Bár viszonylag kevesen vannak azok, akik, miután a gyereküket felvették egy másik város egyetemére, azonnal tudnak venni nekik egy lakást, mégis érdemes beszélni arról, hogy egyáltalán megéri-e lakást venni, vagy jobb megoldás a bérlés.
A Takarék Index elemzői idén is elkészítették a számítást a különböző egyetemi városokra, amiből kiderül, hogy hogy mennyi időt kell az adott városban tartózkodni ahhoz, hogy jobban megérje a vásárlás, mint a bérlés. A modell piaci átlagokkal, 40 négyzetméteres lakással számol, a figyelembe vett paraméterek között szerepel a hitel, a hitelfelvételi és az ügyvédi költségek, az illeték, a beköltözéssel járó kiadások és az amortizáció. A fedezeti időtávok kiszámításához a Takarék Index budapesti kerületeket és a városokat jellemző átlagos fajlagos lakásáradatai mellett a Duna House bérletidíj-adatait használták fel az elemzők.
Íme a konkrét számok
A fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken, vagyis ennyi idő ott tartózkodás után már biztosan megéri a bérléssel szemben a vásárlás. A legalacsonyabb a XV. kerületben, a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egy szobáját kiadja a család más egyetemistának, a számítás szerint csökken a vásárlás költsége, ezzel együtt a fedezeti időtáv is. A 3-5 éves képzési időt azonban még így is meghaladják: a bérleti díjak jelenlegi szintje mellett 4,3 és 10,5 év között alakulnak, vagyis ha a diáknak az egyetem után más városban lennének tervei, nem feltétlenül éri meg a vásárlás Budapesten.
A vidéki nagy egyetemi városokban viszont a fővárosinál továbbra is alacsonyabb, az elmúlt évekhez képest azonban növekvő fedezeti időtávokat látni. Szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év között mozogtak az értékek, a legalacsonyabb Miskolcon, a legmagasabb Győrben volt. Szobakiadással kedvezőbb a helyzet: 2 és 3,6 év közötti, vagyis nagyjából lefedi a képzés időtartamát.


A fedezeti időtávok már 2021-ben is jelentős mértékben növekedtek, és az emelkedés idén is folytatódott. Hiába emelkedtek ugyanis a bérleti díjak, a lakásárak növekedését nem tudták ellensúlyozni, miközben a hitelfelvétel is jelentősen drágult. A fedezeti időtáv Budapesten és vidéken is a korábbi többszörösére emelkedett. Abszolút értékben a növekedés erősebb volt Budapesten, mint vidéken. A főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt. A vidéki városok közül listavezető Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 év volt.
A fedezeti időtávok alakulása (év) | ||||
Kerület / Város | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
5. | 6 | 7,2 | 15 | 19,1 |
2. | 4,6 | 10 | 17,7 | 19,1 |
12. | 4 | 7,7 | 10,5 | 18,5 |
9. | 2,8 | 4,8 | 8,6 | 16,9 |
11. | 3,2 | 7,1 | 18,6 | 16,3 |
6. | 3,5 | 5,6 | 8,5 | 13,6 |
13. | 2,5 | 4,6 | 8,4 | 13,3 |
3. | 2,5 | 6,8 | 8,8 | 12,4 |
7. | 3 | 5,1 | 11,4 | 12 |
14. | 3 | 4,1 | 6,5 | 10,3 |
8. | 1,8 | 3,9 | 7,6 | 9,5 |
15. | na | 4,6 | 6,7 | 7,9 |
Győr | 2,6 | 4,1 | 4,2 | 6,5 |
Debrecen | 2,5 | 4 | 4,8 | 6,4 |
Szeged | 2,2 | 3,3 | 3,3 | 5 |
Pécs | 1,9 | 2,2 | 3 | 3,7 |
Miskolc | na | 2 | 1,9 | 3,2 |
Fedezeti időtávok évenkénti alakulása (Forrás: Takarék Index-számítás) |
A fedezeti időtávok alakulása (szobakiadással, év) | ||||
Kerület / Város | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 |
5. | 3,4 | 3,9 | 6,6 | 10,5 |
2. | 2,7 | 4,9 | 7,5 | 10,5 |
12. | 2,5 | 4,1 | 5,1 | 10,1 |
9. | 1,9 | 2,8 | 4,4 | 9,1 |
11. | 2,1 | 3,8 | 7,8 | 8,8 |
6. | 2,2 | 3,2 | 4,4 | 7,2 |
13. | 1,7 | 2,8 | 4,3 | 7,1 |
3. | 1,7 | 3,7 | 4,5 | 6,6 |
7. | 2 | 3 | 5,4 | 6,4 |
14. | 2 | 2,5 | 3,6 | 5,5 |
8. | 1,3 | 2,4 | 4 | 5,1 |
15. | na | 2,7 | 3,6 | 4,3 |
Győr | 1,7 | 2,5 | 2,5 | 3,6 |
Debrecen | 1,7 | 2,5 | 2,9 | 3,6 |
Szeged | 1,5 | 2,1 | 2,1 | 2,9 |
Pécs | 1,3 | 1,5 | 2 | 2,3 |
Miskolc | na | 1,4 | 1,3 | 2 |
Fedezeti időtávok évenkénti alakulása (Forrás: Takarék Index-számítás) |
Összességében az látszik, hogy a korábbi évekhez képest most kevésbé éri meg a befektetési célú lakásvásárlás, de például a vidéki egyetemi városokban - a szobakiadásból származó bevételt is beleszámítva - még mindig jó ötlet lehet, míg Budapesten leginkább csak akkor éri meg, ha az egyetemi 3-5 évnél hosszabb időre tervezünk.
Címlapkép forrása: Getty Images