Előfizetői tartalom

Sereghajtók között a hazai építőipar - Látványos ábrán az uniós különbségek

Portfolio
Gyakran hangzik el, hogy a hazai építőipar hatékonysága lemaradásban van Európa többi országához képest. Ennek a lemaradásnak számos oka lehet, akár a piac alacsony digitalizáltsága, akár a cégek elaprózottsága, akár a rugalmatlanság, ami nehezíti az új megoldások alkalmazását. Bár a folyamat lassan, de változik, az egy főre jutó termelékenység még mindig alacsony Magyarországon. Míg legutóbbi cikkünkben az építőipari beruházások értékét a gazdaságok méretével hasonlítottuk össze, addig most az unió országait - kiegészítve Svájccal és Norvégiával - az egy építőipari foglalkoztatottra jutó beruházási értékek alapján vizsgáltuk meg.

Az építőipari beruházási értékben jellemzően Európa legnagyobb gazdaságai állnak az élen, nem mindegy azonban, hogy ezt az értéket mennyi foglalkoztatott állítja elő. Míg Németországban például 2021-ben 2,6 millió építőipari munkavállaló 414 milliárd eurónyi beruházást állított elő, addig Magyarországon 374 ezer munkavállaló 15 milliárdot. Mindez nem meglepő annak függvényében, hogy a kelet-európai országokban olcsóbb a munkaerő és sok esetben az alapanyag is, viszont az ágazat digitalizációjában jelentkező elmaradás is csökkenti a hatékonyság növekedését.

A következő ábrán célzottan az egy építőipari munkavállalóra jutó beruházási értékeket hasonlítottuk össze. Ebben már látványosan kijön, hogy mely országokban hány munkavállalóval érték el az adott volument. Norvégiában például minden építőipari dolgozóra átlagosan 267 ezer eurónyi megtermelt beruházás jutott 2021-ben, de Belgiumban és Hollandiában is közel 200 ezer. A legnagyobb gazdaságú Németországban ugyanez alulról közelíti a 160 ezer eurót. A lista hátsó felében tehát jellemzően az olcsóbb kelet-európai országok állnak, ahol az éves beruházási volumen munkavállalónként 80 ezer euró alatt van. Magyarország ezen belül is a sereghajtók közé tartozik, a 40 ezer eurós fejenkénti volumen mindössze a 38 ezer eurós Lengyelországnál és a 25 ezer eurós Bulgáriánál magasabb. Bár a hatékonyság növelése önmagában nem fogja Norvégia szintjére repíteni a hazai építőipart, kétségtelen, hogy a digitalizáció erősödésével növelhető lenne a beruházási hatékonyság és az időegység alatt megtermelhető volumen.

MicrosoftTeams-image (4)

A Portfolio tavalyi építőipari konferenciáján elhangzott, hogy az építőipar a legnagyobb és egyben legkevésbé digitalizált iparág ma Magyarországon, ami leginkább az ágazat vertikális széttagoltságára vezethető vissza. Bár a fejlődés nálunk is elindult, az átalakulás nem egyik napról a másikra fog megtörténni a piacon. Miután a digitalizáció nem egy felülről lefelé, hanem egy alulról felfelé építkező folyamat, ezért elsőként a cégek gondolkodásának kell megváltozni ahhoz, hogy növekedésnek indulhasson a hatékonyság. A BIM megoldásokkal például nemcsak a projektek hatékonysága, de az azt használó cégek versenyelőnye is nőhet, amit a hazai építészek döntő része már rendszeresen használ, a kivitelezők esetében azonban még lenne tere a digitális megoldások terjedésének.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés