Az utóbbi hetekben rengeteg hírt hallhattunk a főként Törökországot és Szíriát, de további kelet-európai országokat is sújtó földrengések tragikus hatásairól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az 50 ezernél is több áldozatot követelő katasztrófa mintegy 110 milliárd dollár értékű anyagi kárt okozott. A nemzetközi összefogásból hazánk is kivette a részét, a kutató- és mentőcsapatok delegálásán kívül több tonnányi segélyszállítmányt küldött Magyarország az érintett területekre. A mentőcsapatokkal párhuzamosan azonban a felelősök keresése is megindult Törökországban. A török igazságügyi minisztérium közleménye szerint közel 200 személyt tartóztattak le az építésügyi szabályok nem megfelelő betartása miatt, és további 626 személyt gyanúsítanak olyan esetekben, ahol épületek részben vagy teljesen összeomlottak – a letartóztatottak között kivitelezők, épülettulajdonosok és üzemeltetők is vannak. Az eset kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy egy esetleges magyarországi földrengésnek milyen jogi következményei lennének az érintettekre és kiket vonnának felelősségre. A kérdésről a Portfolionak Bordás Robin, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda munkatársa mondott szakmai véleményt.
A földrengést követően a török minisztérium hangsúlyozta, hogy több ezer épület dokumentumait gyűjtötték össze, és készek bizonyítékként felhasználni a 173 ezer összedőlt vagy megrongálódott épület felelőseinek azonosítása érdekében. A török helyzethez azonban hozzá kell tenni, hogy a török kormánynak volt egy úgynevezett „építésügyi amnesztia” kezdeményezése...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
