A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is tartja magát az élen a mediterrán térség leggazdagabb országa, Monaco. A városállam lakáspiacán egymillió dollárért a prémium szegmensben mindössze egy 17 négyzetméteres minigarzont lehetne kapni, azaz 20 millió forint feletti négyzetméterárakról beszélhetünk. A következő város az évek óta lakáshiánnyal küzdő Hongkong, ahol a mai árfolyamon számított 375 millió forint a luxuskategóriában egy 21 négyzetméteres lakásra lenne csak elég. Ezt követi New York, majd holtversenyben Szingapúr és London következik, előbbiben 33, utóbbi kettőben 34-34 négyzetméterre lenne elég ez az összeg.
Szubjektív, hogy hol, mi számít luxusnak, a megítélésnél a lakás állapota és felszereltsége mellett az elhelyezkedése is sokat számít. Budapest esetében például, ha az ELTINGA által készített Budapesti Lakáspiaci Riport új lakásainak aktuális kínálatából az ár szerinti felső 10 százalékot vesszük, akkor 2,25 millió forintos négyzetméterárat kapunk, míg ha a felső 1 százalékot vesszük alapul, akkor már 3,79 millió forintba kerül egy négyzetméter. Valahol a kettő között lehet az igazság, így a magyar főváros, becslésünk szerint 140-150 négyzetméterrel a lista vége felé, Mumbai és Fokváros környékére férne be.
Lépjünk egy nagyságrendet!
Az előző példák alapján láthatjuk, hogy egymillió dollár a világ legdrágább városaiban nem sok mindenre elég, ha minőségi ingatlant akarunk. Éppen ezért egy nagyságrendet feljebb lépve azt is érdemes megnézni, hogy hol, hány lakást adtak el 10 millió dollár (3,75 milliárd forint) felett a tavalyi évben.
A Kinght Frank - The Wealt Report-ja szerint a tavalyi évben 1392 adásvételt bonyolítottak le a vizsgált tíz piacon 10 millió dollár felett. Ez ugyan visszaesés a 2021-es számokhoz képest, de így is másfélszer több, mint a 2019-ben mért érték. A legtöbb 10 millió dollár feletti ingatlan New Yorkban cserélt gazdát, szám szerint 244, ezt Los Angeles és London követte, 225 és 223 darabbal.
Míg a négyzetméterárakban Európa több városa is kiemelkedő, addig a tényleges lakásárakban már látszik a lemaradás, Londont leszámítva Genf és Párizs is hátrébb van, mint azt a négyzetméterárai indokolnák, amire az lehet a magyarázat, hogy a tengerentúlon, ha luxusról van szó nemcsak a minőség magas, de az alapterület is nagyobb, mint Európában.
Mi a helyzet nálunk?
Magyarországon az ingatlan.com kínálatában jelenleg mintegy 1200 házat vagy lakást kínálnak 1 millió dollárnál drágábban, ezek több mint 60 százaléka Budapesten található. Tízmillió dollár felett viszont a kínálat teljesen eltűnik, a magyar piacon ilyen összegért szinte egyáltalán nincsenek önálló lakóingatlanok, 3,75 milliárd forint felett kizárólag komplett projekteket, például teljes bérházakat kínálnak eladásra.
Mi vár még ránk 2023-ban?
A gazdasági lassulás a lakásárakban is világszerte megmutatkozik, ami hagyományosan elsőként a vásárlói hangulatban látszik, majd jön a kereslet csökkenése, ezt követi a fejlesztői aktivitás visszaesése, majd az árak csökkenése. A globális hatások az egyes piacokon azonban nem egységesek. A várakozások szerint például Dubajban az előttünk álló években is kétszámjegyű, 13 százalék feletti áremelkedés várható, míg a tengerentúlon Los Angeles vagy Miami még mindig a járvány okozta keresletélénkülés hatásait élvezi. Európában az euró, dollárral szembeni gyengülése kimondottan kedvező befektetési lehetőséget teremthet a tengerentúli érdeklődők számára, amiből azon európai országok profitálhatnak, ahol egyébként a tőke minden szempontból biztonságban van.
Címlapkép forrása: Getty Images
