A természeti környezet megóvására hivatkozva az építési minisztérium szigorú keretek közé szorítaná az új beépítésre szánt területek kijelölését - írja a lap. A szigorítás az egész országra érvényes lenne, ám világosan látszik, hogy leginkább Budapest agglomerációjára céloztak, mivel az új építkezések indításához olyan feltételeket szabnának, amelyeket a vonzáskörzet településein szinte lehetetlen lenne teljesíteni.
A törvény elfogadása után zöld- illetve erdőövezetből csak akkor hasíthatók ki építési telkek, ha azzal megegyező méretű és biológiai aktivitású területet jelöl ki csereként az önkormányzat, amely köztulajdonban is marad. Nem csökkenhet a zöldterület nagysága a település közigazgatási területén belül és aránya nem lehet kisebb, mint 3 százalék.
A március 30-i Építőipar 2023 konferencián az új szabályokról Csepreghy Nándor, parlamenti államtitkár, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese fog előadni, míg a magyar építészeti törvény várható részleteiről és hatásairól Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára tart előadást, majd arról, hogy mire készüljön a mérnökszakma az új építészeti és beruházási törvénnyel Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnökének moderálásában az alábbi szakértők beszélnek:
Keszthelyi Tibor, Elnök-vezérigazgató, FŐMTERV Zrt.
Laczkovich Gergely, alapító ügyvezető igazgató, 3E International Kft.
Lánszki Regő, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
További részletekért kattints ide!
Továbbá mezőgazdasági területek csak akkor sorolhatók át építési övezetté, ha ezzel egyidejűleg legalább akkora, korábban beépítésre kijelölt területet visszasorolnak vagy új zöldterületet jelölnek ki. A településeket legalább 500 méteres zöld gyűrűvel kell majd körülvenni az összenövések megakadályozása érdekében.
Ezen felül külterület csak akkor jelölhető ki beépítésre, ha
- a településen belül már nincs építésre alkalmas szabad telek,
- ha az új parcellázású rész elérhető szilárd burkolatú úton,
- biztosított a közműellátás, amely a többletterhelést igazolt módon képes kezelni,
- az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás elérhető a településen vagy annak 5 kilométeres környezetében.
A fenti feltételek teljesülését az önkormányzatnak kell igazolnia. Kiemelt közérdek esetén azonban lesz kiskapu: az országos főépítész felmentést adhat a 3 százalékos szabály alól.
Az új építési övezetek kijelölése esetén ugyanis módosítani kell a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), vagy újat kell készíteni. Ha az átminősítendő terület nagysága eléri az egy hektárt, akkor ehhez az országos és az állami főépítész engedélyére is szükség van.
Az agglomerációba költözőknek a szűkülő telekkínálat és a 300 négyzetméter alatti épületekre vonatkozó szigorodó engedélyezés mellett azzal is számolniuk kell, hogy az önkormányzatok a településkép védelmi és a HÉSZ-ben rögzített egyedi építési követelmények érvényesítése érdekében az építési engedélyezési eljárás előtt véleményezhetik a terveket és ha nem találják megfelelőnek a felépíteni kívánt épületet, akkor településképi kötelezést adhatnak ki (vagyis módosítást kérhetnek), illetve bírságot is kiszabhatnak.
Csőzik László, Érd polgármestere úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy örvendetes az agglomerációs települések további szétterülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándék, bár kissé megkésettnek tartja a szabályozást, hiszen a Budapest körüli településgyűrű már szinte egybefüggő.
A budapesti agglomeráció településeinek lakossága jelentős mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben, amely problémát jelent már a helyben lakók számára többek közt forgalmi dugók, leterhelt közművek formájában.
A magyar építészeti törvény koncepciójával korábban az alábbi cikkekben foglalkoztunk:
Címlapkép: Getty Images
