak. Mindezeken túl, a korábbi rezsicsökkentés egészéből kimaradtak a legszegényebb, leginkább rászoruló – gyakran szilárd tüzelőanyagot használó – háztartások.

A rezsicsökkentés helyett ezért szociálisan célzott, a legszegényebb és leginkább rászoruló családokat is elérni képes, energiahatékonysági felújítások támogatását, valamint szociálisan célzott lakhatási támogatások bevezetését javasolja évek óta a Habitat.

A szervezetnek már a miből kérdésre is van válasza. A korábbi közleményükben ugyanis kitértek arra is, hogy számos uniós forrás rendelkezésre áll, amely segíthetné az energiahatékonysági felújításokat.

A Green Policy Center nemrég egy külön vitasorozatot indított a magyar klímapolitika jövőjét, illetve a legsürgetőbb ügyekkel kapcsolatban. A beszélgetéseken a zöld átállás megvalósítása kapott nagy hangsúlyt, mely során a szakértők mindegyike kiemelte az energiahatékonysági beruházások fontosságát.

Ezekkel lehetne a leggyorsabban csökkenteni mind az energiafüggőségünket, mind a rezsiköltségeinket.

Emellett az energiapiaci, illetve klímapolitikai szakértők azt is hangsúlyozták, hogy célzottan kellene támogatni a leginkább rászoruló csoportokat. Többször felmerült a sávos, fogyasztásonként különböző díjazás bevezetésének lehetősége is, amely figyelembe venné az egyenlőtlenségeket. Bár a sávos differenciálás a jelenlegi belengetett lépésnél jóval szofisztikáltabb megoldás lenne, még az sem lenne képes teljesen igazságosan kompenzálni a lakosságot, ugyanis jelentős különbségek vannak az egyes térségek, illetve városok és falvak háztartásai között. Ezért ahhoz, hogy az energiaárak rendszere igazságos legyen, alapos kutatásra és a helyiek aktív döntéshozatali bevonására lenne szükség.

Figyelembe fog venni bármely, részletesen kidolgozott szakpolitikai javaslatot a kormány?

Miért lobbiznak - nemcsak most, hanem már nagyon régóta - a klímapolitikai szakértők, vagy a lakosság problémáit, mindennapjait mélyebben látó szervezetek, akik valóban egy élhetőbb Magyarországot szeretnének? Leginkább azért, hogy egy hosszú távon is fenntartható, kiszámítható, részletes és megfontolt gazdaság- és energiapolitika mellett jöjjenek létre a változtatások, illetve, hogy az energiaválság időszakában is, ne csak lavinaként, felkészülés nélkül zúdítsák rá a kiadásokat a háztartásokra, hanem hagyjanak felkészülési időt, adjanak segítséget az átmenethez, és biztosítsanak alternatívákat.

Címlapkép: Getty Images

tőzsde részvény
Mol Dunai Finomító Dufi benzinkút kőolajfinomító
cser-palkovics andras
zaporizzsjai-atomeromu-ukrajna

Holdblog A pénz valódi értéke

(Archívumunkból 2019)   Értékalapú befektetőként törekednünk kell arra, hogy olcsó eszközöket tartsunk a portfóliónkban....

Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
budapest lakások