Az országos főépítész az Építési és Közlekedési Minisztériumban állami vezető, aki megfelelő szakmai végzettséggel és hivatali szervezettel látja el feladatát. Feladatai közé műemlékvédelmi, településrendezési és építészeti-műszaki ügycsoportok egyaránt tartoznak.
Az állami főépítész a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működik, aki főosztályvezetői besorolású, szakmai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő, munkáját pedig az Állami Főépítészi Iroda segíti. Feladatai közé területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki ügycsoportok egyaránt tartoznak.
Mivel a helyi településképi követelmények érvényesítésében, a településfejlesztési dokumentumok és a helyi építési szabályzat (HÉSZ) gondozásában, valamint építészeti-műszaki tervdokumentációk véleményezésében a települési főépítészeknek igen jelentős a szerepük, azonban jelenleg csak mintegy 400 település rendelkezik települési főépítésszel, ezért a törvény az ő vonatkozásukban vezeti be a legjelentősebb változást, megfelelő türelmi idő biztosításával. Eszerint – természetesen a főváros, a fővárosi kerületek és megyei jogú városok mellett –
valamennyi városi jogállású településnek kötelező lesz saját önkormányzati (települési) főépítészt alkalmaznia legkésőbb 2025. január 1-jétől.
A községi jogállású (vagy nagyközségi címmel rendelkező) települések vonatkozásában viszont választási lehetőséget kínálnak:
- vagy saját önkormányzati (települési) főépítészt alkalmaznak,
- vagy a szomszédos községekkel összefogva közösen alkalmaznak önkormányzati (térségi) főépítészt,
- vagy ha 2025. január 1-jéig egyik kötelezettségüknek sem tesznek eleget, a település fekvése szerinti járásszékhely város önkormányzati (települési) főépítésze lesz az adott község vonatkozásában is 2025. január 1-jétől az önkormányzati főépítész.
Szükséges kiemelni, hogy a járásszékhely városokba kerülő főépítészi többletfeladatokhoz az állam költségvetési támogatást kíván biztosítani.
A törvény egyúttal – amellett, hogy a vármegyei területrendezési terveket is ki kívánja vezetni – megszünteti a vármegyei önkormányzati főépítész jogintézményét.
Fontos kérdésként merül fel különösen a kistelepüléseken, hogy a települési főépítészek a működési területükön nem készíthetnek építészeti-műszaki tervdokumentációt, azaz saját településükön nem tervezhetnek. Mivel a települési főépítészek jellemzően lokálpatrióták, akik maguk is tevékenyen részt kívánnak venni a települési környezet alakításában és minőségi formálásában, a törvényben megszüntetik a jelenleg jelentkező összeférhetetlenséget. Egyúttal garanciális szabályként kimondásra kerül, hogy a saját építészeti-műszaki terveiket sem településképi eljárásban, sem tervtanácsi eljárásban nem bírálhatják el, az ilyen ügyek elbírálása az állami főépítész és a területi tervtanács elé fog kerülni. Emellett garanciális szabály az is, hogyha a főépítész a saját „hivatali” illetékességi területén tervez, azt a területi kamarának be kell jelentenie. A főépítészi feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséghez és szakmai gyakorlathoz kötött tevékenység marad a továbbiakban is, amelynek részletszabályait kormányrendelet fogja meghatározni.
A március 30-i Építőipar 2023 konferencián a magyar építészeti törvény várható részleteiről és hatásairól Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára tart előadást, majd arról, hogy mire készüljön a mérnökszakma az új építészeti és beruházási törvénnyel Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének moderálásában az alábbi szakértők beszélnek:
Keszthelyi Tibor, Elnök-vezérigazgató, FŐMTERV Zrt.
Laczkovich Gergely, alapító ügyvezető igazgató, 3E International Kft.
Lánszki Regő, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
További részletekért kattints ide!
Címlapkép forrása: Getty Images
