építkezés építőipar kilátás iroda
Ingatlan

Alapjaiban fogja megváltoztatni az építőipart az új beruházási és építési kerettörvény

Portfolio
Tavaly októberben jelentette be Lázár János az új beruházási és építési kerettörvény létrehozását, melynek során 26 szakmai szervezet közel 900 ajánlása alapján készült el a kerettörvényre vonatkozó javaslat. Idén januárra a törvény tervezete nyilvánossá vált, így részletesen megnéztük, hogy mit is jelent ez a hazai építőipar számára. Előzetesen elmondható, hogy a – várhatóan februárban parlament felé kerülő - tervezet lényegében újragondolja az állami építési beruházások teljes életciklusát.

Nagy változások zajlanak a nemzetközi gazdaságban, melynek hatására az infláció, az energiaválság, a romló makrogazdasági kilátások a hazai építőipari beruházásoknál is erősen éreztetik hatásukat. Részben a nemzetközi események, részben az építőipari hatékonyság és átláthatóság növelése iránti igény hívta életre egy önálló szakminisztérium és egy új kerettörvény létrehozását. Ez utóbbi, vagyis az építési és beruházási kerettörvény tervezetének részletei váltak most nyilvánossá, világossá téve, hogy pontosan milyen eszközökkel kívánják kezelni a kihívásokat, felülvizsgálni a beruházásokat és megvalósítani az iparág magasabb fokú koordinálását.

Az új beruházási és építési kerettörvény kiemelt figyelmet kap a március 30-i Építőipar 2023 konferencián. Részletekért kattints!

A törvénytervezet céljai

  • Az állami építési beruházások rendszerének új alapokra helyezése és egységesítse.
  • Az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságnövelése az energiahatékonyság elsődlegessége mellett.
  • Megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciák nyújtása a beruházások szereplői számára a kiszámíthatóság érdekében.
  • Az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszer megerősítése és egységesítése.
  • Az európai jognak és értékeknek megfelelő hazai építőipari környezet létrehozása, a hazai szereplők külföldi befektetőkkel szembeni támogatása.
  • A magyar építőipari vállalkozások versenyképességének javítása, valamint az, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni.
  • Szakmai szempontok érvényesülése az állami építési beruházások során.
  • A közpénzből finanszírozott beruházások egységes koncepció mentén, kiszámítható költségszint mellett, egymással összehangoltan történő megvalósítása.
  • A korábbi, szétdarabolt szervezeten belüli átfedések megszűntetése és az, hogy a beruházásokkal kapcsolatos bizonyos feladatok ellátására külső erőforrások bevonása helyett az illetékes állami intézményrendszeren belül kerüljön sor.
  • Egységes műszaki követelmények és szerződéses feltételek meghatározása.
  • Megrendelői tudásbázis létrehozása és naprakészen tartása hatékonyságnövelési céllal.
  • Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozása.

Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács

Az állami építési beruházások érdekegyeztető fóruma, melynek feladatai közé tartozik többek között a Tervezői Szolgáltatások Rendszerének és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerének az előkészítése, az építőipar műszaki-technikai fejlődésének szakmai alapú követése, az épületinformációs modellezés (BIM) mentén egy új képzési rendszer kidolgozása, valamint a meglévő képzések felülvizsgálata, ami lehetővé teszi az építőipari projektekben dolgozók hatékony szakmai fejlődését. A Tanács emellett előkészíti a tervezővel és az építtetővel szerződést kötő fővállalkozó értékelési rendszerét is.

A Tanács tagjai:

  • a miniszter,
  • a Magyar Államkincstár,
  • a Magyar Mérnöki Kamara,
  • a Magyar Építész Kamara,
  • az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
  • a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
  • a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
  • a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
  • a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
  • a Nemzeti Kulturális Tanács,
  • a Nemzeti Vízművek Zrt.
  • az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
  • a Gazdasági Versenyhivatal,
  • a Közbeszerzési Hatóság,
  • a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint
  • az országos főépítész
Új lakás keresőTOVÁBB AZ ADATBÁZISRA
Elite Park 2-3
28.74–109.44 m242.74–149.89 M Ft
Metrodom River
28–120 m260–270 M Ft
Metrodom Zugló Lakópark
29–90 m250–150 M Ft
Napfény Resort
41.97–182.31 m258.97–373.83 M Ft
Waterfront City III. ütem
28–85 m252.6–169.9 M Ft
Waterfront City IV. ütem
28–99 m249.9–219.9 M Ft

A törvénytervezet hatálya

A törvénytervezet a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő, új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelynek megvalósításához felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen a becsült érték 50 százalékát meghaladja.

A törvénytervezet az energetikai rendszereket érintő, a honvédelmi és katonai, és a nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra, valamint az állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított védelmi ipari beruházásokra eltérésekkel terjed ki, valamint nem vonatkozik az egyházi és belső egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok építési beruházásaira, továbbá a határon túli költségvetési támogatás felhasználásával megvalósítandó építési beruházásokra.

További elemek

  • A 2023. december 31. után megkezdett állami építési beruházásokra kötelező lesz a BIM alkalmazása, amennyiben annak értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja.
  • A beruházásokat mind a tervezőknek, mind az államnak az eddigieknél sokkal részletesebben elő kell készíteni, emellett az építtetők számára kötelező jelleggel a kivitelezési szerződésben tartalékkeretet kell képezni, amely a beruházás megvalósításához szükséges előre nem látható körülmények miatti munkákra használható fel.
  • A törvényjavaslat emellett visszavezeti a tervellenőrzési rendszert, valamint tételesen bontott tervezői költségvetést vár el.
  • Ami a kivitelezés közbeszerzését illeti, a fenntarthatósági megoldások előnyt jelenthetnek a döntésnél, mint például a szelektíven gyűjtött építési hulladék, az újrahasznosított alapanyagok használata, vagy az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás.

Bár a törvénytervezet várhatóan februárban kerül csak a parlament elé, így kisebb változások még lehetek benne, mostanra jól látható, hogy az új beruházási és építési kerettörvény mit fog majd képviselni. A fenti célok megvalósulása esetén kijelenthető, hogy a tervezet lényegében új alapokra helyezi az állami építési beruházások teljes életciklusát, ami a korábbi folyamatokhoz képest mindenképpen jó irány, így remélhetőleg valóban egy új és működőképes rendszer jön létre, ami erősíteni fogja a hazai építőipari szereplők hatékonyságát. Az ezzel kapcsolatos jövőbeli változásokat pedig továbbra is kiemelten követjük.

Ha valakit részletesebben érdekel a tervezet, az egyes dokumentumokat ide kattintva, a kormany.hu-n nézheti meg.

Címlapkép forrása: Getty Images

Teherán azeri nagykövetség
Kína nyúl
orosz útlevél stock
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
salamon-szigetek-marovo