ÉVOSZ
A 2022. évi nehéz piaci körülményeket figyelembe véve jó eredménynek minősíti az ÉVOSZ az újlakás-építések területén elért éves eredményeket. A használatba vett új lakásszám növekedése a vidékre jellemző, ami a családi házak arányának, és az átlagos lakásméret növekedését is eredményezte. E mögött ott van a falusi CSOK kedvező hatása és a 2020-2021 években, az építések indulásakor meglévő kedvezőbb hitel-kamat környezet. A korábbi évekhez mérve a 2022. évben kiadott építési engedélyek száma és a megvalósuló lakásszám közötti különbség jelentős növekedése arra mutat rá, hogy
engedélyek birtokában sem indulnak el a kivitelezési munkák. A megrendelők előkészítenek, de egyre többen kivárnak.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.
Az év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra. Az összes kivitelezési munkák közül a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.
Az ÉVOSZ számításai szerint 2022-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásépítési munkarész és lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek.
Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle. Annak érdekében, hogy a 2021-2022. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2023-2024. években a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, a kormány az alábbi intézkedéseket hozta: az 5%-os ÁFA melletti kivitelezés lehetősége az új építéseknél 2028 év végéig, a falusi CSOK igénybevételének meghosszabbítása és a Babaváró hitel fenntartása. Az ÉVOSZ szerint további intézkedések meghozatala indokolt, melyekhez a szövetség is javaslatokat fogalmazott meg.
2023-ban és 2024-ben Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem kapacitáshiány vagy szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány, ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon. Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget.
"Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával. A lakásár - családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat." - mondta el Koji László.
A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes ÁFA előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne, határidők nélkülivé válhatnának. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. Ez a 2022. évi számokban és folyamatokban is tetten érhető. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. "Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére." Az ÉVOSZ szorgalmazza a Kormányzat Komplex Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiájának elkészítését.
Cordia
„Bár a rendkívüli módon megdrágult lakásfinanszírozás, a zöldhitel kifutása és a magas infláció miatt a kereslet lassulása tapasztalható a fővárosi újlakás-piacon, egyre erősebben érezhető a kiemelkedően energiatakarékos otthonok iránti vásárlói igény, így ez a piaci szegmens lehet az előttünk álló időszak nyertese” – kommentálta a statisztikai hivatal adatait Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.
A Cordia piacfelmérése alapján a fővárosban az elmúlt év második negyedében kezdődött a kereslet csökkenése, így 2022 egészében összesen alig több mint 5000 új építésű lakás talált vevőre, szemben az egy évvel korábbi közel 7700-zal. Mindez együtt járt az átlagos négyzetméterár emelkedésének lassulásával: decemberben a budapesti fajlagos átlagár 1,464 millió forint volt, ami év/év alapon 28%‑os, negyedéves összevetésben viszont már csak 2%-os növekedést jelent. A vállalat prognózisa szerint az idei első negyedévben érheti el a mélypontját az új- és használtlakás-piaci forgalom, ezt követően pedig élénkülésre van kilátás.
„Jelenleg a vásárlói érdeklődés fókuszában azok az új építésű otthonok állnak, amelyek megfelelnek az úgynevezett közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek, vagy akár annál is takarékosabbak. Egy korszerű, földgázt egyáltalán nem használó, hőszivattyús rendszerrel működtetett mennyezethűtéssel és -fűtéssel ellátott, AA energetikai besorolású lakás energiaigénye akár az egynegyede is lehet egy Magyarországon átlagosnak számító, FF kategóriába sorolt ingatlanénak” – mondta a szakember. Hazánkban a lakások és családi házak fele tartozik az FF vagy annál rosszabb minősítésű otthonok körébe, a 2000-es években épült házak jellemzően az FF besorolás követelményeit teljesítik.
„Mivel a meglévő lakásállomány energetikai szempontból történő fejlesztése korlátozottan és csak nehézkezesen lehetséges, az újonnan épülő házak műszaki többlete, energetikai hatékonysága akár évtizedeken keresztül alacsonyabb költségeket, környezettudatosabb működést jelenthetnek a mindenkori átlagos lakásállományhoz képest. Bár az adatokból tisztán látszik, hogy továbbra sem épül elegendő új otthon ahhoz, hogy az ideális ütemben újulhasson meg hazánk lakásállománya, mégis fontos, hogy a legújabb fejlesztések kiemelkedő energiahatékonysága hozzájárul a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.” – tette hozzá Görög Áron.
Ingatlan.com
Összességében kedvező évet zárt tavaly az új lakások piaca. A lakásátadások száma kismértékű növekedésével párhuzamosan a lakásépítési kedv jelentősen nőtt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca.
"Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhet zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon." Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a megyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest megyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.
A szakember szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett. “2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.” - fogalmazott a szakértő.
TLE
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szakértője az alábbiak szerint fogalmazott:
"Ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások száma ne zuhanjon a 2010-es évek eleji mélypontra (2013-ban 7293 db lakás épült) szükségesnek tartjuk a lakástámogatások hosszú távú fenntartását. A hazai anyaggyártókat, tervezőket, kivitelezőket, kapcsolódó ágazatokat a kiszámítható hazai lakásépítési, lakásfelújítási volumen segítené a hatékony és minőségi működésben, építésben. A volumeningadozások elkerülésével megtarthatók a hazai kapacitások, csökkenthető az építőanyag-import és visszaszorítható az áremelkedés. Az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet."
"Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek. A rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést:
- Javasoljuk, hogy a lakásépítési / -felújítási ciklikusság csökkentése érdekében legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.
- A támogatások határozatlan időre legyenek meghirdetve annak megjelölésével, hogy azokat meddig tartják fenn biztosan.
- A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló koherens lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
- Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni."
Címlapkép forrása: Getty Images
