építkezés daru építőipar ingatlanpiac
Ingatlan

Gyökeres átalakulásokat hozhatnak Lázár János tervei a hazai építőiparban

Portfolio
Véget vetnének az egyszereplős közbeszerzéseknek, megreguláznák az építőanyagok drágulásának áthárítását és vizsgálat indul, ha elszállnak a kivitelezési költségek. Összesen 27 szakmai szervezettel ült le egyeztetni és hétszáznál is több javaslatot kapott az új állami beruházásokról szóló törvény kérdésében Lázár János - írja a Világgazdaság.

Több mint 700 javaslatot kapott szakmai oldalról Lázár János a tervezett új beruházási törvényhez. A miniszter az elmúlt hónapokban 27 építési szakmai szervezetet keresett fel és ült le a képviselőivel tárgyalni, így az új állami beruházásokról szóló törvényről nemzeti konszenzus lehet. A VG információi szerint a jogszabály október közepén kerül az Országgyűlés elé, az elfogadását követően 2023. január 1-jétől lép hatályba.

Az új beruházási törvény célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, valamint erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál annak érdekében, hogy Magyarország a sikeres állami beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön. A koncepció az állami beruházások alapvető szabályait is megállapítja a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig, azaz teljes életciklus-menedzsmentet kíván elérni, mind közgazdasági, mind környezeti szempontból fenntartható beruházások megvalósításával.

Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) célja, hogy csökkenjen a magyar építőipar külföldi függősége és erősödjön a hazai, helyi vállalkozások működése, amihez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, de a nemzeti szakképzési rendszert is jobban szeretnék hasznosítani. A törvény garantálná a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását és megváltoztatná az állami beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia jegyében. Az állami beruházásokban közvetlenül vagy közvetetten érintettek előtt kinyitná annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek.

lakáskiállítás

Az új törvény a gyakorlatban

A definíció szerint állami beruházásnak tekinthető minden olyan projekt, amely többségében központi költségvetési és/vagy európai uniós forrás felhasználásával valósul meg, és eléri a közbeszerzési értékhatárt függetlenül attól, hogy az magasépítés, mélyépítés, vagy sajátos építményfajta, például nyomvonal jellegű beruházás. Vannak azonban kivételek is, mint például:

  1. azok az állami építési beruházások, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg, tehát például nemzetközi egyezmények; 
  2. a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások; 
  3. a külképviseleteken, illetve a diplomáciai célú építményeken megvalósuló állami építési beruházások; 
  4. azok az állami építési beruházások, amelyeket az építési beruházási miniszter rendeletben határozott meg.

Az állami beruházások végrehajtásának alapja az Állami beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első állami beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó időszakra szól. A jóváhagyott forrásokat a kormány évente biztosítja az ÉBM-en keresztül az állami beruházási projektek megvalósításához. A forrás biztosítására egy összegben, fejezeti szinten kerül sor az Állami beruházási keretprogram teljes egészére vonatkozóan, a költségvetési törvény részeként.

Új lakás keresőTOVÁBB AZ ADATBÁZISRA
Duna Terasz Grande
31–117 m255.25–211.81 M Ft
Metrodom River
28–120 m260–270 M Ft
Metrodom Zugló Lakópark
29–90 m250–150 M Ft
VABA Apartments
47.04–81.95 m256.27–111.07 M Ft
Waterfront City 2
26–60 m20–80 M Ft
Westside Residence
30–108 m235–110 M Ft

Emellett felállna egy új fórum, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács,

melynek tagjai az állami beruházásokért felelős miniszter (aki egyben a testület vezetője), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., valamint a Közbeszerzési Hatóság által delegált tagok. Az állami építési beruházás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy

minden olyan tevékenységet, amit csak lehet, az állami intézményrendszeren belül kell ellátni,

csökkentve az irányítási szinteket, vagyis az állami gazdasági társaságok felől a minisztériumok irányába kell áttenni a feladatokat. Ez azt is jelenti, hogy nem szükséges állami tulajdonú gazdasági társaság vagy ügynökségi forma az állami feladatok ellátásához, ezt az állam saját maga, minisztériumi kertek között végzi a jövőben. A gazdasági társaságokat felszámolják, feladatait a jövőben az ÉBM látja el, de az ott foglalkoztatottakat részben kormánytisztviselőként, részben munkavállalóként az új rendszerbe besorolják azzal a kitétellel, hogy az illetményük, valamint a béren kívüli juttatásaik éves összege nem lehet kevesebb annál, mint amennyi a felszámolt állami gazdasági társaságnál volt.

A kiemeltté nyilvánítás feltételeit az új beruházási törvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges.

Kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, valamint az egyéb közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

A közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett, de ha a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást. Ezen felül

a benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a bekért árindoklásról megállapítható, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.

Az állami építési beruházások költségtervezését az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács vonatkozó szakmai iránymutatásának megfelelően kell végezni. Szintén újdonság lesz, hogy

a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében költséginformációs rendszert hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek.

Az állami építési beruházások kivitelezési szerződéseiben biztosítani kell az előreláthatatlan mértékű anyagárváltozások kockázatának kezelését, ezért a jövőbeni anyagárváltozások kezelésének módszerét objektív piaci mutatók alapján, képletszerűen rögzítik.

A szerződés megkötésekor már a vállalkozó rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetén nem számolható el árváltozás. A vállalkozónak okiratokkal igazolnia kell az adott anyag beszerzési ellenértékét. Az anyagárváltozások kizárólag abban az esetben eredményezhetik a kivitelezési szerződésben rögzített vállalkozói díj módosulását, amennyiben azok nem esnek a vállalkozó észszerű üzleti kockázati körébe. Ennek érdekében a szerződés meghatározza azt a százalékos árváltozási sávot, amelyen belül árváltozási igény nem érvényesíthető. Amennyiben az anyagár-emelkedések miatt a beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladná a szerződésben meghatározott felső küszöbértéket, az építtető jogosult a szerződést felmondani.

Ha a projekt megvalósul, a teljesítés után értékelni kell a tervezőket és kivitelezőket.

Az értékelést a projektvezető végzi, és ennek során rögzíteni kell a kivitelezés bekerülési költsége és a tervezői költségbecslés közötti eltérés százalékos mértékét. Amennyiben ez meghaladja a 25 százalékot, a projektvezető a tervezővel szemben köteles kamarai vizsgálatot kezdeményezni a felelőssége kivizsgálására. Ugyancsak lényeges változás, hogy

az új törvény értelmében felülvizsgálják az építőipari beruházásokban részt vevő szakemberek kvalifikációjára és rendszeres szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerét.

A tervek szerint a képzések teljesítése fokozatosan beépíthető a beruházásban részt vevő szereplők kiválasztási feltételrendszerének kialakításába, valamint a tevékenységük utólagos értékelésének rendszerébe.

Címlapkép forrása: Getty Images

Érmék tőzsde háttérrel
bét
People clash with police during a protest  following the death of Mahsa Amini, in Tehran, Iran, 21 September 2022.
forint készpénz bankjegy
trend és varos
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Grafikonosdi és minden ami friss hír.
Díjmentes online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
irodaház zöld