A műemlékek a nemzeti identitást megjelenítő és azt alakító értékek, melyek egyediségükben pótolhatatlanok, azonban életkorukból adódóan sérülékenyek, vagy már eleve leromlott állapotúak. Hiába azonban az érték, a legtöbb esetben ezek az épületek funkcionális szempontból nem felelnek meg mindenben a mai kor elvárásainak. A magyar építészetről szóló törvény éppen ezért ösztönző- és támogató rendszert vezet be ebbe a műemlékek megóvása és többletköltségeinek finanszírozása érdekében.
Ha az állam egy adott építményt, tájépítészeti alkotást műemléki védelem alá helyez, akkor az érintett tulajdonosoknak, használóknak nemcsak többletkötelezettséget kell előírni az örökségvédelmi szabályok betartására, hanem azzal egyidejűleg az érintettek számára jogosultságokat (kedvezményeket, mentességeket, támogatásokat) is biztosítani kell. A műemlékvédelem széleskörű együttműködést kíván az állam és a tulajdonos, vagyonkezelő, használó között.
A március 30-i Építőipar 2023 konferencián az új szabályokról Csepreghy Nándor, parlamenti államtitkár, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese fog előadni, míg a magyar építészeti törvény várható részleteiről és hatásairól Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára tart előadást, majd arról, hogy mire készüljön a mérnökszakma az új építészeti és beruházási törvénnyel Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének moderálásában az alábbi szakértők beszélnek:
Keszthelyi Tibor, Elnök-vezérigazgató, FŐMTERV Zrt.
Laczkovich Gergely, alapító ügyvezető igazgató, 3E International Kft.
Lánszki Regő, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
További részletekért kattints ide!
A törvény célja, hogy a műemlékek (különösen a lakhatási célokat is szolgáló, magántulajdonban lévő épületek) ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, hanem teljenek meg élettel. Ennek érdekében segíteni kívánja a fenntartható használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakó rendeltetéssel való hasznosítását.
A törvény támogatná a fiatal családoknak műemlék épületekbe való költözését.
Ha egy ilyen lakás hagyatékká válik, az egyenes ági rokon ugyan illetékmentességet élvez, de ha a végrendelet másnak juttatja a hagyatékot, akkor már öröklési illetéket kell fizetni. Műemlékek esetében ilyen esetekben is illetékmentességet adna a törvény. Emellett a műemlékek szakszerű, hagyományos (kézműves) technológiával történő felújítását, restaurálását is ösztönözné, ami az alábbi támogatásokat takarja:
Pénzalapból történő támogatás
A törvénycsomag javaslatot tesz a Nemzeti Műemléki Alap felállítására, amely főként pályázati rendszerben a kulturális örökségvédelem iránt elkötelezett tulajdonosok számára nyújt pénzügyi támogatást.
Valamennyi műemlék - ideértve a műemléki tájépítészeti alkotásokat is - esetében érvényesülő kedvezmények és mentességek
A törvény a természetes személy tulajdonosoknak is adókedvezményt kíván biztosítani a tulajdonukban lévő műemlék (lakás és nem lakás egyaránt) jókarbantartása, értéknövelő felújítása, állagmegóvása és műemléki helyreállítása esetén. A hagyományos (kézműves) technológiával végzett műemléki jókarbantartási munkák, az értékőrző felújítási, restaurálási munkák, illetve a kapcsolódó műemléki kutatási- és műemléki diagnosztikai szakértő által készített szakvéleménynek költsége, továbbá a műemlék-helyreállítás során az örökségvédelmi hatóság által igazolt örökségvédelmi többletköltségként elszámolt költségek esetében a 27%-os áfavisszatérítésre kerül akár természetes személy, akár társasház az építtető.
Műemléki védelem alatt álló lakóépület vagy műemléki védelem alatt álló épületben lévő lakás esetén érvényesülő kedvezmények
- eladásakor, ha az eladó az ingatlant vagy épület műemléki környezetét a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően, az örökségvédelmi hatóság által igazoltan felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és ezzel növelte annak értékét, a korábbi vételár és az eladás összege közötti különbség után nem keletkezik sem társasági, sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége.
- Műemléki védelem alatt álló lakóépület vagy műemléki védelem alatt álló épületben lévő lakás bérbeadásából származó jövedelem után 50 %-os személyi jövedelemadó kedvezmény jár.
- Az első lakáshoz jutó, 35 évnél fiatalabb vevő illetékmentességet élvez, ha műemléki védelem alatt álló lakóépület vásárol vagy műemléki védelem alatt álló épületben vásárol első lakást.
- A műemléki lakás, lakó rendeltetésű épület tulajdonának adásvétellel történő megszerzésekor a 4 %-os vagyonátruházási illeték helyett csak a vételár 2 %-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
- A műemléki lakás, lakó rendeltetésű épület tulajdonának adásvétellel vagy ajándékozással történő megszerzésekor nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a testvérek között is illetékmentes a vagyonátruházás, az öröklési illeték pedig teljes körűen kivezetésre kerül a műemlék lakások, lakó rendeltetésű épületek esetében.
- A központi, közhiteles műemléki nyilvántartásban műemlékként nyilvántartott lakóépület vagy lakás céljára szolgáló épületrész esetében az önkormányzat nem vethet ki ingatlanadót (építményadó és telekadó).
Digitalizáció és rendszeres felülvizsgálat
A törvény 2025. december 31-ig még további meghatározó változásokat tűzi ki célként:
- modern, egységes, digitális nyilvántartási rendszer felállítását, amely egyaránt tartalmaz digitális építészeti felmérést, 3 dimenziós felmérést, valamint digitális szakanyagot, építéstörténeti vagy kerttörténeti tudományos dokumentációt, hatósági állapotfelvételt, digitális fényképeket
- az egyedi védettségű műemlékek és műemléki területek felülvizsgálatát olyan módon, hogy a hazai műemlékállomány két kategóriába sorolódik, úgymint a nemzeti emlék és a helyi emlék, valamint a műemlékvédelem sajátos helyszíneként műemléki védelmi rezsim alá kerülnek
- a műemléki szabályozás felülvizsgálatát olyan módon, hogy a műemléki jelentőségű területen vagy a történeti tájon lévő, de nem műemlék épületekre is legyenek többletkövetelmények, ezzel is elősegítve történelmi településmagjaink, belvárosaink és világörökségi területeink értékeinek hatékonyabb megőrzését, illetve egységesebb, értékőrző településképének kialakítását
A hazai műemlékállomány felülvizsgálatára vonatkozóan az új törvény egyértelműen meg fogja határozni, hogy egy adott építmény vagy egyéb érték milyen feltételekkel kerülhet más védettségi kategóriába. A műemlékállomány felülvizsgálat eredményeként a műemléki értékkel már nem rendelkező emlékek kikerülnek a védelem alól, így a műemléki védettséggel bíró épületek számában jelentős csökkenés várható. A törvény azt is rögzíti, hogy
a 2025-re elvégzett műemléki kategóriába sorolás után 15 évente el kell végezni a műemléki revíziót,
és ennek eredményei alapján meg kell állapítani, hogy a meglévő műemlékeknél a védettséget megalapozó értékek fennállnak-e, a védettség fenntartása indokolt-e a továbbiakban is.
Címlapkép forrása: MTI / Balaton József
