Az ingatlanpiac, talán köszönhetően az eleve jól ismert ciklikusságának, valamint a lassú mozgásának, amit a profi szereplők egyfelől jól és időben látnak és követnek, másfelől kezelni is többé kevésbé tudják, nincsen sokkban, nincs pánik és hullaszag. Az elmúlt napok újabb negatív pénzpiaci eseményei sem törték hirtelen össze a kedélyeket. Egyelőre. A legtöbbet hallott visszajelzések a kivárás, az óvatosság, a nehéz idők okozta átgondolt stratégia és tervezés, illetve fenntarthatóságra (energiahatékonyságra), digitalizációra való, minden oldalról szükségszerű törekvések. A kivárás persze az elsősorban a tranzakciókból élő szereplők számára nem a legjobb hír, de az idei évnek az első fele még többnyire lassan és óvatosan fog telni, miközben likviditás még akadna is, és a lehetőségeket mindenki keresi, készíti elő.
A logisztikai és ipari ingatlanok iránt a kereslet, a Covid kitörése óta, még mindig folyamtosan töretlen, de természetesen kellenek és vannak is az egyéb alpiacokon is mozgások. Tény, hogy az irodapiac, vagy a retail szektor különböző elemei más és más kihívásokkal küzdenek, kezdve megváltozott bérlői elvárosokon keresztül a fenntarthatósági, üzemeletetési, energiahatékonysági kihívásokig, a kereslet és a figyelem továbbra is megvan az erre specializálódott szereplők részéről. Egy megfelelő befektetési ügylet már csak a megfelelő árazás és a konstrukció kérdése, amivel kapcsolatban számtalanszor hangzik el az értékbecslés problemtaikája.
Kicsit ugyanaz igaz nagyban a világ kereskedelmi ingatlanpiacára, mint a hazai lakáspiacra, hogy a vevők már alkudnának, máshol látják a reális árakat, míg az eladók, a látványos pénzügyi nyomás hiánya miatt még igyekeznek kivárni. Ez pedig egy befektetési szempontból befagyott piaci környzetet teremt. Hogy ki lép előbb, az a jelenleg óriási kiszámíthatatlansággal működő és folymatosan változó világgazdasági körülményeken múlik. Ha a napokban tovább gyűrűznek a globális pénzügyi rendszer problémái, és elindít egy nagyobb lavinát, akkor az egy új helyzetet és új egyensúlyt (idővel) teremthet majd. Ám az optimista álláspontok szerint is az idei első félévben a kivárás, elhúzás, oldalazás időszakát fogjuk élni.
Mindig izgalmas figyelni, hogy az aktuális év MIPIM programjában milyen témák kapják a legnagyobb hangsúlyt vagy a fókuszt a szakmai programban. A városok átalakulása és a befektetési kilátások mellett idén külön tematikát kapott a CoLiving (egy itthon talán még kevésbé ismert lakhatási forma), a Proptech (mint a teljes ingatlanpiac digitalizációjának összefoglalója, ahol a Proptech Zoom képviselte hazánkat), és természetesen a fenntarthatóság, a dekarbonizáció, vagyis a "Road to Zero". Ezek azok a területek ma, a giga városfejlesztési projektek - egyes esetekben teljes új városokkal, mint például Egyiptom új fővárosa - az ingatlanok, és az ezek építéséhez és működéséhez tartozó tevékenységek karbonsemlegességének elérése (vagyis általánosságban a fenntarthatóság kérdésköre), amik közép és hosszú távú feladatot adnak Európa és a világ fejlesztői számára. Mindezeknek pedig elengedhetetlen segítség a digitalizáció, ami nem csak mobiltelenfonokról állítható klímát vagy redőnyöket jelenti, hanem az összes, akár emberi erőforrást, üzemeltetést, vásárlói élmény növelését, vagy az egyre többet hangoztatott és már a mindennapi nyelvbe is beépülő ESG szempontok megvalósulását segíti. A ChatGPT további látványos fejlődése pedig újabb és újabb ajtókat és ablakokat nyithat meg az ingatlanpiacon is, amiket ma még talán nem is ismerünk.
