Két újdonság tartja most lázban az építőipart, az egyik a magyar építészetről szóló törvény átdolgozása, a másik az állami beruházások rendjéről szóló törvény. Előbbinél fókuszban van az épített környezet védelme, kiemelten a műemléképületek védelme, melynek érdekében érdekében 12 pontban határozták meg azokat az elveket, amelyek biztosíthatják a hosszútávú minőség fenntartását. Az állami beruházások rendjéről szóló törvényt pedig úgy dolgozták ki, hogy az állami megrendelések is hasonlóan működjenek, mint a hagyományos piaci ügyletek, valamint fontos volt, hogy a tervezők a beruházás későbbi folyamatában az építés és a használatba adásnál is legyenek az adott projektnél.
Az állami beruházások rendjéről szóló törvény került most a parlament elé.
Korábbi cikkeinkben már részletesen beszámoltunk az új beruházási kerettörvény egyes részleteiről, ezek alapján "az állami beruházások rendjéről szóló jogszabály rendet tesz abban, hogy az államnak a jövőben hogyan kell építkeznie".
Lázár János ennek kapcsán korábban kiemelte, hogy több hatásvizsgálatra is szükség lesz, új keretet kell adni a beruházásoknak aszerint, hogy a jövőben milyen feltételek mentén, mi épüljön. Szintén elhangzott márciusban, hogy:
AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÁR ELKÉSZÜLT, ÍGY AZT MÉG A TAVASZI ÜLÉSSZAK SORÁN A PARLAMENT ELÉ FOGJÁK TERJESZTENI. AZ ÉPÍTÉSZETET ILLETŐEN PEDIG ŐSSZEL KÉSZÜLHET EL A VÉGLEGES JOGSZABÁLY.
Úgy tűnik, hogy a terveknek megfelelően, valóban az országgyűlés elé került az állami beruházások rendjéről szóló új törvény. Ez először a bizottságok elé, majd plenáris vitára fog kerülni, így várhatóan május közepén lesz róla szavazás. A szakmai értesüléseink szerint nagy valószínűséggel ebben a formában el fogják fogadni a törvénytervezetet.
Az Építőipar 2023 konferencián Lánszki Regő, építészeti államtitkár elmondta, hogy az új törvényeknél a célok között van a racionalizálás, és az építések áttekinthetőbbé tétele, de mivel kerettörvényről van szó, így a szabályzási rendszer kidolgozása majd csak most következik.
Csepreghy Nándor, parlamenti államtitkár, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese szintén a konferencián az új törvény kapcsán arról számolt be, hogy az egyes ágazatoknak 10-20 éves távlatú stratégiát kell készíteni, melynek során az egyes koncepcióknak meg kell határozniuk, hogy az milyen beruházásokat jelent. Ezt követően fontos, hogy a források meghatározásával azt kizárólag ezek megvalósításához használhatják fel. Az állam célja, hogy megváltoztassa azt a logikát, hogy „design and build” módon utólag rohanjunk a beruházások után. Azt várják ettől a többlépéses gyakorlattól, hogy az állam akár 3-4 ponton is tudjon majd dönteni az egyes projektekről és csak akkor szálljon ki belőlük, amikor azok már fenntarthatóan működnek.
A törvénytervezet és annak várható hatásai kiemelt témaként szerepeltek az Építőipar 2023 konferencián. A konferencia beszámolói:
Címlapkép: Getty Images