MIPIM 2023 számokban
- Kiállító cégek száma: 2400
- Résztvevők száma: 23.000 (+15% 2022-höz képest)
- A legnagyobb szakmai csoportok: Befektetők (7200), Szolgáltatók (7000), Fejlesztők (4700), de rengeteg tanácsadó, építész, és technológia szereplő is részt vett az esemény.
- A legtöbben (értelemszerűen) Franciaországból érkeztek (25%), majd UK (23%), Németország (12%), Belgium (5%), Olaszország (4%)
A Budapest Stand
Hivatalos közleményében is optimista a hazai szereplést illetően a magyar delegáció.
Mint írják: Az ipari ingatlanok piaca, a logisztika és az iroda-, valamint a hotelfejlesztések álltak a Magyarország-Budapest-stand fókuszában. Jelentős tőkeerejű, nemzetközi befektetők érdeklődtek hazánk ingatlanfejlesztési irányairól, befektetési lehetőségeiről és a folyó fejlesztésekről. A főváros és a vidéki városok beruházásainak népszerűsítésére, a magyarországi befektetői környezet, a fejlesztési irányok, célok és lehetőségek ismertetésére szolgáló Magyarország-Budapest-standot közösen alakította ki a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). A fő kiállítók a Liget Budapest Projekt és a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF); szakmai támogató a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE volt. A piac meghatározó ingatlanfejlesztői – az ATENOR, a GLP, a GTC, a HelloParks (a Futureal-csoport tagja), az InfoGroup és a WING – a legfrissebb, folyamatban lévő környezettudatos és fenntartható fejlesztéseikkel vettek részt a nemzetközi seregszemlén. Bemutatkozott két egyetemi városunk, Debrecen és Szeged is. A Diófa Alapkezelő Zrt. a magyarországi makrogazdasági és befektetési környezetet, valamint az ingatlanalapok által kínált befektetési lehetőségeket ismertette. A Magyarország-Budapest-stand díszvendége Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete volt.
Takács Ernő, az IFK (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület) elnöke úgy véli, a Magyarország-Budapest-stand sikeres bemutatkozását igazolja, hogy több potenciális befektető is komoly lehetőséget lát a magyarországi piacon. Együttműködési szándékkal komoly tárgyalások zajlottak, amelyek megalapozzák a külföldi működőtőke-beáramlás további bővülését, és hozzájárulnak Magyarország tőkevonzó képességének megerősítéséhez. „Napjainkban az ipari ingatlanokban, a logisztikában van Magyarország legjelentősebb ingatlanfejlesztési potenciálja, ami szerencsésen találkozott a befektetői étvággyal” - mondta. A covid évei és az orosz-ukrán háború kitörésének első sokkja után óriási mértékű globális tőke keresi a jövedelmező befektetési lehetőségeket, a magyar piacon pedig az ipariingatlan-fejlesztések jó üzletet jelentenek. Megemlítette, hogy az ipari és logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, a 4,5 millió négyzetméteres ipari terület akár 600-700 ezer négyzetméterrel is nőhet idén a CBRE előrejelzése szerint. Amennyiben a globális folyamatok is kedvezően alakulnak, az év elején érezhető megtorpanás után az év második felében erősebb aktivitásra számíthatunk – akár a tavalyi 1 milliárd eurós forgalom felett is.
Azt is megemlítette Takács Ernő, hogy a MIPIM fókuszai évről-évre változnak. Idén a fenntarthatóság javítása és az ESG-kezdeményezések támogatása az ingatlanügyekben, valamint az ingatlanvagyon, munkahelyek és területek vonzerejének javítása volt a középpontban. Nagy hangsúlyt kaptak az energiaválságra adott megoldások, a megújuló és napenergia- felhasználás, az energiahatékonyság növelése. Az IFK elnöke úgy vélte, az új elvárásoknak a magyar projektek magas színvonalon megfelelnek. Példaként említette, hogy ma már szerves része az ingatlanfejlesztésnek a digitális megoldások alkalmazása is, például a városi logisztikában, az automatizálásban vagy az e-kereskedelemben, de látványos fejlődés indult az alternatív befektetések piacán is, ahova például a diák- vagy nyugdíjaslakás-fejlesztések tartoznak, erre is mutatott példát a magyar stand.
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatójaarról számolt be, hogy a kiállításon megtapasztalt figyelem és érdeklődés is azt bizonyította, hogy töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a magyarországi befektetés-ösztönzés történetében rekordnak számító 6,5 milliárd euró beruházási volument jegyeztek, és hozzátette, hogy az idei és a hosszabb távú kilátások még jobbak. A kiállításon tartott megbeszélések, tájékozódások alátámasztják optimizmusunkat – mondta. Felidézte, hogy tavaly 92 működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. Joó István kiemelte a szolgáltató központok terjedését Magyarországon, megemlítve, hogy az is a magyar gazdaság iránti bizalmat jelzi, hogy egyre több nagy nemzetközi cég dönt úgy, hogy az országban hozza létre szolgáltató központját. A magyarországi üzleti szolgáltató központokban mintegy 70 ezer ember dolgozik, Magyarország mára a kelet-közép-európai régió egyik vezető nemzetközi központjává vált a BSC szektorban, és minden adott ahhoz, hogy továbbra is vonzó befektetői célpont maradjon - mondta.
Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. vezérigazgatójais azt emelte ki, hogy a jól megválasztott koncepciónak is köszönhetően jelentős volt az érdeklődés a magyar standon bemutatott fejlesztések, illetve a lehetőségek iránt. Az ipari ingatlanfejlesztő cégcsoport Magyarország 18 városában, közel 900 hektáron van jelen, ezzel a magyarországi piac legnagyobb fejlesztési telekportfólióját mondhatja magáénak. Óriási a kereslet - különösen az autóipari beszállítók részéről - főleg a modern fejlesztések iránt, hiszen az ipari parkok bővítésénél is elsődleges szempont az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása. A jó minőségű ipari ingatlanok ma már 20-30 százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé – mondta. Megemlítette, hogy a modern ipari, logisztikai ingatlanok kínálata az elmúlt 5 évben 75 százalékkal – 3,1 millió négyzetméterre - nőtt Budapesten és környékén, de ennél is nagyobb bővülésre lett volna és van igény, ezt bizonyította számos egyeztetés is Cannes-ban. Köves Béla megjegyezte, hogy az ipari parkok bővülése idén is robusztus marad, újabb 400-500 ezer négyzetmétert tehet ki (ami némileg pesszimistább szám, mint amit a CBRE előrejelzésre hivatkozva közölt az IFK elnöke), de az érdeklődés mértéke megalapozza a következő évek látványos fejlődését is.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatójakiemelte: a 2011-ben indult Liget Budapest Projekt (ami tavaly elnyerte a MIPIM Awards zsűri fődíját először a díj történében a Magyar Zene Házával), nem csak Magyarország történetében egyedülálló, de világviszonylatban is kiemelkedő léptékű városarculat-meghatározó projekt, amelynek félidejében vagyunk. A Liget-projekt mutatja be igazán egy ilyen kiállításon, hogy mennyire összetett, sokrétű, komplex beruházás valósulhat meg az országban teret engedve a legújabb megoldásoknak a tervezésben, kivitelezésben, és megfelelve a legszigorúbb követelményeknek. A folytatásban a Magyar Innováció Háza, a Városligeti Színház és az Új Nemzeti Galéria felépítésével teljeskörűen megvalósul a Liget Budapest Projekt programja, melynek köszönhetően a negyed kiemelt helyet biztosít a magyar főváros számára az európai kulturális térképen – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Címlapkép és galéráiában szereplő képek forrása: MIPIM és Budapest Stand
